Gajdó Ágnes

Adél története

Szerző:

Az internet világában sokan arctalanul jelennek meg, álnéven szólnak hozzá a hírekhez, olykor a kedvenc állatukról készült fotó mögé bújva hirdetik vélt igazukat, vagy éppen szitkozódnak. Többen a tragikus híreket is minősíthetetlen hangnemben kommentálják, mert ezt is büntetlenül megtehetik. Számos internetes naplót olvashatunk, nem sejtve, hogy szerzőjük ki is valójában.

Az Életem sztómával című blog más, mint azok, amelyekkel eddig találkoztam (novozanszkiadel.blog.xfree.hu). A szerző választott mottója egyszerre figyelemfelkeltő és megrendítő: „Ami vagy, Isten ajándéka. Amivé teszed magad, az a te ajándékod Istennek.” A háromgyermekes édesanya, Novozánszki Frigyesné Herkli Adél története és mély hite nemcsak betegtársainak adhat erőt, hanem mindenkinek, aki valaha is találkozott a szenvedéssel, aki átélt már fájdalmas, nehéz időszakot. E feljegyzések nem öncélúak. Adél azért ír betegségéről, életéről, mindennapjairól, azért önti mondatokba gondolatait, hogy segítsen másoknak. Hogy felhívja a figyelmet arra: a sztómával élők is „megtehetnek bármit földön, vízen, levegőben, mert pont olyanok, mint bárki más, de csak akkor, ha ők is akarják”.

Tikverőzés Mohán

Szerző:

Kiskertünkben nemrég kinyílott a hóvirág. Néhány napig úgy hitte, eljött az ő ideje, azután hirtelen vastag hóbunda alatt találta magát, s igen hideg, fagyos napokat kellett túlélnie. Majd egyszer csak megszólalt a fekete rigó, a hó elolvadt, s a tavaszi szél hírmondója borzolta barátságosan a kis virág törékeny leveleit. Mostanában nehéz eldönteni, vajon milyen évszakban járunk. Hol jeges úton csúszkálhatunk, hol meg a sarat dagaszthatjuk. A tél olykor inkább a tavaszra emlékeztet. Böjti szelek fújnak, a fák-bokrok rügyei nyiladozva lesik a jó időt. Hamarosan véget ér a farsang is, lejár a vígság, a mulatozás, az evés-ivás ideje.

Pici Lili az Okosboltban

Szerző:

Fogyasztóvédelemről gyerekeknek

Ha belépünk egy élelmiszerboltba vagy egy nagyáruházba, már meg sem lepődünk azon, hogy a pénztár közelében helyezték el a csábító csomagolással ellátott, ám a fogakra rendkívül káros cukorkákat, nyalókákat. Apró ajándék az üdítősüvegen, s a gyerekek természetesen azt szeretnék megvenni, nem a százszázalékos gyümölcstartalmú, jóval szürkébb kinézetű palackot. A marketing tudorai elsősorban a profit nagyságával törődnek, őket az eladási statisztikák érdeklik, nem az, hogy egy termék mennyire egészséges vagy biztonságos. A kevésbé rutinos, jóhiszemű emberek pedig gyakran belesétálnak az alig észrevehető csapdákba. Hogyan lehetne ezen változtatni? Miként volna elérhető, hogy gyerekeinkből tudatos vásárlók legyenek, s hogy felnőve saját maguk és majdani családjuk egészsége érdekében ne vásároljanak cukros üdítőket, ízfokozóval dúsított félkész ételeket, olcsó, ám sok esetben életveszélyes elektronikai eszközöket?

Védelmezők

Szerző:

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának a napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária, negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az ilyenkor megszentelt gyertya a bemutatott istenfiút jelképezi. A római katolikus családok Gyertyaszentelő Boldogasszony napján több gyertyát is visznek a templomba megszenteltetni. Régebben a szentelt gyertyákat otthon a falra akasztották, vagy a ládafiában, a szekrényben tartották, s vihar idején vagy a haldokló mellett meggyújtották, esetenként gyógyításra is használták. A Szeged környékiek a szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban, és a gyümölcsfákat is megveregették vele, hogy bőven teremjenek.

Fedezzük fel!

Szerző:

Az országban mindössze két templomot szenteltek fel Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére. Az egyik Gázi Kászim pasa egykori dzsámija Pécsett, amely ma római katolikus plébániatemplom. A dzsámi 1543–46 között épült. A törökök kiűzése után a jezsuitáké lett, akik a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de azért az iszlám jellegzetes jegyei ma is felfedezhetők rajta. A dzsámi imafülkéje a délkeleti fal tengelyében látható, ettől balra és jobbra Allah és Mohamed nevének felirata figyelhető meg; a szenteltvíztartók egykor mosdómedencék voltak. A török építészet sajátosságai miatt az itteni szentmisék különleges hangulata egyedülálló az országban.

Lányok-asszonyok szilaj jókedve

Szerző:

Köztudott, hogy a farsangi időszak vízkereszttől húshagyókeddig tart, ám arról talán kevesebben hallottak, hogy a régi időben szokás volt az asszonyok és a gyerekek külön farsangolása is. Temesvári Pelbárt már a XV. században feljegyezte a dunántúli falvakban meglévő szokást, s beszámolt az asszonyok farsangjáról. A nők egyetlen napra kiléphettek a szigorú kötöttségekből, s akár férfiruhát, akár más jelmezt öltve mulatozással, dáridózással tölthették a napot, az éjszakát. Az asszonyfarsang legtovább a Mátrában található, főként szlovák és morva településeken maradt fenn.

Margit szigete

Szerző:

A hely szelleme vonzott több alkalommal is a szigetre. Oda, ahol IV. Béla király gyermeke, a szent életű Margit királyleány élt a Domonkos-rendi kolostor ódon falai között. Oda, hol az idős Arany János sétálgatott a hallgatag tölgyek alatt, s jegyezte fel kapcsos könyvébe kalligrafikus betűkkel a szebbnél szebb költeményeket. Oda, hol a japánkert kanyargós ösvényein több száz éves fákat látni, a vízen tavirózsák nyílnak, s a nagy szemű aranyhalak mellett egyszer-egyszer lomhán cammogó teknősbékákat is felfedezhetünk.

Hideg téli estékre

Szerző:

Könyvespolcra

„Hogy mit keresünk az imádságban? Akarva-akaratlanul: Istent magát” – írja Pilinszky János az Új Ember 1965. január 31-i számában megjelent Vallomások az imádságról című cikkében, majd hozzáteszi: „A kétségbeesést nem csak emberek tudják; Isten éjszakáját, hiányát, »csendjét «: maga Jézus is megszenvedte. Mégis: az imádság szívében határtalan öröm lakozik, ahogy a természet éjszakája sem jelenti a nap halálát, csupán távollétét.” Télen az élet örök körforgása lelassul, a fák is halkabban lélegeznek. Hidegek a nappalok és az éjszakák, korán besötétedik, s az otthon csendjében jut idő a befelé figyelésre, az elmélkedésre, léleküdítő gondolatok olvasására.