Elmélet vagy élet
Még nem ocsúdtam fel a kaposvári Szent Imre-templom védőszentjének ünnepén tartott, búcsúval záruló centenáriumi rendezvénysorozat hatása alól. A hit évét megelőzően – mintegy annak főpróbájaként – tizenkét hónapon át zajlottak az események a városban – fiatalokkal, idősekkel, helybéliekkel és egyházmegyésekkel, dallal, tánccal, citerával dicsőítve az Urat, utcákon, tereken is hirdetve az evangéliumot. Az egyik fő szervező, Tolnai Mária drámapedagógus arról beszélt, milyen fontos jelen lenni – elsősorban nem jól felépített, meggyőző szavakkal, hanem emberi törékenységünkben. Az elemzést, a kategóriákba sorolást, az ítélkezést félretevő irgalmas szeretettel, a kiengesztelődés vágyával, „visszaadva” a saját történetének mindenkit: barátot, ellenséget, hívőt és nem hívőt, más vallást vallót, vagyis Isten valamennyi teremtményét.