Víztiszta kultúra – vízközelben

Nagy Viktor a Kultkikötőről és más színházi feladatairól – Nemcsak briliáns színész, szervezőként is kiváló, aki az életét tette arra, hogy a nyári szezonban igényes előadásokkal lepje meg a közönséget. Megálmodta a Kultkikötőt, amely több Balaton-parti településen amolyan „kulturális záporként” hűsíti a nyárestéket. Tíz éve lehorgonyoztak Balatonföldváron, amely nemcsak virágos sétányaival, híres villasorával hívogat, hanem színházi kínálatával is vonzza a publikumot. Leginkább azokat a szenvedélyes nézőket, akik vakációjuk idején sem hajlandók lemondani Tháliáról. Az ötletgazdával, Nagy Viktorral beszélgettünk a tizedik születésnapját ünneplő Kultkikötőről.

A Knézich szépunoka

„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” – E bölcs megállapítás a legenda szerint Knézich Károlytól származik. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét társával Aradon kivégzett tábornoka jegyezte meg ezt a törvényszék előtt, amely kötél általi halálra ítélte a negyvenegy esztendős horvát származású tisztet. Kivégzése nemcsak igazságtalan, hanem törvénytelen is volt, hiszen tábornoki rendfokozatától nem tudták megfosztani, mivel azt magával vitte felesége az aradi várbörtönből. Akkoriban pedig honvédtisztet nem állíthattak volna bitófa alá…

Mégis szép – Udvaros Dorottya önálló estje

Szinte berobban a színpadra. Szenvedélyesen szorítja a mikrofont, miközben eget szántó erővel énekel életről, halálról, bánattal teli vívódásról, örömről, elengedésről és reményteli várakozásról. A szőke díva egy idő után a tonettszékre dobja ezüstróka boáját, majd elkezdi igazgatni baloldalt combközépig felvágott, fekete estélyijét. Mi több, meg is magyarázza: csak a jólneveltsége miatt nem lett kihívóbb a ruhája…

Szent Sienából – A Nobel-díjas Sigrid Undset Katalinról

Életünk szentmiséje akkor kezdődik, ha a mise végén kilépünk a templomajtón – jó pár éve örökre lelkünkbe írta e bölcsességet Varga László kaposvári plébános, aki hiszi-éli-hirdeti-tanítja: érdemes elindulni a szentté válás útján… Csodálom azokat, akiknek sikerül, és nagy léptekkel haladhatnak előre e kátyúkkal, buktatókkal teli terepen, ám sokan vagyunk, akik eltévednek, elbizonytalanodnak, visszafordulnak, aztán ismét újrakezdik – vállalva a lejtőket, az emelkedőket. Elfogadva lelkivezetők segítségét, kivédve támadások özönét, újra és újra nekibátorodva az útnak.

Noé modern bárkája a Desedán

Fekete Istvánról nevezték el a toponári látogatóközpontot – Nem tudom, hogyan érezné magát Tutajos és Bütyök, ha egyszer betoppanna a toponári Fekete István Látogatóközpontba, ahol a harmadik évezred technikai vívmányait alkalmazva rendeztek egy méreteiben és látványában is lenyűgöző kiállítást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai.

„Csak az felejt el magyarul, aki el akar felejteni…”

Juan Gyenes, a világhírű, somogyi származású spanyol fotóművész emlékére halálának huszadik évfordulója alkalmából avattak emlékszobát Kaposváron az Agóra – Együd Árpád Kulturális Központban. Gyenes Jánost, akinek édesapja, Gyenes Izsó zeneiskolát alapított a somogyi megyeszékhelyen, a királyok fotósaként, a fotósok királyaként emlegetik. A szakemberek szerint ugyanis a világ öt legkiválóbb fotográfusának egyike volt a zsidó származású művész, aki szülővárosának ajándékozta százhúsz felvételét. Amikor több mint két évtizede átvette a Kaposvár díszpolgára címet, kérdésemre válaszolva azt nyilatkozta: a spanyol király készítette róla a legjobb fényképet. Ugyanis néha a fotóművészt is fényképezik…

Keresztvetéssel könnyebb a játék…

Találkozás Nyári Szilvia színművésszel – Csupa szem ez a nő. Nem lehet nem észrevenni. Ha a színészlét helyett más hivatást választott volna, akkor is magára vonzza a szemet. Különös fény csillog tekintetében, és nem csak a színpadon. Egy újonnan nyílt „kultúrkocsmában” randevúzunk, s míg törékeny ujjaival körbefonja a forró teáscsészét, el-elméláz. Múltról, szerepekről, jövőről faggatom.

Visszamosolyogni Istenre…

Balás Béla kaposvári megyés püspököt ötven éve, 1965. június 20-án szentelték pappá Esztergomban. A fél évszázados papságból huszonkét esztendő Somogyországhoz köti, hiszen II. János Pál pápa 1993. május 30-tól az újonnan alapított Kaposvári egyházmegye első püspökévé tette.