A KÉSZ nyilatkozata

Szolidaritás az erdélyi magyarsággal

A buzaui bíróság június 29-én kelt első fokú ítéletében teljes egészében érvénytelennek nyilvánította a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási iratát, és elrendelte, hogy az erdélyi református egyházkerületet mint tulajdonost töröljék a telekkönyvből. A bíróság hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a per három vádlottját: Markó Attila államtitkárt, Marosán Tamást, az egyházkerület volt jogi tanácsadóját, valamint Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját.

Világ – falu

A Sziget és a „Szigetecskék”

Délelőtt tizenegy tájban, az ébredező vagy/és a reggelire koncentráló turisták között téblábolva még kissé tanácstalanul kerestük a Sziget-érzést. Először úgy tűnt, hogy itt mindenki várakozó állásponton van: már most az estére készül, és ebben nagyjából ki is merül a tevékenysége. De a Civil Szigeten aztán egykettőre magunkra találtunk, ott ugyanis legkésőbb délig mindenki „szolgálatba helyezte magát”. A képen a hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány társasjáték-segédeszközzé átalakított kerékpárja látható.

Haszontalanok vagyunk

Világ-nézet katolikus szemmel

Olvasom, hogy nem olvasunk. Vagy csak egyre kevesebben egyre kevesebbet. A Facebookon leginkább a képeket lájkolják, a szöveges részt ajánlatos néhány sorra korlátozni. Még mindig divat a Gutenberg-galaxis végéről, sőt egyenesen gondolkodásunk szerkezetének átalakulásáról beszélni. Míg korábban, ha valamit meg akartunk értetni valakivel, azt mondtuk: „megmagyarázom”, ma egyre gyakoribb a „megmutatom”. Megesik, hogy valamit el akarok mesélni, de azzal szakítanak félbe, hogy „hagyd, majd megnézem a neten”. Pedig biztos, hogy én nem azt akarom elmondani, amit ő megnéz. Vagy nem úgy.

A közösség öröme

A váci karitász drégelypalánki táborában jártunk

Ha nyár, akkor táborozás. Noha ez a legtöbbek számára természetes, nemegyszer sokak összefogására van szükség, hogy a szerényebb lehetőségekkel rendelkező családok gyermekeinek is megadasson ez az élmény.

– Jó néhány évvel ezelőtt, 1994-ben kezdtük el, és azt szoktuk mondogatni, hogy már el sem tudnánk képzelni a nyarat nélküle – mondja Jobbágy Gergő táborvezető. – Korábban a diósjenői plébánián volt a tábor, de azt kinőttük, így 2007-től már itt, Drégelypalánkon rendezzük meg. Eddig a Szent Erzsébet Otthon – azelőtt iskola működött az épületben – volt a táborközpont, ennek eladása miatt azonban idén először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kollégiumában, kétágyas, fürdőszobás apartmanokban szállásoltuk el a gyerekeket.

Keszthely, a vendégváró város

Ó, a Balaton…

Hollandiában élő nővérem minden évben eltölt itthon néhány hetet, és elmaradhatatlan úti célja a Balaton. Sokat nyaraltunk ugyanis ott gyermekkorunkban, és ma is annyira elevenek az egykori élmények, hogy számunkra kis túlzással a nyaralással azonos jelentésű a Balaton. Mondhat nekünk bárki bármit a horvát tengerpartról és a Balaton-parti lángossütők drágaságáról, mi akkor is a Balatonhoz kívánkozunk, és izgatottan várjuk az ünnepélyes pillanatot, amikor a vonatablakból hirtelen elénk tárul a hatalmas víztömeg, a távolban fürdőzőkkel és vitorlásokkal. Mindig türelmetlenné válunk ilyenkor, hogy nem lehetünk máris ott, hogy bennünket még nem ölel körül a víz és vele a boldogság. Amely amiatt tölt el bennünket, hogy megérkezhettünk, újra találkozhattunk ezzel a hatalmas baráttal.

„Az egyforma tisztelet a döntő”

Beszélgetés Christl Ruth Vonholdttal a nemi szerepekről és a homoszexualitásról

Nemrég Budapesten tartott előadást Christl Ruth Vonholdt, a Deutsches Institut für Jugend und Gesellschaft (Német Ifjúsági és Társadalmi Intézet) vezetője, gyermek- és ifjúsági szakorvos. A keresztény alapokon álló ökumenikus intézetben a homoszexualitás kutatásával és segítségüket kérő melegek, leszbikusok reparatív terápiájával foglalkoznak. Az intézet munkatársai ugyanis azt a – nemzetközi tudományos közvélemény többsége által nem osztott – álláspontot vallják, hogy a homoszexualitás nem genetikai eredetű, hanem valamilyen gyermekkori lelki sérülés következménye

– „Aki azt hirdeti, hogy a nem az ember beszűkülését eredményezi, az elidegeníti az embert önmagától, és végül megakadályozza a test, a lélek és a szellem teljes kibontakoztatását” – nyilatkozta múlt évben. Amikor a nemek közti viszony témájáról beszélünk, keskeny mesgyén haladunk, mivel sok ember számára csakugyan beszűkítő tényező a neme, sőt akár kényszerpályára is kerülhet miatta. A neme alapján várnak el tőle bizonyos viselkedést, tevékenységet, foglalkozásválasztást, sőt hobbit, gondolkodást, véleményeket is. Ez a szemlélet alig-alig tud mit kezdeni a kevéssé férfias férfiakkal és a kevéssé nőies nőkkel, noha tudjuk, hogy az ideáltipikus nők és férfiak vannak kisebbségben. Ebből a szempontból a nagyobb szabadság irányába hat, és üdvözlendő, ha az egyént nem akarják pusztán a neméből levezetni. Márpedig Magyarországon sajnos még gyakori az ilyesmi. Az egyik oldalon tehát a nem alapján, a másik oldalon a nemek relativizálása révén veszíthet utat az ember. Mire kell ügyelnünk, hogy egyik felé se essünk túlzásba?

– Bár összefügg a három, nem ugyanaz az ember neme, az ezen alapuló nemi identitás és a nemi szerep. Alapvetően meghatározó a nem: testünk minden sejtje, a bőrtől a szíven keresztül az agyig vagy női, vagy férfi. Sejtjeink kiradírozhatatlan vízjelként hordozzák a nemi kromoszómát, amely meghatározza férfi vagy női nemünket, akár egy alapszín az összképet. Kimutatható jelenség, hogy még az azonos tevékenységek is – a számítógép használata, egy matematikafeladat megoldása, a politikai vagy üzleti munka, a tanítás, a főzés, a gyermeknevelés – fiziológiai értelemben férfi vagy női színezetűek. Aki tehát neme szabad választását, illetve a nemétől való függetlenséget követeli, az a testtől való szabadulást követeli. Az ilyen szabadság illúzió. Nemcsak hogy elidegeníti magától az embert, hanem egyenesen önpusztítás.

Apa Születik

 

 

Új szemlélettel a gyermeknevelés feladatáról

„A csecsemőgondozásról kicsit másképpen”– ez is lehetne a szlogenje az Apafüzetnek, amelyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom önkéntesei írtak, és az apaság egészségesebb szemléletéhez szeretné hozzásegíteni a várandós szülőket. Tudjuk, hogy a gyermekvállalási kedv növekedése érdekében az állami szabályozórendszernek és a munkaadók hozzáállásának is családbarátnak kell lennie. De nem elhanyagolható a közgondolkodás hangolásának jelentősége sem.

– A Kopp Mária által életre hívott Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója szándékához híven továbbra is arra törekszik, hogy a kívánt gyermekek megszületését elősegítse – mondja a mozgalom vezetője, Székely András. – Ebben lehet szerepe az Apafüzetnek, amely a mozgalom kiadásában nyolcvanötezer példányban jelent meg nemrég, és amelyet a védőnők idén először minden gyermeket váró párnak át fognak adni. A cél az, hogy az apák az eddiginél nagyobb szerepet vállaljanak már csecsemőkorú gyermekük gondozásában is, és a macsó felfogás egyre inkább háttérbe szoruljon.

Miénk itt a tér?

Világ-nézet katolikus szemmel

Évekkel ezelőtt egy-két napon át csak nagy nehézségek árán tudtam hazajutni, mert a környékünket filmforgatás miatt lezárták. (Egy „szuperprodukció” munkálatai zajlottak – ám a film aztán nem lett különösebben sikeres, és manapság már csak a „futottak még” filmcsatornák veszik elő időnként.) A közeli utcákban elhelyezett feliratok arra figyelmeztettek, hogy a lezárt területekre csak az léphet be, aki ott lakik, és ezt szükség esetén személyi igazolvánnyal is igazolni tudja. Miénk itt a tér? Azóta sem igazán tudom hová tenni, hogy korlátozzák a városban a mozgási szabadságomat, és sorstársaimmal együtt évről évre el kell viselnünk, hogy a lakóhelyünkön megtűrt személyekként kezelnek bennünket. Ki veheti ehhez magának a jogot, és milyen alapon?