Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Ne féljünk, ne lapuljunk!

Szerző:

 Könyvajánló 

Nemeskürty István, a nyolcvanhat esztendős „tanár úr” azok közé tartozik, akik rendíthetetlenül kereszténynek vallják hazánkat. Nemcsak történelmi hagyományaiban, de jelenében és jövőjében is.

Van-e keresztény fundamentalizmus?

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Ki ez az Anders Behring Breivik, harminckét éves norvég tömeggyilkos, vagy inkább mi ez? A világsajtó gyakran felteszi ezeket a kérdéseket. Ő maga – a történelemben nem először – „százszázalékos kereszténynek” nevezte magát. Mert hát a „keresztény” szónak többféle jelentése volt és van. Politikai értelemben az úgynevezett keresztény ember NEM muzulmán, NEM zsidó, stb. Valláspolitikai értelemben valamiképp az újszövetségi Szentírásra hivatkozó vallási irányzat követője, de erről még tovább elmélkedhetünk. Mindenesetre a szentek például soha nem mondták magukat „százszázalékos kereszténynek”.

Ismét kiderült a lényeg

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Amikor a rendszerváltozást megvalósító szabad választások előtt még jobb eredményben reménykedő MSZP-kormány gyorsan elfogadtatta a mostanáig hatályban lévő egyházügyi törvényt a senki által meg nem választott parlamentjével, nyilvánvaló volt, hogy az nemcsak a vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosítja nehéz üldözések évtizedei után, hanem igyekszik még jobban lejáratni az egyházak megtépázott tekintélyét. Ezért olyan feltételeket állapított meg, hogy bármely „gittegylet” egyházként jegyeztethesse be magát.

Milyen új ünnepnapjaink legyenek?

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Valljuk be, manapság háromféle módon „ünnepelünk”. Vannak, akik csupán pihenőnapnak tekintik az ünnepet, és a szórakozás lehetőségének. Ha ezt családi körben teszik, akkor az a modern ünneplés legértékesebb formája. Vannak azután olyanok is szép számmal, akik éppúgy vagy még szorgalmasabban dolgoznak ezeken a napokon, mint hétköznap. Végül vannak, akik irtóznak az ünnepektől, mert olyankor élik át legfájdalmasabban magányukat.

A szorbok nem szerbek

Szerző:

A drezdai székesegyház előtti téren mintegy tizenegyezer szorb nemzetiségű katolikus gyűlt össze június 13-án – köztük száz és száz népviseletbe öltözve -, hogy megünnepelje az első szorb, a dachaui koncentrációs táborban megölt vértanú pap, Alois Andritzki (1914-1943) boldoggá avatását.

A gyilkos erőszak régi-új fejezete

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Július 22-én Anders Behring Breiviknek „csak” közel nyolcvan ember esett áldozatául Norvégiában. Rá kell döbbennünk azonban, hogy régi-új téveszméi éppúgy veszélyeztetik az egész emberiséget, mint a szélsőséges iszlámisták nézetei. Az első hírek hallatán azt hihette az ember, valami elmebeteg ámokfutó kettős merénylete történt. De azután óhatatlanul eszünkbe jutott az al-Kaida is.

Miért a konkoly? (Mt 13,24—43)

Szerző:

A búza közé keveredett konkolyról – nem sokat konyítva a botanikához –  mindig csak a templomban hallottam. Most néztem utána és jöttem rá, milyen veszélyes gyomnövény: gyakorlatilag minden része mérgező. Ha a búzalisztbe keveredik, nemcsak élvezhetetlenné teszi, de nagyobb mennyiségben fogyasztva mérgezővé is.

A Par­la­ment előtt az egy­há­zi tör­vény­ja­vas­lat

Szerző:

Négy KDNP-s kép­vi­se­lő jú­ni­us 10-én be­nyúj­tot­ta az Or­szág­gyű­lés­nek a lel­ki­is­me­re­ti és val­lás­sza­bad­ság jo­gá­ról, va­la­mint az egy­há­zak, val­lás­fe­le­ke­ze­tek és val­lá­si kö­zös­sé­gek jog­ál­lá­sá­ról szó­ló tör­vény­ja­vas­la­tot. A tör­vény­ja­vas­lat mel­lék­le­te ti­zen­há­rom egy­há­zat so­rol fel az el­ső ka­te­gó­ri­á­ban, és eze­ket az 1895-ös tör­vény alap­ján be­vett, il­let­ve el­is­mert fe­le­ke­zet­nek mi­nő­sí­ti. A tör­té­nel­mi egy­ház ki­fe­je­zés nem sze­re­pel a ja­vas­lat­ban.