Koncz Veronika

Be­mu­ta­tó az Ope­ra­ház­ban

Az Er­kel-élet­mű el­ső ma­ra­dan­dó ope­ra-re­mek­mű­ve, a Hu­nya­di Lász­ló cí­mű há­rom fel­vo­ná­sos tör­té­nel­mi ope­ra 1841—43 fo­lya­mán szü­le­tett. Szö­veg­könyv­ét Tóth Lő­rinc Két Lász­ló cí­mű drá­má­ja alap­ján Eg­ressy Bé­ni ír­ta. Si­ke­rét je­len­tős rész­ben a nem­ze­ti tör­té­ne­ti köz­tu­dat­hoz kö­tő­dő, sze­ren­csés té­ma­vá­lasz­tá­sá­nak kö­szön­het­te. A ma­gyar tör­té­ne­lem di­cső­sé­ges idő­sza­ka — a Hu­nya­di­ak ko­ra — mű­vész kor­tár­sa­i­hoz ha­son­ló­an Er­kelt is fog­lal­koz­tat­ta. Az ope­ra azon­ban nem csak a nép­sze­rű té­ma, a kor­tár­sak­nak szó­ló ak­tu­á­lis po­li­ti­kai üze­ne­te mi­att emel­ke­dik ki a ko­ra­be­li ma­gyar dal­mű­vek kö­zül. A ver­bun­kos ha­gyo­mányt ala­pul ve­vő mű ze­nei ér­té­ke­i­vel, meg­ra­ga­dó dal­lam­vi­lá­gá­val, fej­lett ze­ne­drá­mai épít­ke­zé­sé­vel, gaz­dag jel­lem­for­má­lá­sá­val meg­te­rem­tet­te a ma­gyar ope­rát, mely sa­já­tos nem­ze­ti szí­ne­i­vel új is­ko­lát kép­vi­selt az eu­ró­pai ope­ra­iro­da­lom­ban.

An­gol ka­land­film (1989)

Aki ked­ve­li a tör­té­nel­mi, kosz­tü­mös ka­land­fil­me­ket, az szer­da es­te ké­nye­lem­be he­lyez­he­ti ma­gát a té­vé­ké­szü­lék előtt. A for­du­la­tok­ban bő­vel­ke­dő tör­té­net­ben Cromwell „vas­bor­dá­jú” se­re­ge elől me­ne­kül II. Kár­oly ki­rály, Lord Lucius se­gít­sé­gé­vel. A lord az or­szág­ban ma­rad, és Silver Blade ál­né­ven az úton­ál­lók leg­hí­re­seb­bi­ké­vé vá­lik. Ő men­ti meg La­dy Pantheát egy nem­kí­vá­na­tos há­zas­ság­tól. A la­dy nem­csak meg­men­tő­jét, ha­nem sze­rel­mét is lát­ja az ál­ar­cos ka­lan­dor­ban. A ki­rály vis­­sza­ke­rül trón­já­ra, de a lord foly­tat­ja ka­lan­dor éle­tét. Az ud­va­ri int­ri­kák La­dy Pantheát a ki­vég­ző­hely­re jut­tat­ják, de új­ra meg­je­le­nik meg­men­tő­je, Silver Blade. A ki­rá­lyi kegy se­gí­ti a la­dy és az úton­ál­ló bol­dog­sá­gát.

Ma­gyar do­ku­men­tum­film (2010)

Nagy Im­re Kos­suth té­ri sze­rep­lé­se ál­ta­lá­nos csa­ló­dást oko­zott, Gerő Er­nő azt meg­elő­ző rá­dió­be­szé­de pe­dig ha­tal­mas fel­zú­du­lást kel­tett a bu­da­pes­ti tün­te­tők­ben. A tö­meg egy ré­sze ezért fel­há­bo­ro­dá­sá­ban a Ma­gyar Rá­dió épü­le­te elé vo­nult. Az volt a cél­juk, hogy kö­ve­te­lé­se­i­ket köz­zé­te­gyék. Itt azon­ban fel­fegy­ver­zett ÁVH-s egy­sé­gek fo­gad­ták őket. Az ös­­sze­gyűlt tö­meg­ben egy­re in­kább el­sza­ba­dul­tak az in­du­la­tok. Az épü­let­ben lé­vő ÁVH-katonák tü­zet nyi­tot­tak a tö­meg­re. A fel­ke­lők haj­nal­ra el­fog­lal­ták a rá­dió épü­le­tét. Az ot­ta­ni stú­di­ók azon­ban ad­dig­ra már hasz­nál­ha­tat­lan­ná vál­tak. A Kázsmér Kál­mán ál­tal ren­de­zett do­ku­men­tum­film a szék­ház előt­ti tün­te­tést, majd a ha­lá­los ál­do­za­tot kö­ve­te­lő sor­tűz tör­té­ne­tét dol­goz­za föl.

Ma­gyar já­ték­film (1969)

Elek Ju­dit film­jé­ben egy ma­gá­nyos öreg­as­­szony él­de­gél a bel­vá­ro­si bér­ház­ban. Két­szo­bás la­ká­sa zsú­fol­va ré­gi bú­to­rok­kal, ké­pek­kel, cse­cse­be­csék­kel. Fél­tő gond­dal őr­zi em­lék­tár­gya­it, mert az em­be­rek­hez va­ló bá­tor­ta­lan, ku­dar­cok­kal vég­ző­dő kö­ze­le­dé­sei után ezek je­len­tik szá­má­ra az egyet­len kö­tő­dést az élet­hez. A ház­mes­ter­né ta­ná­csá­ra meg­hir­de­ti ott­ho­nát, ame­lyet rö­vi­de­sen be­né­pe­sí­te­nek a leg­kü­lön­fé­lébb cse­re­part­ne­rek. Az as­­szony vé­gül egy bu­dai ker­tes ház kis la­ká­sa mel­lett dönt, ahol ro­kon­szen­ves, gyer­me­kes há­zas­pár la­kik. El­köl­tö­zik, de a ma­gány a cse­re után is ma­gány ma­rad, amely­­lyel szem­be kell néz­nie. Kiss Ma­nyit a film­ben nyúj­tott szí­né­szi já­té­ká­ért a leg­jobb női ala­kí­tás dí­já­val ju­tal­maz­ták az 1970-es Ma­gyar Já­ték­film­szem­lén.