Átölelve

Az ifjúsági világtalálkozó zarándokszemmel

Vége van; a teraszon, egy hintaágyban pihenek, szemben a Megváltó Krisztus szobra, jobbra pedig a Santa Marta favela. Most már minden szép és jó. De egyáltalán nem volt semmi sem olyan egyszerű. Még csak véletlenül sem leányálom a zarándok élete, de (és itt a lényeg) van értelme. Rio de Janeiróból – fáradtan, ám boldogan – visszatekintek a július 23. és 28. között megrendezett ifjúsági világtalálkozóra.

Hosszú volt az út: Budapestről Lisszabonba, Lisszabonból Fortalezába, Fortalezából Salvadorba, Salvadorból Rio de Janeiróba mentünk, összesen közel tizenöt órát repültünk. Az északkelet-brazíliai Fortalezában eltöltött egy hét után, július 21-én éjjel érkeztünk meg Rióba, a karneváljáról és tengerpartjáról ismert, több mint hatmilliós városba. „Na, hol az a szobor?” – kérdeztük meggyötörten a reptérről jövet a taxiban. Ám semerre sem találtuk. Kissé csalódottan tértünk hát nyugovóra, de másnap az ablakunkból kinézve a látvány mindenért kárpótolt: ott magasodott ugyanis a Corcovado-hegy, és rajta a hatalmas Krisztus-szobor. Elhatároztuk, hogy még a találkozó előtt felmegyünk hozzá, és ellátogatunk a másik nevezetességhez, a Cukorsüveg-hegyhez is.

„Aranyam, ezüstöm nincs…”

Ferenc pápa Brazíliában

„Nincs sem aranyam, sem ezüstöm, de magammal hozom a legértékesebbet, amit kaptam: Jézus Krisztust!” – fogalmazott Ferenc pápa a riói ifjúsági találkozón elhangzott első beszédében. A szentatya az elnöki palotában július 22-én arról is szólt, hogy folytatni kívánja Róma püspökének lelkipásztori küldetését, nevezetesen azt, hogy megerősítse testvéreit a Krisztusba vetett hitben.

„Krisztus bízik a fiatalokban, és rájuk bízza saját küldetését: »Menjetek és szerezzetek tanítványokat!« Menjetek túl az emberileg lehetséges határokon, és hozzatok létre egy testvéri világot! – mondta a pápa.

Hiteles hittel

Odilo Scherer brazil bíboros a kultúrák találkozásáról

A brazíliai tüntetések jó célja Abban a hotelben várom őt, ahol az ifjúsági világtalálkozó idejére megszállt. Éppen a katekézisről érkezik. Hallottam már róla, hogy közvetlen, szeret beszélgetni, ismerkedni, s azt is, hogy amikor néhány éve – a Shalom közösség magyarországi szolgálatának indulásakor – hazánkban járt, szívesen fényképezkedett az utcán olyan emberekkel is, akiket alig valamivel korábban ismert meg. Odilo Scherer bíboros, Sāo Paulo érseke engem is mosolyogva fogad.

Ők tudják: Jézus szeret!

Missziós hét és fesztivál Fortalezában

Svájcból, Franciaországból, Olaszországból, Izraelből, Kínából, Ausztráliából, és persze Magyarországról – többek között innen érkezett megannyi zarándok az Északkelet- Brazíliában fekvő Fortalezába, ahol a riói ifjúsági világtalálkozó előtt missziós hetet tartottak. Ennek keretében rendezték meg Dél-Amerika legnagyobb fesztiválját, a Halleluyát is, amelyen a földrész legnépszerűbb énekesei, együttesei léptek fel. Ott voltunk.

Kinek a műve?

„Villáminterjú” a Shalom katolikus közösség alapítójával

Rengeteg a dolga, de arra van ideje, hogy néha megálljon egy kicsit. A Halleluya fesztiválon kapom el, ott ül a közönség soraiban. Moyses Azevedo közvetlen ember, régi ismerősként üdvözöl. Ám nemcsak engem, mindenki mást is. Az egyik program után a magyar csapathoz is odajön, vált velünk néhány szót, majd közös fotót készítünk. „Sziasztok!” – mondja, mikor elköszön.

Az „itt és most”-ban

Beszélgetés a boldogságról és a tudatos jelenlét gyakorlásáról

„Könyveket írunk-olvasunk, és előadásokat tartunk-hallgatunk a helyes életről, mert ha egy pillanatra abbahagynánk az írást, olvasást, hallgatást és fecsegést, élnünk kellene, s akkor azonmód kiderülne: ahhoz nincs tehetségünk” – írja Halmai Tamás költő, író. Vajon ilyen-olyan könyvekből és előadásokból megtanulható-e a helyes élet? – kérdezem Szondy Máté boldogsággal is foglalkozó pszichológust, a Megélni a pillanatot: Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája című könyv szerzőjét.

– Az utóbbi években valóban rengeteg könyvet írtak a boldogságról, ugyanakkor az emberek nincsenek túl jól: egyre többen szoronganak, szenvednek a depressziótól, sokan szednek úgynevezett antidepresszívumokat. Mindez erős kétségeket ébreszthet bennünk az önsegítő és boldogságra tanító könyvek hasznosságával kapcsolatban. Persze nem önmagában egy-egy könyvvel van a baj, hanem azzal, ha valaki azt hiszi, pusztán ezek elolvasásától elégedettebb lehet. Különösen is veszélyesek azok a könyvek, amelyek azt állítják, a boldogságunk csak rajtunk múlik, nincs más dolgunk, csak akarni kell. Ez ugyanis nem így van, hiszen tudjuk, hogy hangulatunkat például a biológiai tényezők is befolyásolják.

Bátraknak

Márcsak néhány nap az ifjúsági világtalálkozóig

Nemrég még a brazíliai tiltakozások miatt volt hangos a sajtó. Olvastuk, hogy a tüntetők az ország fővárosának katedrálisát is megtámadták, így hát sokakban felmerülhetett a kérdés: mi lesz a július 23-ától 28-áig tartó riói ifjúsági világtalálkozóval? Reméljük, a problémákat tekintve semmi. Már csak azért sem, mert komolyan biztosítják az eseményt, ráadásul mostanában nem hallani zavargásokról, a tüntetők többsége különben is békés volt. Szóval minden úgy néz ki, lesz találkozó, amelyre a világ minden szegletéből érkeznek fiatalok, több mint kétmillióan. Rio de Janeiróba látogat Ferenc pápa is, aki a július 7-i úrangyala imádság alkalmával megvallotta: már nagyon készül az eseményre. „Elég bátrak vagytok-e ehhez? Bátrak vagytok-e, hogy meghalljátok Jézus hangját? Nagyon jó misszionáriusnak lenni! Ó, nagyszerűek vagytok!” – mondta a Szent Péter téren összegyűlt fiataloknak.

A lelkek szolgálatáért

Két magyar jezsuita állami kitüntetése

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg július 12-én a Parlamentben Jálics Ferenc és Mustó Péter jezsuita szerzetes. Több évtizede gyümölcsöző papi, lelkivezetői, illetve nevelői szolgálatukat ismerték el ezzel.

Jálics Ferenc és Mustó Péter példát mutatott arra, hogy az égi és a földi hazához való hűség, illetve az értük végzett szolgálat mindig együtt jár – hangsúlyozta köszöntőjében a kitüntetéseket átadó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.