Pallós Tamás

1975, Budapest; 1995-2000 Pázmány–HTK, 2000- az Új Ember szerkesztősége, 2005- a kultúra rovat… Napi közelségben: Dante, Shakespeare, Madách, Dosztojevszkij, Bernanos, Saint-Exupéry, József A., Pilinszky, Hamvas, Baktay, Verdi, Wagner, Puccini, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Massenet, Mahler, Janáček, Respighi, R. Strauss, Bartók, Gershwin, Michelangelo, Tiziano, Rembrandt, van Dyck, Maróti, Gaudí, Calatrava, Kuroszava, Tarkovszkij… Ókor, kelet, régészet, gótika és szecesszió. Egy mondat az örömhírből: Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd… (Lk 15,31)

Dicsőítő évszázadok, megáldott falak

Szerző:

Templomnézőben Perger Gyulával

 

Torony, Bucsu, Sé és Dozmat – apró falvak Vas megyében, a nyugati határszélen. Három év leforgása alatt mind a négy említett település temploma megújult, a „közös lelkipásztor”, Perger Gyula egyháztörténész, toronyi plébános vezetésével. Advent első vasárnapján, november 30-án Veres András szombathelyi megyés püspök áldotta meg a dozmati Szent György-templomot, amelyet a renoválással egy időben a régészek is alaposan „megkutattak” – számos rejtett értékét napvilágra hozva. Perger Gyulával ünnepi hangulatban a példaértékű sikertörténet elejétől, megérkezésétől kezdtük a beszélgetést.

Velázquez a spanyol aranyszázadban

Szerző:

Kiállítási szemle Bécsből

Ilyenkor, ünnepidőben különösen sokan kavarognak a Kunst historisches Museum, vagyis a szépművészet bécsi hajléka környékén, hiszen a Mária Teréziáról elnevezett tér – amelyre a kupolával koronázott, tekintélyt parancsoló épület néz „ikrével”, a Természettudományi Múzeummal –, hagyományos adventi vásárhely az osztrák fővárosban. Bent az állandó kiállítások kimeríthetetlenül gazdag anyagán túl most egy – fő művek sorát felvonultató – jelentős Velázquez-válogatás is várja az érdeklődőket február közepéig.

Undine forrásainál

Szerző:

Egy elfeledett klasszikus margójára

 

Rejtély, érthetetlen, hogy miért felejtették el ennyire itthon. Nemcsak az olvasók, de még az avatott irodalmárok is. Lényegében beszerezhetetlen különlegesség lett belőle; régi, kopott fedeles mesekönyv, amely az antikváriumok polcain is jó, ha évtizedenként egyszer felbukkan. Friedrich de la Motte Fouqué Undinéja 1920-ban jelent meg utoljára nálunk. Míg E. T. A. Hoffmann, Wilhelm Hauff, a Grimm testvérek, Andersen és a többi klasszikus mesélő művei különböző formában, fordításban és kivitelben folyamatos jelenlétükkel igazolták kikezdhetetlen állandóságukat, addig az állhatatos vízi tündér sokak által átvett-felhasznált „őstoposza” nálunk a nagy háborúk után – némi képzavarral élve – eltűnt a szennyesedő dunai habokban.

Akit a zene éltetett

Szerző:

Fricsay 100

„A XX. századot Budapesten csinálták” – a brit Nature ismeretterjesztő folyóirat egyik írásának sokat idézett alcíme e tételmondat. Ha végigvesszük a jelzett időszak Nobel-díjasait, iskoláikat, a történelemformáló találmányokat, az építészet, a film- és fotóművészet úttörő alkotóinak működését, felfedezőink gyűjtéseit… – elfogultság nélkül is igazat kell adnunk a megállapításnak. És ha továbbgondoljuk, ugyanez igaz a zenére is. S nem csak Liszt Ferenc és Hubay Jenő kultúraemelő törekvéseinek beérő eredményei, Mahler, Bartók, Dohnányi, Kodály széles körű tevékenysége, a Kodály-módszer kontinenseken átívelő hatása és népszerűsége miatt…

Szentek Boros Attilával

Szerző:

Budapesten, a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán található Neves Kor-Társ Galériában november 29-én, 17 órakor Székely János püspök nyitja meg Boros Attila festőművész kiállítását, aki az alkalomra az olasz–magyar kulturális évad keretében tavaly Rómában is bemutatott, magyar szenteket ábrázoló képeit egészítette ki újabb festményekkel – köztük Jézus személyével is foglalkozó alkotásokkal. Az összeállításban szereplő korábbi művek a nagyváradi püspöki palota, a Római Magyar Intézet és a Római Szalézi Egyetem kiállítóterme után először láthatók itthon a belvárosi galériában. Tiszta-áttetsző arcok, álomszerű valóságok tükröződnek pasztellszínekkel Boros Attila „portréin” és békésen drámai legendáriumi jelenetein.

Rembrandt és a holland arany évszázad

Szerző:

Egy nagy kiállítás előzetese

Az európai kultúra egyik virágkorát, a XVII. századi holland művészet időszakát átfogóan bemutató tárlat a 2015 tavaszán felújítási munkák előtt bezáró Szépművészeti Múzeum utolsó nagyszabású kiállítása.

Háborús revü a jubileumra

Szerző:

Robert Wilson rendezése a Vígszínházban – Pilinszkyvel

1971 nyarán Franciaországban látta A süket pillantását. Az amerikai Robert Wilson Párizsban vendégeskedő kísérleti színháza annyira megragadta Pilinszky Jánost, hogy rögtön jegyzeteket írt róla az Új Emberben, aztán az Élet és Irodalomban; illetve e nagy találkozás ihlette későbbi „párbeszédregényét” is, amely Beszélgetések Sheryl Suttonnal címmel jelent meg. Pilinszky korán, jó érzékkel ismerte fel Wilson művészi céljainak jelentőségét. Itthon elsőként elemezte a „jelenséget”, megállapítva: Új színház született.

Római múltidézés

Szerző:

„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta Szent Beda Venerabilis, a VII–VIII. század fordulóján élt angol szerzetes, teológus. Az Örök Város egyik szimbólumának számító – és a hagyományos nagypénteki pápai keresztút helyszínéül is szolgáló – Colosseum arénájának újjáépítését javasolta egy olasz régész.