Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Pápai családdokumentum húsvét előtt

Szerző:

Várhatóan még húsvét előtt megjelenik Ferenc pápának a házasságról és családról szóló tanító irata. Ennek egyik fejezete „a sérült családokról” szól majd. A fejezet kulcsszava az integráció, az érintett párok és családok beilleszkedése az egyház életébe – mondta a pápa azon a sajtótájékoztatón, amelyet február 18-án a Mexikóból Rómába tartó repülőgép fedélzetén tartott. Az integráció fontosságát már a tavaly októberi családszinódus is hangsúlyozta.

Összefoglaló Ferenc pápa mexikói útjáról

Szerző:

Ferenc pápa immár negyedik alkalommal tért vissza pápaként az amerikai földrészre, ez volt a tizenkettedik apostoli útja. A százhúszmilliós mexikói lakosság nevében a pápát elsőként az ország elnöke, Enrique Peña Nieto és felesége köszöntötte. A szentatya nyitott pápamobilon, lelkes ünneplés közepette tette meg a huszonöt kilométeres utat a repülőtértől a nunciatúráig.

Óhajtják az egységet

Szerző:

Ferenc pápa és Kirill moszkvai ortodox pátriárka február 12-i havannai találkozójuk végén nyolcoldalas, harminc pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá. Hangsúlyozzák, hogy most, amikor találkoznak, különös erővel érzik a katolikusok és az ortodoxok közös munkájának szükségességét, és osztoznak a kereszténység első évezredének közös lelki örökségén. Fájdalommal állapítják meg, hogy a katolikusok és az ortodoxok mintegy ezer éve nélkülözik a közösséget az Eucharisztiában. Óhajtják az Isten által akart egység helyreállítását.

Kínai kultúra, kínai kapcsolat

Szerző:

Az Asia Times hírportálon február 2-án interjú jelent meg Ferenc pápával. A beszélgetést a Pekingben élő olasz sinológus, Francesco Sisci, a Kínai Népi Egyetem (Renmin University of China) tudományos főmunkatársa készítette. „Számomra Kína mindig vonatkozási pontot jelentett: nagy kultúrájú, hatalmas ország, kimeríthetetlen bölcsességgel” – mondta a pápa. Felidézte Matteo Ricci (1552–1610) alakját, aki döntő szerepet játszott a kereszténység kínai történetében: a kínai jezsuita misszió egyik alapítójaként megteremtette a hatalmas ázsiai ország és az európai kontinens közötti első kulturális kapcsolatokat.

Ferenc pápa arany rózsái

Szerző:

A világ második legnagyobb katolikus országának százhúsz éve ateista vagy legalábbis hitetlen liberális, illetve egyházidegen politikai vezetése van. Napjainkban azonban Mexikóban enyhülni látszik az egyház és az állam viszonya, és ezt a folyamatot tovább segítheti Ferenc pápa apostoli látogatása.

Az ember diétája Istenért

Szerző:

Túlsúlyos világunk tele van fogyókúra-ajánlatokkal, a „leghatékonyabb méregtelenítési, salaktalanítási módszerek” reklámjaival. A böjtölés sok honfitársunk számára egészség- és szépségápoló diétát jelent. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen számukra így van csak értelme az egésznek, még ha nem is mindig sikerül követniük a diéta előírásait.

Így kezdődött a kongresszusok sora

Szerző:

Nemcsak a liturgiának van története, amely az ünnepek eredetéről, sőt változásairól is képet ad, hanem a hitéletnek, az imádságok stílusának, a népi vallásosságnak is. Az Eucharisztia tisztelete is számos változáson ment át az egyház történetében. Eucharisztikus kongresszusokról, világkongresszusokról 1881 előtt nem volt, de nem is lehetett szó. Sem az utak, sem a közlekedési eszközök nem tették lehetővé világméretű események megrendezését.

Guadalupe és a gyilkos drogok országa

Szerző:

Ferenc pápa februárban egyhetes apostoli látogatást tesz az ősi maja, majd azték birodalom földjén, a spanyol gyarmatosításból 1821-ben függetlenné vált hatalmas Mexikóban. A kétmillió négyzetkilométernyi ország százhúszmillió lakosának hatvan százaléka mesztic (indián–fehér keverék), harminc százaléka indián. A többség katolikus. A híres guadalupei Mária-kegyhely a főváros, Mexikóváros része, jelentősége azonban egész Dél-Amerika vallási élete szempontjából meghatározó. A Szűzanyát Latin-Amerika „császárnőjeként és védőasszonyaként” is tisztelik.