Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Találkozás a magányban

Szerző:

Az is korunk betegsége, hogy nehezünkre esik csendben, magányban lenni. Azt mindenki megtapasztalja, hogy a magány rossz. Nem jó, ha az ember egyedül marad. Nem jó, ha mégoly sokadalomban lévén is magára marad gondjaival, problémáival, és senkit sem érdekel az öröme sem. Ezért – ha más menekülés nem kínálkozik – gyakran megpróbáljuk a rádió vagy a televízió segítségével feloldani magányunkat, de ez nem segít, mert nem személyes társ egyik sem.

Sokféle magányunkat olykor még embertársak sem tudják feloldani. Elfelejtjük, hogy élhetünk ugyan bármily szerető közösségben, életünk lényeges döntéseiben és végső pillanatában mégis egyedül kell Isten színe elé állnunk, és viselnünk a felelősséget. Még arra sem hivatkozhatunk Az is korunk betegsége, hogy nehezünkre esik csendben, magányban lenni. Azt mindenki megtapasztalja, hogy a magány rossz. Nem jó, ha az ember egyedül marad. Nem jó, ha mégoly sokadalomban lévén is magára marad gondjaival, problémáival, és senkit sem érdekel az öröme sem. Ezért – ha más menekülés nem kínálkozik – gyakran megpróbáljuk a rádió vagy a televízió segítségével feloldani magányunkat, de ez nem segít, mert nem személyes társ egyik sem.

Fi­zi­kus ke­re­si az igaz­sá­got

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

A bé­csi vá­ros­há­za dísz­ter­mé­ben rit­kán hang­zik el olyan elő­adás, mint ame­lyet hús­vét he­té­ben hall­ha­tott a kö­zön­ség. Cí­me sze­rint A lé­te­zés me­ta­fi­zi­ká­já­ról szólt, te­hát meg­le­pő mó­don nem a fi­zi­ka, ha­nem a fi­lo­zó­fia vá­la­sza­it ke­res­te. Az elő­adó a nyolc­van­öt éves Walter Thirring bé­csi el­mé­le­ti (ma­te­ma­ti­kai) fi­zi­kuspro­fes­­szor volt, aki­nek meg­ada­tott, hogy fi­a­tal­ko­rá­ban a ter­mé­szet­tu­do­mány olyan óri­á­sa­i­nak mun­ka­tár­sa le­he­tett, mint Heisenberg, Schrödinger, Pauli és Einstein. A ma­ga szá­raz hu­mo­rá­val mind­járt meg is je­gyez­te – ol­va­som a Die Pres­se be­szá­mo­ló­já­ban –, hogy ő in­kább azt a cí­met ad­ta vol­na elő­adá­sá­nak: Mi az igaz­ság?

Az üldözöttek védelmében

Szerző:

XII. Piusz távirata a budapesti nunciushoz

A Szö­vet­sé­ges El­len­őr­ző Bi­zott­ság szov­jet ve­ze­tő­jé­nek kö­ve­te­lé­sé­re 1945 ta­va­szán ki­uta­sí­tot­ták Ma­gyar­or­szág­ról Angelo Rotta bu­da­pes­ti apos­to­li nun­ci­ust. Nem vet­ték te­kin­tet­be, mit tett az ül­dö­zöt­te­kért. Vagy ép­pen az volt ve­le a baj, hogy fel­té­te­lez­ték, a ké­sőb­bi ül­dö­zé­sek el­len is til­ta­koz­ni fog?

A bu­da­pes­ti apos­to­li nun­ci­a­tú­ra az ül­dö­zöt­tek vé­del­mét ter­mé­sze­te­sen a pá­pa tud­tá­val és aka­ra­ta sze­rint foly­tat­ta. Angelo Rotta an­nak a XII. Piusz pá­pá­nak (1876–1939–1958) az aka­ra­ta sze­rint cse­le­ke­dett, akit év­ti­ze­dek óta so­kan vá­dol­nak az­zal, hogy nem lé­pett fel a zsi­dók vé­del­mé­ben.

Kétszázhatvanezer ember

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Valljuk be, hogy amikor a hírek között időről időre a világ, Európa vagy hazánk népesedési helyzetéről hallunk, az legtöbbünket ez csak annyira érdekel, mint a ciprusi válság, a szíriai polgárháború és megannyi más, távoli esemény. Esetleg sóhajtunk egyet, de nem aggódunk különösebben, mert azt hisszük, ezek a kérdések igazából nem érintenek minket.

Afrika

Szerző:

Hatalmi harcok

Amikor a XIX. század végén a francia gyarmatosítók behatoltak erre a közép-afrikai területre, az őslakosságon kívül már muszlim kereskedőket is találtak ott. A franciák a szépen hangzó „egység, méltóság, munka” jelszóból sajnos csak a munkát valósították meg, különösen annak rabszolgai változatát. A francia társadalom alig tudott arról a kényszermunkarendszerről, amelyet különféle üzleti vállalkozások meghonosítottak arrafelé. Már akkoriban véres lázadások szedték áldozataikat.

Jeruzsálem

Szerző:

A szent helyek védelméről

Mahmúd Abbász palesztin elnök március 31-én félnapos látogatást tett II. Abdalláh jordániai királynál – jelentette április 3-án a Majan palesztin hírügynökség. A tárgyalásokon részt vett mindkét fél vallásügyi minisztere is. A politikusok megállapodtak abban, hogy az 1967 óta izraeli fennhatóság alatt álló keresztény és muzulmán szent helyek védelmezője Jordánia, és Kelet-Jeruzsálem fővárossal egész Palesztina a palesztinok felségterülete.

Bergoglio bíboros a gyökeres irányváltásról

Szerző:

Néhány nappal pápává választása előtt Jorge Mario Bergoglio bíboros nagy figyelmet keltő felszólalást tett az „előkonklávén”. Azt mondják, e beszéde nem kis szerepet játszhatott abban, hogy már az első választási menetben számos szavazatot kapott. A bíboros gyökeres irányváltást kívánt.

Havanna érseke, Jaime Lucas Ortega y Alamino megkérte Bergogliót, foglalja össze mondanivalóját írásban is, hogy hitelesen számolhasson be gondolatairól főpásztortársainak. A kétoldalas, kézzel írott összefoglaló terjesztéséhez hozzájárult a Buenos Aires-i bíboros. A madridi ABC című lap március 27-én hasonmás kiadásként is közölte a kéziratot.

Tizenkét másodperc

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

A nemzetközi karitász tavalyi adatai szerint kilencszázhuszonöt millióan szenvednek a világban az éhínségtől. Tizenkét másodpercenként meghal egy gyermek az éhezés miatt.

Ismerjük a csont és bőrre lesoványodott, haldokló afrikai gyerekek iszonyatos látványát. De most már Európában is növekszik a szegénység! Pedig az ezredfordulón az ENSZ megvalósítandó feladatként tűzte maga elé, hogy 2015-ig a felére csökkenjen a világ éhezőinek száma.