Mert egy úton vagyunk

Nemzetközi zarándoknap a családokért a Mária Út teljes szakaszán

 

Egynapos zarándoklatot szervez a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió augusztus 16-án a Mária Út teljes szakaszán. Ez úgy néz majd ki, hogy Mariazelltől Csíksomlyóig, vagyis közel ezernégyszáz kilométeren folyamatosan úton lesznek a zarándokok, egynapi járóföldnyire lévő településekről indulnak kijelölt céltelepülésekre, ahol püspöki szentmisén vesznek részt. 1Úton – ez a kezdeményezés neve, és célja elsősorban az, hogy megerősítse a családokat. De persze nem csak őket hívják az eseményre. Szabó Tamást, a Mária Rádió elnökét kérdeztük.

Olyan, mint a többiek?

Akadálymentesített kapcsolatainkért – magunkkal, másokkal

 

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni… – Márti dalával, az Anna and the Barbies és Kiss Tibor, a Quimby frontemberének közös zenéjével kezdődött május 11-én, a Körcsarnokban a Nem Adom Fel Alapítvány programsorozata, a Kezdjetek szeretni! Ennek célja voltaképp az, hogy mindenki – egy sérült ember is – megtalálhassa a párját. A programhoz kapcsolódóan elindul a www.kezdjetekszeretni.hu oldal, mely lehetőséget teremt közösségi eseményekhez való csatlakozásra, ismerkedésre, de akár pártalálásra is, illetve Budapest VIII. kerületében megnyílik a Never Give Up Café, ahol fogyatékossággal élők dolgoznak majd. No, de nem csak két ember között létezhetnek akadályok: korlátok bennünk is vannak, ezért lelki akadálymentesítésre mi magunk is rászorulunk. Hogyan kell ehhez hozzákezdeni? Pál Ferenc atya mentálhigiénés szakemberként a programsorozatot megnyitó előadásában adott választ erre a kérdésre.

Lóci óriás lesz

Egy koraszülött kisfiú története az élni akarásról

 

Először 2007-ben találkoztak, 2009-ben jöttek össze, 2011-ben házasodtak, 2012-ben pedig már jött is a baba. Fegyverneki Zsófia és Zoltán története – mondjuk úgy – elég szokásosan indult, de nem annyira szokásosan folytatódott. Alighogy kiderült, hogy Zsófi kisbabát vár, nyilvánvalóvá vált az is, hogy valami nincs rendben. A 26. héten aztán világra kellett segíteni a kicsit. Fegyverneki Lőrinc, a kicsi Lóci 2012. október 29-én 28 centivel és 495 grammal született meg. Nem sok jót jósoltak neki, ő azonban élni akart. Anyák napja alkalmából beszélgettünk az édesanyjával.

 

„Amikor megtudtam, hogy várandós vagyok, a nőgyógyász jelezte, hogy nincs jól megtapadva a magzat, ezért hormont írt fel, és nagyon kellett vigyáznom magamra” – kezdi a történetüket Zsófi. A 20. héten vált egyértelművé, hogy egyszerűen nem növekszik a méhében a baba. Először nem tudták, miért, ám később kiderült, hogy nem jut elegendő táplálékhoz, bár az máig nem világos, hogy ennek mi volt az oka. A 26. héten úgy döntöttek az orvosok: nem várnak tovább, kiveszik a babát.

A bölcsészet öntudatossá tesz

Fodor Pál történész a kritikai magatartásról és a sarlatánokról

 

Hol helyezkednek el a bölcsészettudományok a tudományok „rangsorában”? Kicsit mintha a sor végén kullognának, de vajon miért? Fodor Pál történészt, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatóját kérdeztük.

 

„Mindig a filozófia volt a vezető tudomány a bölcsészettudományok között – kezdi Fodor Pál. – Amikor azonban a XX. században minden viszonylagossá vált, megkérdőjeleződtek a világmagyarázatok, amelyekkel korábban szolgált. Közben a természettudományok azt kezdték állítani, hogy mindenre tudják a választ, így előretörtek a bölcsészettudományok kárára.” Ma a bölcsészettudományoktól is megkövetelik azokat a módszereket, amelyek a természettudományokban használatosak. Ezért az utóbbi évtizedekben a humán tudományok mostoha helyzetbe kerültek.

Más ember akarok lenni

Húsvétkor a szegedi Csillagbörtönben jártunk

 

Miért döntöttek úgy, hogy vállalják az arcukat és a nevüket? – kérdezem. „Azért, mert azt is vállaljuk, amit tettünk, és szeretnénk, ha mások látnák, hogy ilyen is van, és tanulnának az esetünkből” – mondják. Jakab Róbert és Gyenei Róbert a Szegedi Fegyház és Börtön, közismert nevén a Csillag fogvatartottjai. Életfogytosok, emberölésért vannak bent, ahogy itt a legtöbben. De van valamijük, ami sokaknak nincs: hitük Istenben. Megrendítő őszinteséggel beszélnek róla, és arról is, hogyan kerültek börtönbe, milyen ott az élet, és mit terveznek az egyelőre eléggé távoli jövőre nézve.

 

Magyarország legszigorúbb fegyintézete, ahol a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetők raboskodnak – legtöbbször így emlegetik a Szegedi Fegyház és Börtönt. Többméteres bástyafal veszi körül az épületet, dróttal, amelynek érintése súlyos sérüléseket okoz.

Felfelé

Látogatás Ferihegyen – kifutópályán, tűzoltóságon, kápolnában

 

Évi hatszázezer légi járat Magyarország fölött, évi hatvanmillió ember a levegőben. Nyolcvan százalékuk átrepül a légtéren, míg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező vagy onnan induló járatok száma kilencvenezer, ami majdnem egy magyarországnyi utast jelent. És a legszebb az egészben, hogy mindnyájuknak története van. Megismerkedhetünk most néhánnyal, miközben a nemrég megáldott reptéri kápolnában időzünk. De pilóták történeteivel is találkozhatunk, egyúttal bepillanthatunk oda, ahova utasként nemigen lehet, a pilótafülkébe vagy a hangárba, sőt a légi irányítók világába is.

A visszaadott szög

Bada Márta színes mesevilága Jézus szenvedéstörténetében

 

A hálószobában ülünk le, ez a műhely is. A falon a kedvenc képei lógnak, néhány ott a sarokban sorakozik, és az állványon is van egy. Ez még készülőben. Bada Márta cigány festőművész különleges világában járunk, mesebeli színek között, cigányok rég elmesélt történeteiben. Az egyedülállóan tizenhat stációból álló Jézus szenvedéstörténete sem a megszokott úton visz végig. Olyan helyeken vezet, ahol a szögnek különös jelentősége van.

 

„Már kisiskoláskoromban is rajzolgattam – meséli Bada Márta –, cigányasszonyok mondták, hogy rajzoljak már vallási képeket.” Akkoriban a cigányok gyakran összejöttek, hogy meséljenek. Mindig a legöregebb mesélt, őt hallgatták a többiek. „Nem volt tévé, de lámpa sem, evvel szórakoztattuk magunkat.” Volt, hogy elkezdték este, és csak másnap reggel fejezték be. A kis Márta pedig lerajzolta a hallottakat, a tündéreket és a sárkányokat. A szobája falán lógó egyik kép, a Virrasztó cigányok is a mesemondást örökíti meg, középen a pipázó cigánnyal, aki mondja a sok-sok történetet. „Rajzoltam én Jézust meg Máriát is, de sose tettem rá glóriát – mondja a festőművész –, mert gyerekként általában elfelejtettem, de azok az egyszerű cigányasszonyok anélkül felismerték, hogy az Mária, úgyhogy megnyugodtam.”