Körössy László

Könyvespolcra

Lőrincz Sándor írásainak gyűjteménye a napokban jelent meg. Bőséges válogatás az utóbbi öt év terméséből. A lapunkban is rendszeresen publikáló újságíró jegyzetei a jelenkori magyar kultúrát értékelő, értő és éhező polgár hívő ihletettségével születtek, és többnyire az Új Emberben jelentek meg először.

Az összefogás most kötelező

Románia „modernizációja, fejlődése miatt” szükséges az ország regionális átszervezése – hangzik a hivatalos román kormányálláspont. Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a bálványosi közvitán már őszre konkrét terveket ígért.

„Románia új közigazgatási felosztásának küszöbén arra törekszik a többségi nemzet politikuma, hogy Székelyföldet vagy felszabdalja, vagy egy jelentéktelen kisebbségbe taszítsa” – jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke július 5-én, a csíkcsomortáni Kárpátok Őre-szobor avatásán. Egyúttal a Székely Nemzetgyűlés összehívását is szorgalmazta a csíkkozmási születésű MVSZ-elnök, aki Ferencz Csaba polgármester meghívására érkezett a szoboravatóra a székely-magyarok lakta Csíkcsomortánba. A nagyszabású ünnepségen megjelent valamennyi erdélyi politikai erő képviselője is. Beszédeikben – Ferencz Csaba ünnepi gondolataihoz csatlakozva – egy véleményen voltak arról, hogy még a fenyegető új kormányzati tervek megvalósulása előtt össze kell fogni, és egységes fellépésre van szükség a Székelyföldért, az itt élők jövőjéért.

Korpics Márta kommunikációkutató korunk vallásosságáról és a lélek toronyugrásáról

A szent helyek felkeresése már a korai középkortól kezdve a keresztény vallásgyakorlat része volt. A hagyomány társadalmi jelentése és személyes tartalma minden időben az adott kor vallásosságának függvénye és egyfajta tükre volt. Hogyan értelmezhetjük napjaink egyre szélesebb körben terjedni látszó zarándoklási szokásait? Erről kérdeztük Korpics Mártát, a Pécsi Tudományegyetem Vallásszociológiai Kutatócsoportjának tagját, aki kommunikációkutatóként foglalkozik e témával.

– A zarándoklás ma reneszánszát éli. Sorra épülnek ki zarándokutak Magyarországon és a Kárpát-medencében is. Mi lehet ennek a társadalmi oka? Növekvő lelki igényt jelez ez a tendencia?

– A vallás voltaképpen érzelmi kötődés; a vallásos emberek szeretnék minél közelebb érezni magukhoz Istent, a vele való kapcsolatba kerülés egyik formája pedig a vallási élmény. A zarándoklat olyan intenzív élmények birtokába juttatja a zarándokokat, amelyek szükségesek számukra vallásosságuk megéléséhez és megerősödéséhez. Azért válhatott ismét népszerűvé ez a hagyomány, mert rendkívül telített: egyszerre mozdítja meg az ember testét, szellemét, érzelmeit és gondolatait.