Többször írtunk már arról, hogy tulajdonképpen nem vallási konfliktus áll a nigériai Boko Haram merényleteinek hátterében. De akkor mi lehet az oka annak? Alig van olyan vasárnap, amikor nem robban bomba valamelyik nigériai keresztény templomnál. Mi ez, ha nem keresztényüldözés?

Johnbull Shekarau, a parlament egyik alelnöke szerint a vallási ellentétekre a történelem ad magyarázatot. „Több száz évvel ezelőtt muzulmán dzsihadisták jöttek északról a mai Észak-Nigéria területére. Átvették az uralmat, és a »pogány « lakosság egy részét iszlám vallásra térítették. Amikor aztán megérkeztek a »fehérek «, a nép másik részét keresztény hitre térítették” – mondja az egyik alelnök.

Az olimpia előtt igazán elkél néhány jó hír Londonból. Az első ugyan nem jól indul, de várjuk meg a végét! A British Airways légitársaság pünkösdista alkalmazottját, Nadia Eweidát 2006 szeptemberében azért bocsátotta el munkáltatója, mert nem volt hajlandó nyakából levenni vagy ruhája alá rejteni ezüst nyakláncon függő keresztjét. Márpedig – szólt az ítélet a demokrácia állítólagos hazájában – a kereszt vallási jelkép, és ilyesmit hordani azzal a veszéllyel jár, hogy megzavarja vagy korlátozza mások világnézetét.

Vélemények az egyház új harmadik emberéről

Miután XVI. Benedek a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspököt, a nemzetközi és a német sajtó természetesen nagy érdeklődéssel fordult felé: ki az a személyiség, akire a helyi ismeretekkel rendelkező német pápa rábízza az egyházi vezetés harmadik legfontosabb tisztségét?

A hatvannégy éves, mainzi születésű, hosszú ideig Münchenben élő dogmatikaprofesszorról azt írja az International Herald Tribune, hogy „az ortodox (helyes, igaz) tanítás érvényesítője”. A párizsi La Croix szerint ő „a második Joseph Ratzinger”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung megfogalmazása szerint „a hit őre”. A Die Welt úgy látja, hogy „érvelni szerető” ember. Felemlegették, hogy Regensburgban konfliktusai voltak katolikus világiak szervezeteivel.

Müller érsek Karl Rahner tanítványánál, Karl Lehmann jelenlegi bíborosnál doktorált, majd magántanár lett. Disszertációjának címe: Egyház és szentségek egy vallás nélküli kereszténységben – Bonhoeffer hozzájárulása egy ökumenikus szentségteológiához. Terjedelmes dogmatikai szakkönyve alapművé vált.

Vannak, akik „őskonzervatívnak” tartják, mások azért dicsérik, hogy nem illik bele semmilyen klisébe. Az ökumenizmus „haladó” törekvéseit is képviselte, így lett barátja Gustavo Guttiérrez, a felszabadítás-teológia perui „atyja”. Jó kapcsolatokat ápol az evangélikusokkal és az ortodoxokkal is.

A szakadár lefebvristákkal szemben nincs benne sem merev ellenállás, sem könnyű kompromisszumkészség. Azok nem rokonszenveznek vele, hamis hagyományfogalommal vádolják.

Római kinevezése után a Passauer Neue Presse és a Mittelbayerische Zeitung hasábjain egyértelműen vallotta meg a katolikus egyház hagyományos tanítását a szentségi házasság felbonthatatlanságáról, s hogy elvált újraházasodottak nem járulhatnak szentségekhez. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad csupán a szentségek vételére összpontosítani e kérdésben.

Életének nyolcvankettedik évében július 3-án elhunyt Goják János tiszteletbeli kanonok, nyugalmazott főiskolai tanár, a Magyar Kurír egykori főszerkesztője.

A szociáletika, szociálteológia állt tudományos és professzori munkássága középpontjában. A püspöki konferencia Iustitia et Pax Bizottságának főtitkáraként fontos funkciója volt az egyházpolitikában is. Meggyőződéssel közvetítette a II. vatikáni zsinat szellemiségét, főként római professzora, Bernhard Häring munkásságát.