Ciklámen
Nem kell messzire menni, ha a ciklámen őshazáját keressük, hiszen itt, Közép-Európában és a Földközi-tenger vidékén honos.
Lovas Katalin
A Wollemia-fenyő
Az évszázad botanikai felfedezése – Karácsonyfaárusoknál még ne keresse senki ezt a mindössze tizenöt évvel ezelőtt felfedezett új növényfajt.
Törpe mandarin
A tél gyümölcsei között előkelő helyet foglalnak el a citrusfélék, hiszen magas C-vitamin-tartalmuk nélkülözhetetlen a szervezet számára. Ezúttal egy olyan mandarinfajtát mutatunk be, amely akár a karácsonyi asztal dísze is lehet.
Katáng – pótkávé és dísznövény
Ki gondolná, hogy kirándulásaink kedves kísérője, az égszínkék virágú katáng egykor fontos kávépótló volt? A napóleoni időkig kell visszamennünk, hogy megértsük a katáng diadalútját. Keserű csalódás érte 1806-ban a francia kávékedvelőket, amikor Napóleon magas vámot vetett ki az Angliából importált termékekre – köztük a gyarmatokról származó kávéra.
Koszorúfutóka
A Madagaszkárról származó örökzöld, csavarodó szárú koszorúfutóka (Stephanotis floribunda) kúszónövény, amely viaszos fényű levelei és fehér, jázminhoz hasonló illatos virágai miatt lett kedvelt szobanövény. Virágzása nyár elején kezdődik – olykor már anyák napjára megjelennek az első virágok – és ha az őszi hónapokban világos helyre teszik, akár karácsonyig is láthatunk rajta virágokat. Európa egyes országaiban a koszorúfutóka virágait menyasszonyi csokrokba kötik, mert virágaiban az állhatatosság jelképét látják.
Zsályák sokfélesége
Legyen szó kerti virágról, fűszernövényről vagy gyógyhatású szerről, a zsálya mindegyik esetben megállja a helyét. A Dél-Európából származó illatos félcserje már régen meghonosodott nálunk is, különösen ott, ahol védett fekvésű helyre ültetik.
Gránátalma, a termékenység szimbóluma
A Közel-Kelet és a mediterrán régió legendás növénye az utóbbi évtizedben meghódította a hobbikertészeket, különösen a növény törpe változata, amelyet cserepes dísznövényként kínálnak a kertészetek. Latin neve (Punica granatum) arra utal, hogy az ókori Karthágóban már a punok is termesztették, feltehetően nemcsak díszítő értéke miatt, hanem gyümölcséért is. A gránátalma olykor fél kiló súlyt is elérő gyümölcsei üdítő ízűek, a magokat körülvevő kocsonyás állagú levet préselik ki és fogyasztják üdítőitalként. A gyümölcsöt kemény páncélos héj borítja, belül rengeteg szalmasárga maggal, emiatt a termékenység szimbólumával ruházták fel.
Ültessünk virághagymákat!
Nem kell bevárnunk a naptári ősz beköszöntét, mert a botanikai kísérletek már bebizonyították: minél korábban kerül a virághagyma a földbe, annál jobban begyökeresedik még idén, és ennek következtében jövő tavasszal sokkal szebben virít majd a kertben.
