Administrator

Ötéves a Magyar Katolikus Rádió

    Hálaadással emlékeznek meg a Magyar Katolikus Rádió első megszólalásának ötödik évfordulójáról május 27-én, 12 órakor a budapesti Szent István-bazilikában. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatja be, a szertartás előtt 11 órakor a rádió munkatársai ünnepi műsorral köszöntik a vendégeket

    Miért csak a katolikus rádiót hallgatod – kérdeztem a minap gyermekgondozási szabadságon tartózkodó ismerősömtől. „Mert élni segít" – válaszolta. Meglepődtem: egyszer már egy szobrászművésztől hallottam ezt a mondatot, de őt a művészet értelméről faggattam. – Nemcsak én hallgatom – folytatta a harmadik gyermekét nevelő anyuka -, hanem a szomszédasszony is, aki se nem katolikus, se nem hívő…

    Mosolyogva helyesel Juhász Judit, a rádió vezérigazgatóhelyettese, amikor elmesélem neki a történetet. – Valóban, a hozzánk eljutó vélemények, de a hallgatottsági adatok is azt bizonyítják – mondja az ismert rádiós személyiség -, hogy az eddig talán szokatlan, bensőséges, családias, humánus hangvételű műsoraink a társadalom széles köreit képesek megszólítani.

    A rádió alapítójának, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának éppen ez volt a célja, amikor 2000 őszén elhatározta, hogy országos rádióadást indít, amelyben minél szélesebb körben szeretné bemutatni, megismertetni a kereszténység kétezer éves értékrendjét, a katolikus egyház tanítását.

Kaptak-e konkrét útmutatást arra nézve, hogyan tegyék mindezt?

    – A konferencia döntése értelmében nem egy liturgikus műsorfolyamra alapozó, specifikusan vallási, hanem a közjót szolgáló, az emberek mindennapi életét a maga teljességében bemutató rádió született. A kizárólag egyházi fenntartású közszolgálati rádió alapításáról szóló műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó szerződést az ORTT-vel 2004 elején írta alá Spányi Antal székesfehérvári püspök, a rádió vezérigazgatója. Az új katolikus rádió 2004. május 30-án szólalt meg először a középhullámú frekvencián.

(Folytatás a 11. oldalon.)  

Megnyílt a XVII. Szent István Könyvhét

(Folytatás az 1. oldalról.)

    Az irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek, összesen hétezer kiadvány, nyolcvanhat újdonság sorában a legkülönbözőbb témákban találhatnak maguknak szellemi táplálékot az olvasók. Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a rendezvénnyel kapcsolatban külön kiemelte, hogy új résztvevőként megjelent kínálatával a könyvhéten két kolozsvári kiadó, a Verbum Kulturális Egyesület és a Koinonia is. Az elmúlt csaknem két évtized alatt a Szent István Könyvhét a magyar nyelvű könyvkiadás világi szakmai körökben is számon tartott eseményévé fejlődött.

    A tavaszi könyves seregszemle ünnepi megnyitóját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében tartották. Bemutatták a könyvhét újdonságait, majd átadták a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díját. A Stephanus-díjat – az alapító okirat szerint – olyan szerzők kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén. A díjat napjainkig harmincöt személy nyerte el, köztük Franz König bíboros, Joseph Ratzinger bíboros, Nemeskürty István és Jókai Anna. A díjat Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója adta át a kitüntetetteknek. Teológiai kategóriában idén Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem nyugalmazott dogmatikaprofesszora, irodalmi munkásságáért pedig Czakó Gábor író vehette át a rangos elismerést. A díjazottakat Puskás Attila dogmatikaprofesszor és Szörényi László irodalomtörténész méltatta. A megnyitón közreműködött a Budapesti Vonósok vonósnégyese.

Szöveg és kép:

Cser István

Mindszenty-zarándoklat Esztergomba

    Mindszenty József hercegprímás hamvainak 1991-es hazahozatala és esztergomi újratemetése óta minden év májusában hazai és külföldi tisztelőinek sokasága zarándokol a Duna menti királyi városba, hogy megemlékezzék a „modern kori vértanúról". A mártírsorsú főpap nem tekintette magát egyébnek, mint nemzete és népe szolgálattevőjének. 1946-ban elhangzott szavai ma is tanítanak és figyelmeztetnek. Tanítanak a jézusi példa örök értékeire, figyelmeztetnek az egymás iránti szolidaritás alázatára.

Fotó: Cser István

    Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be Juliusz Janusz apostoli nuncius, Paskai László nyugalmazott bíboros részvételével, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és a főegyházmegye papságával.

    Szentbeszédében Erdő Péter nagy elődjének máig ható példáját méltatta: „Egyházát és hazáját szenvedélyesen, hűségesen szerette, és nemcsak nyilatkozataival, de tetteivel is bizonyította, hogy erre áldozza egész életét. Bárcsak ma élne mindannyiunkban ilyen szenvedélyes szeretet Krisztus igazsága, egyháza és hazánk iránt!" Erdő Péter cáfolta azokat az újabban felbukkanó „utalásokat", amelyek szerint Mindszenty bíboros megkérdőjelezte volna a pápa azon jogát, hogy üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Hangsúlyozta, hogy a főpap tanúságtétele harmincnégy évvel halála után, ma is aktuális. „Mert a volt szocialista világban a vallás és az egyház üldözésének emlékét éppúgy nem dolgozta még föl a társadalom, mint sok más elhallgatott feszültséget és szenvedést. Azt pedig mindennap látjuk, hogy bizalomra, a közös érdekekért való együttműködésre égetően szükségünk van." Tiszteletet érdemelnek azok, akik a hitükért szenvedtek – folytatta a bíboros. Az üldözőikkel különféle formában együttműködők gyengeségére pedig a bűnbánat és Isten bocsánata a válasz. Ha hittel tekintünk vissza az elmúlt évtizedekre, akkor értékteremtő és tanúságtevő, egyházukért, a keresztény kultúráért önzetlenül dolgozó világi emberek, értelmiségiek, köztük papok sokaságát látjuk, akik 1990 után is képesek voltak előre nézni. Erejükön felül is vállalni tudták a keresztény oktatás, nevelés, szociális munka, teológia és igehirdetés számos feladatát. „Ezek a kihívások és egyházi életünk missziós megújulása jelentik a mai katolicizmus tanúságtételét." Homíliáját zárva Erdő Péter hitet tett a megbékélés és a szeretet mellett.

    A zarándokok fohászt mondtak azokért a vértanúkért, akik a hercegprímás társai voltak üldöztetése idején, valamint segédpüspökéért, Meszlényi Zoltánért, aki életét adta hitéért, hűségéért.

    (Folytatás a 7. oldalon.)

XVI. Benedek pápa megválasztásának évfordulója

    Szentatyánk, XVI. Benedek pápa megválasztásának negyedik évfordulójáról szentmisével emlékeztek meg április 24-én délután a budavári Mátyás-templomban. Juliusz Janusz apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, esztergom- budapesti érsek, Paskai László bíboros, valamint a püspöki konferencia több tagja és papok mutatták be a szentmisét. Ismert közéleti személyiségek, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Dalma aszszony, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is részt vettek a szertartáson.

    Juliusz Janusz érsek szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy „a halálból feltámadt Jézus mérhetetlen hittel és erővel töltötte meg Péter szívét, hogy betölthesse a rá bízott küldetést. Ugyanez a meggyőződés és erő jellemzi Péter mai utódját is… Az elmúlt tizenkét hónap alatt számos jelét láthattuk ennek a Krisztus győzelmében való lelkesedésnek és hitnek, amely a Szentatya önzetlen szeretetében és az egységért végzett fáradhatatlan munkájában megnyilvánult." Megemlítette többek közt XVI. Benedek tavaly nyári sydney-i és tavaly őszi franciaországi, valamint ez év tavaszi, nagy jelentőségű afrikai látogatását is.

Szöveg és kép: m. g.  

    Szentföldi zarándoklaton vett részt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével április 15. és 22. között a főegyházmegye néhány papja és négy diakónusa. Útjuk során felkeresték a szent helyeket, köztük a haifai karmelita kolostort és zarándokházat. A magyar bíboros szentmisét mutatott be a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilikában. A Genezáret-tó partján felkeresték a primátus átadásának helyszínét, a Mensa Christit. A tavon hajózva a zarándokok imádkoztak hazánkért, hogy a Gondviselés kísérje népünket a történelem útján.

    Jeruzsálemben a Via Dolorosán végigjárták a keresztutat, és közös szentmisén vettek részt a Golgotán. A szertartáson jelen volt Jungbert Béla, Magyarország palesztin nagykövete és felesége is. Erdő Péter bíboros találkozott Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárkával, aki a Szentföldre látogató Szentsír-lovagok kitüntetésével, a zarándokkagylóval és a hozzá tartozó okirattal ajándékozta meg a főpásztort és Süllei László kanonokot (képünkön). A találkozón jelen volt Jungbert Béla, valamint Szentgyörgyi Zoltán, hazánk tel-avivi nagykövete is.

 Magyar Kurír  

    Amint a kilencvenes évek közepétől minden évben, az idén is Szent Adalbert, az esztergom-budapesti érsekség védőszentjének ünnepéhez kapcsolódva tartották meg a főegyházmegye ministránsainak találkozóját április 25-én az esztergomi bazilikában.

    Erdő Péter bíboros, érsek a szentmisén elmondott homíliájában a vértanú prágai püspök életéről beszélt, akinek missziós tevékenysége maradandó eredményeket hozott, amelyek Közép-Európa népeinek szívében máig élnek. A misszió területén a mai katolikusoknak is szolidárisnak kell lenniük egymással, közösen kell keresniük a választ korunk nagy hitbeli és erkölcsi kihívásaira. Szent Adalbert a vértanú misszionáriusok példaképe, olyan ember, akinek életében a kereszténység dinamizmust, küldetést jelentett. A ministránsok életében is küldetés a kereszténység, mert nem csupán részt vesznek a szentmisén, hanem aktívan szolgálnak az oltár körül is.

    A szentmise keretében tett ígéretet a hívek közössége előtt az a két diakónus, akik arra készülnek, hogy elköteleződjenek a szent szolgálat mellett.

    A szertartáson adta át Erdő Péter a Szent Adalbert-díjakat azoknak a világiaknak, akik az élet különböző területein az egyház, a kereszténység, a hit, az igaz emberség aktív misszióját teljesítik. Díjat kapott Dr. Tringer László orvos, Fehér László karnagy, Palojtay Béla orgonista és Németh Vince asztalos.

    A szentmise utáni délutáni programon a ministránsok játékos vetélkedőn vettek részt, amelynek során Szent Pál életéből vett feladatokat kellett megoldaniuk a csapatoknak.

Szöveg és kép: Cser István