A Kiscsillag nevű alternatív rockzenekart 2005-ben alapította Lovasi András, az egykori Kispál és a Borz együttes frontembere. Igaz, nemzedékem számára – egy szűk körű magánfelmérés alapján – Lovasi neve még mindig egyet jelent a Kispállal, és a Kiscsillag névre viszonylag csak kevesen kapják fel a fejüket.
A jövő évben, 2016. szeptember 21-én ünnepeljük gróf Széchenyi István születésének kétszázhuszonötödik évfordulóját. A jeles nappal kezdetét veszi a Széchenyi-emlékév is, amelynek legfontosabb célkitűzéseiről és eseményeiről április 29-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Termében tartott sajtótájékoztatót a Széchenyi-emlékbizottság.
Már nagyon vártuk Olivier Nakache és Eric Toledano új filmjét: a Sambát. A szerzőpáros négy évvel ezelőtt bemutatott Életrevalók című filmje a magyar nézők szívét is megmelengette. Az emberi, humoros és elgondolkodtató történet különféle tévécsatornák kedvenc – főként karácsonykor bedobható – főműsoridős filmje lett. Hogy a Sambára is ilyen jellegű tévés sors vár-e, nem kérdés.
Beszélgetés Juhász Judittal, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökével
Ma, amikor az SMS-ek lebutított nyelvezete, az alpári stílusú internetes cikkek és hozzászólások, a mindenhová beszüremkedő szleng, a politikusok szájából elhangzó trágárság szinte sikk, az anyanyelvüket szerető emberek csak fogják a fejüket. Ilyenkor eszünkbe juthat Andrásfalvy Bertalan néprajztudós igaz mondata: „Szólalj meg – és én megsejtem abból, mennyire vállaltad fel ajándékba kapott magyarságodat, mennyire becsülöd meg a másik embert.” Az Anyanyelvápolók Szövetségében tevékenykedők feladata sem pusztán a „nyelv ápolása”. A civilszervezet múltjáról, jelenéről és ellenszélben végzett feladatairól Juhász Judittal, a szövetség elnökével beszélgettem.
Látogatás a pesti Könyvbárban
Irodalom és gasztronómia összetartozik. Proust ma de leine-je az egyik leghíresebb világirodalmi sütemény. De mi, magyarok is hosszan tudnánk sorolni a hazai szépirodalmi művek ízes fogásait. Tersánszky a nyúlpaprikásról írt, Rejtő Nagy Levin receptjeiről, Mikszáth „tragikus” töltött káposztája tananyag lett. Szindbád húslevesének a filmtörténet legszebb képkockáit köszönhetjük. Ignotus Pál „Emma asszony” álnéven szakácskönyvet állított össze. Írók és a konyha ezerféleképpen kapcsolódnak össze.
Ismét látható a torinói lepel
A következő hónapokban sok millió zarándokot várnak Torinóba. Újra megtekinthető a nagyközönség számára a Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzött ereklye, a torinói lepel. A látogatók április 19-étől június 24-éig tekinthetik meg a különleges vásznat. Ferenc pápa június 21-én érkezik a városba és teszi tiszteletét előtte. Sergio Mattarella olasz államfő május 14-én tekinti meg.
A leplet az egyházi hagyomány Jézus Krisztus halotti gyolcsaként tartja számon. Eredetiségét azonban még ma is sokan vitatják. Ezen kívül talán nincs is más olyan vallási tárgyunk, amely ennyire megosztaná a világi és az egyházi köröket, a hívőket és a hitetleneket, a tudósokat és a laikusokat. Tanulmányozására az elmúlt évszázad során önálló tudomány is létrejött, a szindonológia, vagyis a lepeltan.
Látogatás Pécsváradon
A még csalóka tavaszi időben, de már ragyogó napsütésben utazunk a Mecsek festői tájain. Az úti cél Pécsvárad, amely néhány száz kilométerre található Budapesttől. Megérkezvén azonban ezer évet ugrunk vissza az időben. A hajdani pécsváradi bencés monostor, illetve mindaz, ami megmaradt belőle, alapító okirata szerint idén ezeréves. Azokat, akik impozáns kora középkori épületegyüttest képzelnek most el, ki kell ábrándítanom. A szent helyen az idők során kő kövön nem, vagy csak alig maradt. Mégis, aki ellátogat ide, nem távozik csalódottan. Pécsvárad páratlan kincseket rejt. A megmaradt középkori épületszárny kapuján lépünk be. Első ránézésre aligha eldönthető, hol is járunk. Régi várban? Monostorudvaron? Egy biztos, bepillantást nyerhetünk ama „mélységesen mély kútba”. Kalauzunk Novotny Iván, aki minden követ és zugot ismer itt. Nyugdíjas földmérő mérnökként ásta bele magát a pécsváradi monostor történetébe, hogy az érdeklődőket beavathassa ezer év titkaiba.
Zengővárkony a Mecsek egyik festői falucskája. Az itt élők hagyományápoló tevékenysége példa lehet minden településnek. A faluban szolgált református lelkészként Fülep Lajos művészetfilozófus, az ő emlékét is hűen őrzik az itt lakók. A zengővárkonyiak népviselete azonos a sárközi viselettel. A faluban tájház működik, és találkozhatunk a kézművesség, a tánc- és dalhagyomány ápolóival is.
