Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Vége a kivételnek?

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Jellemző, hogy sokan gondolják, Dominique Strauss-Kahn összeesküvés áldozata. Hiszen nagy hatalmú ember volt, a Nemzetközi Valuta Alap, a sokszor már-már mumusként emlegetett IMF vezérigazgatója. Amióta a New York-i luxusszálloda harminckét éves guineai szobaasszonyát állítólag meg akarta erőszakolni, azóta egyre többet tudunk róla: volt már gazdasági, ipari, majd pénzügyminiszter is Franciaországban egy korábbi szocialista kormányban, és a francia Szocialista Párt jelöltje lett volna a következő köztársasági elnökválasztáson.

Az Úr hívására felelt

Szerző:

Mádl Ferencre emlékezünk

Egyik régi nyilatkozatában Jónás bibliai történetét idézte fel, akit az Úr Ninivébe küldött, hogy bűnbánatot hirdessen, de ő inkább hajóra szállt, hogy kibújjon a feladat alól. Küldetését azonban végül mégis teljesítenie kellett. „Én nem bűnbánatot akartam hirdetni Ninive-Magyarországon, s prófétának sem tartottam magam. Egy voltam azok közül, akik feleltek a hívásra.”

Bakonyi faluból, hatgyerekes családból, tiszta értékrenddel indult, katolikus neveltetését a hitoktatáson és a piarista gimnázium szellemén túl főleg szülei életpéldájának köszönhette. Ez a példa a könyvek szeretetét is magában foglalta. A nemzetközi magánjog professzoraként szolgálta embertársait, szerette, vezette tanítványait. „Igyekeztem mindig valamivel többet tenni a szorosan vett kötelességemnél” – mondta egyszer. „Fenntartás és érdek nélkül” szerette az embereket.

Bécsi magyar „intézmény” volt

Szerző:

Bécs egykori bíboros érseke, Franz König annak idején úgy fogalmazott: „Segíteni akarunk keresztény testvéreinknek, hogy a kommunizmusban élni tudjanak, levegőhöz jussanak, elviseljék a nyomást. Ezért keressük a kapcsolatokat velük.” Természetesen a lelkipásztori munka anyagi feltételeire is nagy szükség volt. Főként a német egyház járt élen ebben. Bécs volt a segélyezés központja, és 1972. január elsejétől magyar vonatkozásban Valentiny Géza vezette a munkát a Pázmáneum épületében.

Pakisztán hamarosan iszlamista?

Szerző:

Oszama bin Laden – mint tudjuk – hosszú-hosszú ideje Pakisztánban rejtőzködött. Nyilván nem tehette volna, ha nem kapott volna ehhez hathatós támogatást. Pakisztán – jóllehet az Egyesült Államok szövetségese – nem tekinthető egyértelműen az iszlamista terrorizmussal szemben álló országnak.

„Horvátország segítse Európát!”

Szerző:

XVI. Benedek zágrábi tanítása

 
XVI. Benedek pápa június 4-i zágrábi látogatására az Együtt Krisztusban mottó jegyében, a horvát katolikus családok nemzeti találkozója alkalmából került sor. „A több mint tizenhárom évszázadnyi erős kapcsolat a szentszékkel Horvátországnak az evangélium és az egyház iránti szeretetéről tanúskodik. A horvát nemzet kezdetektől fogva Európa része; olyan erkölcsi és spirituális értékeket közvetít a földrész számára, amelyek évszázadok óta formálták fiainak mindennapi életét és identitását – mondta a szentatya. – Ez a hagyományokban gazdag nemzet segítsen, hogy az Európai Unió képes legyen teljes mértékben értékelni spirituális és kulturális gazdagságát”  – tette hozzá.

Csak a múltunk?

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

A hatvanhárom esztendős Tomas Halík prágai szociológiaprofesszor, akit a kommunista diktatúra idején titokban szenteltek katolikus pappá, és aki most a Cseh Keresztény Akadémia elnöke, olyan személyiség, akinek megnyilatkozásaira érdemes figyelni. A legnemesebb értelemben vett cseh szellemesség és az európai keresztény gondolkodás fejeződik ki sok megállapításában. Évekkel ezelőtt például kijelentette: „Évtizedek óta életem nem más, mint állandó küzdelem az emberi előítéletek, a butaság és a rosszakarat ellen. Tudom, hogy ebben a harcban sohasem győzhetünk, de nem szabad feladnunk.”

Assisi szelleme egykor és most

Szerző:

Nem műemléki és idegenforgalmi változásokra gondolok, bár nyilván ilyeneket is találhat a zarándok Assisiben, különösen az 1997-es földrengés óta. Más tanulságokra szeretnék rámutatni.

Assisi, a béke városának gazdag története huszonöt évvel ezelőtt újabb színnel gazdagodott, amikor II. János Pál pápa 1986. október 27-re oda hívta össze a különböző vallások képviselőit a békéért való imádságra. Idén pedig, a negyed százados évfordulón XVI. Benedek pápa ismét Szent Ferenc városába hív össze hasonló találkozót. Mintha semmi sem változott volna: amit akkor „Assisi szellemének” neveztünk, a vallásoknak a világ békességéért való felelősségvállalása, imádsága ma is szükséges, és a jelek szerint ma is él. Nyilvánvaló azonban, hogy nem minden változatlan.

A „történelmi” jelző és a létszám

Szerző:

Amikor a szovjet tankokra alapozott hatalom gyakorlói 1988-89-ben már világosan látták, hogy a Szovjetunióra többé nem számíthatnak, gyorsan munkához láttak politikai és gazdasági átmentésük érdekében. Nemcsak a pártvagyon mentésére, embereik elhelyezésére volt gondjuk, hanem a közelgő szabad választásokon elérhető esélyeikre is gondoltak.

Ennek egyik mozzanata volt, hogy siettek felvenni az 1945-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel, ennek előfeltételeként pedig törvényt hozni a vallásszabadságról és az egyházak jogállásáról. Tette ezt egy nem szabadon választott kormány előterjesztésére egy ugyancsak nem szabadon választott Országgyűlés 1990. január 24-én, a IV. számú törvény elfogadásával.