Éljük, amit kimondunk!

Martin Kastler EP-képviselő a keresztény politikus feladatairól

Újra és újra felvetődő téma: Mit jelent az, hogy keresztény politikus? Azt, hogy ez a személy rendre felszólal az azonos neműek házassága, az abortusz, a válás és az eutanázia ellen? Vagy esetleg valami mást? Többet? Nem félő, hogy ez a személy előbb-utóbb egyedül marad meggyőződésével, s nem lesz népszerű mai, szekularizáltnak nevezett Európánkban? Martin Kastler bajor európai parlamenti képviselőt kérdeztük, Strasbourgban, a novemberi plenáris ülés alkalmával.
„Keresztény politikusként sohasem valami ellen lépünk fel, hanem mindig valamiért – az élet kultúrájáért, a kezdetektől mindvégig – vallja a harmincnyolc éves képviselő. – Számunkra nyilvánvaló, hogy senkinek sincs joga bárkit is megfosztani az életétől, sem a kezdetén, sem a vége előtt. Ám ezzel kapcsolatban eltérő felfogások uralkodnak Európa-szerte. Vannak, akik meglehetősen liberális álláspontot képviselnek – liberálist, ahogy ők mondják, én azt mondom, helytelent, egy európai keresztény politikus számára ugyanis nem lehetséges, hogy ossza ezt a véleményüket. Megítélésem szerint nem tartozik az Európai Unió kompetenciájába, hogy döntsön ez ügyben, minden nemzetnek, államnak magának kell mérlegelnie, mit engedélyez, s mit nem. Mi, keresztények pedig harcolunk az élet védelmében.”

Hogyan védjük gyermekeinket az internet veszélyeitől?

A hét kérdése

„Valaki? Chat? Úgy unatkozom!” – nemritkán ilyen bejegyzésekkel is találkozhatunk az olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook. Vannak fiatalok, akik egyre inkább a virtuális világban élnek, számtalanszor útvesztőkbe keveredve. Az Európai Parlament november 20-án elfogadta Silvia Costa olasz képviselő jelentését, miszerint fokozottabban kellene védeni a gyerekeket a káros internetes tartalmaktól. Bagó Zoltán EP-képviselővel magyar szempontból jártuk körül a témát.

– Rendre nő az internethasználók száma, s lefelé tolódik a korhatár. Ma természetes, hogy egy gyereknek iPodja van. S míg a szülők tíz évvel ezelőtt a tévé elé ültették a gyerkőcöket, addig most a számítógép elé. Kiváló felhasználókká válnak ugyan, de könnyen hozzáférhetnek olyan tartalmakhoz is, amelyek ártalmasak lehetnek személyiségfejlődésükre.

Az együttlét öröme

Karácsonyváró készülődés egy ötgyermekes családban

Tamásék a káposztásmegyeri plébániához tartozó megannyi sokgyermekes család egyike. Öt gyermek tíz év alatt – ez a család „mérlege”. A gyermekek egytől egyig pajkosak, cserfesek s elevenek – mit is mondjak, olyan igaziak! Az édesanya, Bese Nóra francia–portugál–hittan szakos tanár, az apuka, Tamás Csaba európai uniós ügyekkel foglalkozó jogász. Fiatalok, nyitottak, lazák. S így készülnek családostul a karácsonyra.

„Hát, a fenyőfát, a vacsorát, az ajándékokat!” – sorolják a gyerekek egymást is túlharsogva, mit szeretnek leginkább a karácsonyban. Gondosan készülődnek az ünnepre. A legnagyobb, a kilencéves Csaba meséli: van egy táblázatuk, amelyben napi jó cselekedeteik szerepelnek. Míg az egyik megteríti az asztalt vagy kitereget, a másik zoknikat párosít, játékokat pakol, a konyhában tesz-vesz.

Mi mindenünk megadatott!

Lélekemelő budapesti séta – akadályokkal
Haris Szilárd segédlelkész, s jelenleg a révkomáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának doktorandusza. Egy konferencián ismerkedtünk meg, amelyen arról beszélt, hogyan szemlélhető a fogyatékosság a Szentírás tükrében. Szilárd születésekor oxigénhiány lépett fel az agyában, ezért mozgásszervi rendellenessége alakult ki. Akkor vált ez nyilvánvalóvá, amikor járni tanult. Felfigyeltek rá: nem tud egy helyben állni, s mikor lép, nem teszi le a sarkát. Mankóval jár, épp egy budapesti kerekasztal-beszélgetésre tart, vele megyek, s közben beszélgetünk.

Befogadó közösségeket kell teremtenünk

Százak kötöttek együtt adventi koszorút Káposztásmegyeren

Apa dühöng – sehogyan sem sikerül beállítania a fát. Anya bosszankodik – megrepedt a bejgli a sütőben. Áll a bál, a gyerekek hisztiznek: mikor lesz már ajándékbontás? Ismerős, ugye? Az adventi hajszában sokszor elfelejtünk megállni, így szenteste épphogy csak bezuhanunk a fa alá. A karácsonyra lélekben is készülni kell, várni, szépen, csendesen – erről szól, ezért van az advent. A Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánián december 1-jén este több mint kétszázan készültek együtt: adventi koszorút kötöttek.

Koszorúalapot, fenyőgallyat, gyertyát, szalagot, vagyis mindenféle hozzávalót a helyszínen vásárolhattak az emberek, mielőtt ellepték volna a templomot. Amíg csak a szem ellát, koszorú készül. Van, aki rutinosan köti, s akad, aki először csinál ilyet. Dóra negyedéves egyetemista, építészmérnöknek tanul. Első alkalommal van itt, nővére csalta magával, aki a párjától hallott a programról.

Egyház és szuverenitás

Erdő Péter bíboros előadása az MTA-n

Az egyház sajátos szuverenitásáról tartott előadást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, akadémikus november 6-án, a Magyar Tudományos Akadémia székházában megrendezett tudományos ülésen. A szuverenitás a XXI. században – Eszmék, realitások és illúziók című konferencia az idén a felfedező kutatásokat célkeresztbe állító, egész hónapon át tartó Magyar Tudomány Ünnepe programjainak sorába illeszkedett bele.

Az én életem, a te életed, a mi életünk

Bittsánszky Sári: a házas-közösségek megerősítésére indítottuk a programot

Igent mondtam rád, végérvényesen. De mit jelent valójában a hűségem? Felbonthatatlan a házasságunk. Míg a bíró el nem választ? Vagy mégis meddig? Szeretlek, elfogadlak, feltétel nélkül. Most komolyan? Első vagy, második a gyerek, ez a rangsor. De tényleg? Gyermeket nevelünk, együtt. Szeretetre? Vagy tán versenylóvá? Például ezek a kérdések is előjöhetnek a házas-közösségek találkozóin – tudjuk meg Bittsánszky Jánosné Sári családreferenstől, aki novembertől Gyűrűskönyv címmel képzést szervez a házas- és családközösségek vezetői és tagjai számára az Esztergom–budapesti főegyházmegyében, hogy megizmosodjanak ezek a közösségek.

Így fordíttok ti

Világ-nézet katolikus szemmel

Egy okostelefon-alkalmazás segítségével a közeljövőben anyanyelvünkön beszélgethetünk külföldiekkel, adta hírül a BBC. A japán NTT Docomo nevű óriáscég ugyanis olyan szoftvert fejlesztett ki, amely valós idejű fordítást kínál, bár egyelőre csak japán, angol, kínai mandarin és koreai nyelven. Nem semmi, gondolhatjuk, de máris eszünkbe juthat: vajon mennyire szabatosan fejezi ki magát a program? Ott van a Google fordítója, ugyebár, amely azonnal fordít, de csak írott szövegeket, vagyis kismiska az új technológiához képest, sokszor mégsem tud nemhogy hű, de érthető, nyelvileg helyes megoldást sem adni. A fenti hírt például a következőképpen ülteti át magyarra: „Az app (az alkalmazás jelentésű angol application szó rövidítése – a szerk.) kínál valós idejű fordítást, hogy lehetővé tegye az emberek Japánban, hogy beszéljen a külföldiek a telefonon keresztül mindkét fél részére, a saját anyanyelvén.”