Teremtésvédelem
Advent harmadik vasárnapja az öröm napja. Örvendjünk! Harmatozzatok, egek! Készítsük az Úr útját, és örvendjünk! Van miért, hiszen biztos alapokra építünk, ha ezt tesszük. Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincsen transzcendens alapjuk, gyenge lábakon állnak.
A hagyomány csupán néhány olyan alapvető normát ismer, amelyeknek nincs gondjuk a talpon maradással: ilyenek – a teljesség igénye nélkül – Lao-ce, Buddha és Mohamed tanításai keleten, vagy akár a quiché-mayák szent könyvének (Popol Vuh) tanításai Kukulcánról (a tolték Quetzalcoatlról) az amerikai kontinensen.
Szerencsére nekünk sem kell keresgélnünk, hiszen ott van a kezünkben a Biblia. Az Ószövetség adta a tízparancsolatot, s az Újszövetségben (Máté evangéliumában) a hegyi beszédet megnyitó szövegrész a „nyolc boldogságot”, amelynek szilárd alapjára helyezhetők volnának jelen világunk szabály- és normarendszerei. A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete a következő jövendölés, boldogságmondás: „Boldogok a szelídek, mert ők bírják majd a Földet.” Ugyan hogyan is gondolhatnánk másként, hogy képesek lennénk birtokolni a Földet, ha nem vagyunk szeretetadóan szelídek és szeretetre méltók?