Lélekkút

Mélységes mély a lélek kútja. S hogy belepillantunk-e, csak rajtunk múlik, hiszen régóta várjuk a választ már-már kataton módon kántált kérdéseinkre. Életre, halálra, tűzre, vágyra, szerelemre. A miértekre, a hogyanokra, a mára és a holnapra…

Ha belenézünk, olykor-olykor önmagunk arca tükröződik a fodrokat vető vízen. Kegyelmi pillanatainkban azonban Isten néz velünk „farkasszemet” a mély kúttükörből. A Teremtő képmásai szeretnénk lenni minden helyzetben, de tökéletlenségünk nem engedi, hogy Isten ikonjai legyünk.

A kulissza „karmestere”

Színpadi titkokról, díszletekről, gyors váltásokról Szalai Józseffel

 

A vastaps nemcsak a színésznek, a rendezőnek vagy a karmesternek szól, hanem a kulissza napszámosainak is, akik nélkül nem születhet meg a színpadi varázslat, s nem lehet sikeres egyetlen bemutató sem. A Somogy Polgáraiért és Kaposvár Város Szolgálatáért díjjal a közelmúltban kitüntetett Szalai Józseffel, a Csiky Gergely Színház műszaki vezetőjével rendezők és díszlettervezők egyaránt szívesen dolgoznak; sok esetben ő a darab szcenikusa, s önállóan is tervez díszletet. A láthatatlan színpadtér „karmestere” csaknem negyven éve jegyezte el magát Tháliával; nem csoda, hogy sok kulisszatitkot ismer.

Amint vagyok, fogadj el, Jézusom…

Balczó András, a nemzet sportolója a teljes ráhagyatkozásról

 

Amikor a Szentlélek rászáll valakire, a büszkeség tüstént kimegy belőle; a gőg szigetelőanyag Isten és az ember között. Az embernek nem sikerre van szüksége, hanem egy állapotra, amely után vágyakozunk. A siker különben sem szereti azokat, akik nagyon vágynak rá – Balczó Andrásnak, a nemzet sportolójának gondolatai a kaposvári vármegyeházán hangzottak el az ünnepi megyehéten. Az Éléstár Egyesület és a Civil Információs Centrum rendezte konferencia közönségét különös erejű tanúságtétellel ajándékozta meg a hetvenhetedik évébe lépett, tizenkét gyermekes, háromszoros olimpiai bajnok, öttusázó.

Személyisége a védjegye

Találkozás Bencze Ilonával

 

Az évek ugyan tovaszálltak, de nem hagytak nyomot Bencze Ilonán. A Macskák című musical egyik előadásának végén, a Jászai Mari-díjas színésznő kerek születésnapját köszöntve nem véletlenül fogalmazott így egykori tanára, Szirtes Tamás: „Már a főiskolán is mindnyájunk szerelme és anyja volt.” A somogyi származású színésznőt, a magyar kultúra lovagját – aki negyvenöt éve van a pályán – a Madách Színházban jelenleg három darabban láthatja a közönség, de a Karinthy és a Turay Ida Színházban is tapsolhatunk alakításának. Örökség című zenés estjével járja az országot; verssel, prózával, dallal bűvölve bennünket. Úgy, mint legutóbb Kaposváron, ahova az ünnepi megyehét kapcsán hívta meg szülőmegyéje, hogy gyökerekről, művészetről meséljen. A színész-rendező „édes méregnek” tartja mesterségét, és úgy véli: van, akiből a küzdelem hozza ki a legtöbbet, de belőle inkább a bizalom.

Népművészeti kincsestár

„A népművészet felgyülemlett, jelen lévő múlt, hatékony emlék, amely irányítja a jövőt. De csak azét, akinek van jövője.” József Attila írta ezt egyik esszéjében; azt kiemelve, miként foghat kezet múlt és jelen, s hagyományozódhat át a népélet megannyi megmentett és újraalkotott motívuma. Somogyország bámulatos népművészeti örökségéből ezúttal a kaposvári Kormányhivatal Galéria tárlata kínál ízelítőt.

Napok, évek, naptárak vonzásában

Év eleji beszélgetés Kemény Gáborral Informatikus közgazdász végzettséggel a kaposvári vasútállomás pénztárosa. Amikor az információs ablaknál ült, a vonatindulások és -érkezések időpontjának zömét kívülről fújta. A harmincöt éves Kemény Gábor különös képességekkel rendelkezik. A számok világában érzi magát a legjobban; 2300-ig nagy valószínűséggel meg tudja mondani, mikorra esik húsvét. A közelmúltban jelent meg Naptáras könyve, majd a Játék a húsvéttal című kötete. Szabadidejében verset mond és a Kaposvári Református Kórusban énekel.

Jegyzetlapok 2014-ből

Január 30.

– Istenem, mennyi ideig tartott, míg a hittanosaimmal elhitettem, hogy az angyaloknak nincs szárnyuk, most meg, ha valaki idehoz egy osztályt, nyomban lerombolja azt, amit hirdettem – mutat egy termetes, aranyszárnyú angyalra Balás püspök atya a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum kiállítótermében.

Tüzet olt, s lelkeket gyújtogat…

Találkozás Bálint Gábor atyával, nyolc somogyi falu papjával

 

Nyolc falu papja, aki a nagyatádi káplánéveket követően került Szentbalázsra, de Taszár, Kaposgyarmat, Cserénfa, Sántos, Kaposhomok, Kaposkeresztúr és Baté híveit is pasztorálja. A szentbalázsi és a taszári iskolán kívül a kaposvári katolikus gimnáziumban hitoktat, s tanít a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola kaposvári kihelyezett tagozatán. Nyári táborok rendszeres szervezője, lelkigyakorlatok előadója, akinek szavára kicsik és nagyok egyaránt hallgatnak. Bálint Gábor atya, a kétezer éves keresztény értékrend szerint apró szentjánosbogárként világít, mintegy igazodási pontot jelentve sokak számára. A plébános nemcsak a hitélet alakítója; lelkes vöröskeresztes, és a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület elnökeként is tevékeny szerepet vállal a közösség életében. Kellemes orgánumával, értő vers- és prózamondásával a nagyatádi Czindery Szépmíves Céh irodalmi összeállításaiban is szerepel. A Somogy Megyei Önkormányzat a fiatal pap mély alázattal – és derűvel – végzett szolgálatát Somogy Polgáraiért-díjjal ismerte el a január 6-i ünnepi közgyűlésen.