A bölcsesség kelyhe

Könyvespolcra

„Amikor iszunk a kehelyből, abból a kehelyből iszunk, melyből Jézus is ivott, de a saját kelyhünkből is iszunk. Ez az Eucharisztia nagy titka. Jézus kelyhe, teletöltve az életével, amely kiöntetett értünk és minden emberért, és a mi kelyhünk, amely a saját vérünkkel van tele, egy kehellyé vált. Amikor együtt kiürítjük ezt a kelyhet, amint Jézus kiürítette, az élő Krisztus egy testévé válunk, újra meg újra meghalva és feltámadva a világ üdvösségéért.”

Óbuda lelke a Flórián téren

Bebo Károly (1712 körül–1779), a Zichy-család udvari szobrásza faragta kőbe a tűztől, a földrengéstől, illetve a pestisjárványtól óvó védőszentek, Flórián, Néri Fülöp és Borromeo Károly figuráját. A külön álló kompozíciókat 1819-ben egymás mellé rendezve, Fogadalmi oltár formájában állították fel Óbudán.

Röviden

Taizéi találkozó Rómában

Utazási lehetőségek – kedvezményesen is A Bizalom Zarándokútjának legnagyobb találkozóira hagyományosan év végén kerül sor Európa valamelyik nagyvárosában. E találkozókon több tízezer fiatal vesz részt Európa számos országából, de más kontinensekről is, hogy közösen imádkozzanak, és megoszthassák egymással gondolataikat.

Kitüntették munkatársunkat

Van még jó hírünk

A Kutatók éjszakája programsorozat keretében, szeptember 28-án, az ELTE BTK Múzeum körúti épületének Magyar Nyelvészeti Könyvtárában került sor – a 2011-ben, három kategóriában kiírt – Az év szakdolgozata pályázat eredményhirdetésére.

Utak a hithez

Lukács László a Vigilia folyóirat pályázatáról

A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában címmel írt ki pályázatot a Vigilia, amelyre december 15-ig várnak olyan előadásszövegeket, amelyek akár a Mindentudás Egyetemén is elhangozhatnának „hívők és nem hívők, tudósok és művészek, a szellem és a tudomány emberei” körében. Az útkereső kezdeményezésről Lukács László piaristát, a folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük.

– A Vigilia kezdettől hídszerepet tölt be a teológia és az irodalom, az egyház és a világ, a kereszténység és a kultúra között. Miután XVI. Benedek meghirdette a hit évét, Bábel Balázs érsek úr nekem szegezte az azonnal adódó kérdést: a Vigilia – a maga adottságaival élve – miként tudna csatlakozni e felszólításhoz?

Párhuzamos magyar sagák

Bemutató előtt a Végváriak

Szeptember 24-én, 21.40-től a Duna Tv, majd 25-én, 20 órától a Duna World mutatja be a Végváriak című dokumentumfilmet. Amíg e tényszerű „szolgálati közleményig” eljutott Petrik András alkotása, az majdnem annyira fordulatos és korjelenséget tükröző történet, mint a film témája: az egymással vetélkedő sümegi vállalkozók elgondolkodtató, vitára ingerlő emberi drámája.

Kantáta három hangra – és egy költőre

Dóczy Péter rendhagyó meghívója„Három fiatal nő, a nyári napéjegyenlőség éjszakáján, egy kastély teraszán ül az Alpok között, erdőktől, szőlőktől és búzamezőktől körülvéve. Laeta, Fausta, Beata; az első latin, a második lengyel, a harmadik egyiptomi. Laeta menyasszony, Fausta távol van férjétől, Beata özvegy. Azt is mondhatnánk: az első a szőlőfürt, a második a búza, a harmadik az árny. Álmodoznak, szemlélődnek, beszélgetnek, énekelnek. Ez az az éjszaka, amikor a nap megáll, amikor a természet – elérkezve a teljes kibontakozáshoz – ünnepélyes várakozásban marad.”

Egy templom szótlan üzenete

Felszentelték a megújult pannonhalmi bazilikát

Bő évezred szerzetesi lelkiségét, egymásra rakódott építészeti jegyeit, korszakait, ízlésvilágát tükrözi a Pannónia Szent Hegyén 996-ban alapított bencés monostor. Mintha az európai művészettörténet nyitott könyve lenne; lapjain egymást követi a román stílus és a gótika, a reneszánsz és a barokk, a klasszicizmus és a romantika, a „vegyes” XX. század… – és újabban már a nemzetközi kortárs építészet élvonala is képviselteti magát.

A világörökség részét képező apátság rendszerváltás óta tartó régészeti kutatása, rekonstrukciója, fejlesztése zárult le azzal, hogy augusztus 27-én felszentelték az immár belül is megújult Szent Márton-bazilikát. A európai uniós források segítségével lezajlott, a szakrális tér jelképrendszerét erősítő, nagyszabású felújítást Gunther Zsolt és a brit John Pawson vezette. A világhírű designer-építész a szerzetesi közösség igényeit, a műemlékvédelem előírásait és a turisztikai szempontokat egyaránt figyelembe vette a szépséget és praktikumot ötvöző, a természetes fényt kihasználó átalakítás terveinek kidolgozásakor.