Már több mint ötven éve rakom az oltárokra a virágokat a templomunkban. Unokáim is gyakran ott vannak velem. Egy alkalommal a kis Lucának megmutattam az oltárokat, és elmagyaráztam neki, melyik szobor kit ábrázol. A Lourdes-i Szűzanya szobra előtt csak állt, nézte, majd megkérdezte: „Csak azt nem értem, hogy azt a szép láncot miért nem a nyakába teszi?”
Pesthidegkút határán áll egy gyönyörű, középkori eredetű istenháza. A Vihar- és a Csúcs-hegy közötti nyereg nyugati lejtőjén szerényen húzódik meg. Hajdan az itt lévő Gercse falu temploma volt. Az Árpád-kori település helyén ma már csak legelőket és szántókat találunk. Az első templom leégett, és jó ideig romosan állt. A XVIII. században építették újjá először. Az, hogy ez a sok viszontagságot megélt épület ma áll, elsősorban Bognár Lajos atya, Zelnik József és sok jóakaratú ember áldozatos munkájának köszönhető. A templomot Bujdosó Győző építész, az Óbudai Polgári Társaság és a Pesthidegkút Alapítvány segítségével hozták rendbe. Hosszú idő után először 1997-ben Dékány Vilmos mutatott be itt szentmisét.
Szent Medárd a pikárdiai Salencyben született frank apa és gall-római származású anya gyermekeként 456 körül. Már gyermekkorában kitűnt értelmével és a vallás iránti fogékonyságával. Harminchárom évesen szentelték püspökké. Élete során köztiszteletnek örvendett. Észak-Franciaországban ma is az egyik legnépszerűbb szent.
Nevéhez fűződik az első keresztény rózsaünnep, amelyen a falu legszófogadóbb leánygyermekét rózsakoszorúval koronázták meg. Ez a Medárd-napi szokás nálunk sem ismeretlen. Több balatoni településen a legpéldásabb magaviseletű hajadont ilyenkor választják meg a rózsa királynőjévé.
Az 1098-ban született Bingeni Hildegárdot már halála után is sokan szentként tisztelték. Hivatalosan mégis csak a múlt hónapban iktatta a szentek sorába XVI. Benedek. Talán soha nem állt ennyire közel hozzánk Hildegárd életszemlélete, mint ma, amikor egyre többen döbbennek rá, hogy az emberi lélek, szellem és test szorosan összetartoznak. A betegség akkor alakul ki, ha a köztük lévő harmóniát valami megzavarja. Sokan a kínai természetgyógyászat felé fordulnak, vagy az indiai ájurvédával ismerkednek, mondván, a Nyugat és az úgynevezett keresztény Európa az ember holisztikus szemléletéről csak keveset vagy mit sem tud.
Ha nem is a régi görögök boristenének, de a jókedvnek áldozhattak azok, akik ellátogattak a Vivat Bacchus Énekegyüttes koncertjére. Június 13-án a központi szeminárium csodaszép Pálos-kertjében lépett fel a tehetséges és méltán közkedvelt pécsi fiatalemberekből álló együttes. Főként bordalokat énekeltek a legkülönfélébb zenei stílusban. Hol a dzsessz, hol a blues, hol a rock and roll, hol a népdal, no és a vidámság hullámaira evezhetett velük a közönség. A koncert végén borkóstolásra is nyílt lehetőség. A belépés ingyenes volt. Az adományokat a papnevelés céljaira fordítják a szervezők, akik a Vivat Bacchus Énekegyüttes meghívásával bizton hozzásegítették a nagyérdeműt ahhoz, hogy jókedvűen adakozzék.
Jánoskát egyszer megkértem, hogy hozzon a kamrából hagymát. Ő ezt kérdezte: fiú- vagy lányhagymát hozzak? Felébredt bennem a kíváncsiság és lányhagymát kértem, mire ő hozott egy gyönyörű, 2-3 centiméteres zöldhajtásút. „Haja” volt, azért volt lány.
India sokszínűsége, kultúrája hazánkban is sokakat vonz. Ugyanakkor ez a világ nagyon messze van tőlünk, és nem csak a kilométerekben mérhető hatalmas távolság miatt. De hogyan viszonyulnak az országhoz az angolok, akiknek mégiscsak több közük van hozzá, mint más nemzeteknek, hiszen a maharadzsák otthona hajdan a „korona ékköve” volt?
A Keleti nyugalom – Marigold Hotel című filmből kiderül: majdnem úgy, mint más európai. Az esős szigetország lakóinak meghódításra már szerencsére nem, de felfedezésre nagyon is alkalmas hely a napsütötte vidék. Az útnak indulók csapata ezúttal nyugdíjasokból áll, akiket fontos dolog köt össze: az öregséggel folytatott küzdelem.
Néri Fülöp népszerű szentünk. Egyházunk vidám, furfangos, nemesen egyszerű példaképeihez tartozik. Kedves alakját sok emberhez hozta közelebb a hazánkban is nagy sikerrel vetített Legyetek jók, ha tudtok életrajzi film.
Fülöp Firenzében született 1515-ben. A kis ,,Pippo buono” volt a család kedvence. Éles eszű, nagy fantáziával és humorral megáldott fiúcska volt. Első iskoláit szülővárosában végezte a domonkosok Szent Márk-konventjében. Ami jó van bennem, azt nekik köszönhetem – vallotta később. 1536-ban már Rómában élt Krisztust követve teljes szegénységben.
