Konferencia XVI. Benedek szociális enciklikájáról – XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű szociális enciklikájáról rendeztek konferenciát október 14-én Budapesten, a Központi Szemináriumban Az emberi fejlődés távlatai címmel. A neves előadók a teológia, a gazdaság- és a társadalomtudomány, valamint a mindennapi élet tapasztalatai felől közeledve értelmezték a Szentatya körlevelét.
Kassai látogatás – Sehol senki. Az ablakok piszkosak, a falakról vedlik a vakolat. Pedig micsoda élet volt itt korábban! Autók sora állt, araszolt lassan előre – néhány percre, de volt, hogy félórákra meg kellett állnia itt mindenkinek.
Műterem-látogatás Magyar Gábor festőművésznél – Magyar Gáborral egy forró nyári délutánon beszélgettünk a művészetről – egy olyan időszakban, amikor legtöbben inkább a válságról beszélnek. A pénzügyiről, a gazdaságiról, s néhányan már az erkölcsiről is. Ő nem ezekről beszélt. Még csak nem is a művész vagy a művészet, hanem az ember világnézetének válságáról. A lényegét keresi a problémának: akkor is, amikor beszél, akkor is, amikor fest.
Elhunyt Illés Sándor – Minden embernek emberi hangja van – de van, akiről ezt érdemes külön is elmondani. Különösen, ha író ember, mert manapság annyi másféle hanggal találkozhatunk, ha beleolvasunk az újságoknak nevezett nyomtatott oldalakba, a könyvszerűvé összefűzött nyomdaipari termékekbe.
A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában húsz évvel ezelőtt Várszegi Asztrik – akkori esztergomi segédpüspök, a püspöki konferencia titkára – fölöslegesnek nevezte a készülő vallási egyházi törvényt, és szükségtelennek, sőt károsnak minősítette az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységét. A mai bencés főapátot akkori nyilatkozatának hátteréről és mai időszerűségéről kérdeztük.
Barlay Ödön Szabolcs vasmisés – Pappá szentelésének hatvanötödik évfordulóját ünnepelte nemrégiben Barlay Ödön Szabolcs.
A közel kilencvenesztendős pap hosszú, megpróbáltatásoktól és kitérőktől sem mentes életutat tudhat a háta mögött.
Húsz évvel ezelőtt érkezett Magyarországra Boldog Kalkuttai Teréz anya, hogy helyet találjon nővéreinek, hogy nálunk is megtelepedjenek a Szeretet Misszionáriusai. Bajzáth Ferenc józsefvárosi plébános – aki azóta segíti a nővérek munkáját – így emlékszik arra az időre.
Egy életveszélyes tévhit csapdájában – Az utolsó órában vagyunk – mondhatnánk képletesen. A fenyegető tényekhez illő józansággal pedig úgy kellene fogalmaznunk: körülbelül tíz éven belül el fog dőlni, túléli-e az emberiség azt a válságvihart, amelyet maga idézett elő.
