Gajdó Ágnes

Angol-amerikai kalandfilm (1999)

A grizzly a bar­na­med­ve Észak-Ame­ri­ká­ban ho­nos al­fa­ja, szür­ke­med­vé­nek is ne­ve­zik. Ha­tal­mas ter­me­tű, rop­pant erős ál­lat, ké­pes meg­öl­ni a ná­la jó­val ne­he­zebb bö­lényt is. Na­gyon gyors, rö­vid tá­von a vág­tá­zó ló­val is fel­ve­szi a ver­senyt, ám rend­kí­vül fé­lénk jó­szág. Gyü­möl­csö­kön és bo­gyó­kon él, de a ki­sebb ge­rin­ces ál­la­to­kat sem ve­ti meg. Na­pon­ta tíz-ti­zen­öt ki­lo­gramm­nyi élel­met fo­gyaszt, így köny­­nyen el­kép­zel­he­tő, hogy az alig fél­ki­lós új­szü­lött bo­csok­ból egy­éves ko­ruk­ra ho­gyan lesz má­zsás med­ve.

Ame­ri­kai wes­tern (1992)

A Clint Eastwood ren­dez­te re­mek film nem csak a mű­faj ked­ve­lő­i­nek nyújt­hat ma­ra­dan­dó él­ményt. Nem is wes­tern iga­zán, sok­kal in­kább el­gon­dol­kod­ta­tó drá­ma, pon­tos lé­lek­rajz­zal, ki­vá­ló szí­né­szi ala­kí­tá­sok­kal.

Ame­ri­kai film­drá­ma (2006)

Sok bib­li­ai té­má­jú fil­met lát­tam már, leg­in­kább Jé­zus éle­té­ről szó­ló­kat. A Michael O. Sajbel ren­dez­te Egy éj­sza­ka a ki­rál­­lyal Esz­ter ószö­vet­sé­gi köny­vén ala­pul. A ro­man­ti­kus for­du­la­tok­ban bő­vel­ke­dő re­gé­nyes tör­té­net egyik fő­sze­rep­lő­je Sá­mu­el pró­fé­ta (Peter O’Toole), a má­sik a csi­nos és bá­tor fi­a­tal zsi­dó lány, Ha­das­sah, az­az Esz­ter (Tiffany Dupont), aki meg­hó­dít­ja a per­zsa ki­rály szí­vét, és Xer­xész (Luke Goss) fe­le­sé­ge lesz.

Német mesefilm (2011)

A Csip­ke­ró­zsi­ka iga­zi tün­dér­me­se, s mint ilyen, so­ka­kat meg­ih­le­tett. Elő­ször Charles Perrault fran­cia me­se­író je­len­tet­te meg az ad­dig száj­ha­gyo­mány út­ján ter­je­dő tör­té­ne­tet a Lúd­anyó me­séi (1697) cí­mű kö­tet­ben. A leg­is­mer­tebb fel­dol­go­zás a Grimm fi­vé­rek ne­vé­hez fű­ző­dik, de szá­mos rajz­film is ké­szült az el­gon­dol­kod­ta­tó me­sé­ből. A Walt Dis­ney-fé­le vál­to­zat 1959-ben nagy si­kert ara­tott; eb­ben a sze­rep­lők ne­vet is kap­tak: Csip­ke­ró­zsi­ka Au­ró­ra her­ceg­nő lett, a há­rom tün­dér Fló­ra, Fa­u­na és Fiona. A száz­esz­ten­dős álom­mal meg­át­ko­zott her­ceg­nő­ről Csaj­kovsz­kij ba­let­tet kom­po­nált, Vik­tor Mihajlovics Vasznyecov pe­dig fest­mé­nyen örö­kí­tet­te meg a tör­té­net egyik je­le­ne­tét.

Mit te­het egy pe­da­gó­gus, ha osz­tá­lyá­ban két-há­rom ke­zel­he­tet­len gye­rek meg­ke­se­rí­ti a min­den­na­po­kat? Nem­csak az ok­ta­tó-ne­ve­lő mun­kát le­he­tet­le­ní­tik el fe­gyel­me­zet­len, gyak­ran ag­res­­szív vi­sel­ke­dé­sük­kel, ha­nem ta­nul­ni vá­gyó tár­sa­i­kat is gá­tol­ják az oda­fi­gye­lés­ben, sőt, dur­va­sá­guk oly­kor mély lel­ki se­be­ket is okoz. Hol és ho­gyan ér­vé­nye­sít­he­tők azok­nak a di­á­kok­nak a jo­gai, akik a tu­dás meg­szer­zé­sé­ért jár­nak is­ko­lá­ba, és aki­ket kü­lö­nö­sen za­var a né­hány re­ni­tens? E kér­dé­se­ken töp­reng­tem épp, ami­kor fel­fi­gyel­tem a Kó­ris­ták cí­mű francia—német—svájci film­drá­má­ról szó­ló rö­vid aján­ló­ra a Mér­ték­adó ta­valy ka­rá­cso­nyi szá­má­ban. Koncz Ve­ro­ni­ka ar­ról írt, hogy „a fiú­in­té­ze­tek­ben ját­szó­dó nagy­szá­mú film kö­zül a Kó­ris­ták ab­ba a cso­port­ba so­rol­ha­tó, ame­lyik­be a Holt köl­tők tár­sa­sá­ga is. Egy pe­da­gó­gus el­fo­gad­tat­ja ma­gát a »rémisztő köl­kök hadával«, és a tü­re­lem, a sze­re­tet, il­let­ve a mu­zsi­ka se­gít­sé­gé­vel meg­nyit­ja előt­tük egy él­he­tőbb vi­lág ka­pu­ját.”

An­gol ka­land­film (1984)

A Stephen Weeks ren­dez­te film alap­ja a XIV. szá­za­di kö­zép­an­gol ver­ses lo­vag­re­gény, amely Ar­túr ki­rály és a ke­rek asz­tal lo­vag­já­nak, Sir Gawainnek a ka­land­ja­it ének­li meg. A köl­te­mény­ben Sir Gawain el­fo­gad­ja egy rej­té­lyes har­cos ki­hí­vá­sát, aki te­tő­től tal­pig, ru­há­já­tól a ha­já­ig, a sza­kál­lá­ig, sőt egé­szen a bő­ré­ig zöld. Ez a Zöld Lo­vag fel­ajánl­ja, hogy bár­ki csa­pást mér­het rá, amen­­nyi­ben haj­lan­dó a „vis­­sza­vá­gó­ra” egy év­vel és egy nap­pal ké­sőbb.

Ma­gyar port­ré­film (1981)

A cip­zár, Egy száz­lá­bú le­sán­tu­lá­sa, Te­le­fon­könyv pol­ka — né­hány cím a nép­sze­rű ne­vet­te­tő, Ka­zal Lász­ló vi­dám da­la­i­ból. Az 1911-ben szü­le­tett mű­vész Rá­ko­si Szidi is­ko­lá­ját vé­gez­te el, majd Mis­kolc­ra ke­rült se­géd­szí­nész­nek. Kez­det­ben tán­cos bon­vi­ván sze­re­pe­ket ka­pott, majd el­játsz­hat­ta Ádá­mot Az em­ber tra­gé­di­á­já­ban.

Ma­gyar ze­nés film (1962)

Ré­gi bu­da­pes­ti ké­pes­la­po­kat né­ze­get­ve gyak­ran meg­döb­be­nek, hogy meny­­nyi min­den meg­vál­to­zott az év­ti­ze­dek so­rán. Épü­le­tek tűn­tek el, te­rek ala­kul­tak át, s az em­be­rek is má­sok let­tek. Más­mi­lyen ru­hák­ban jár­nak, a haj­vi­se­let sok­szí­nűbb lett, s a for­ga­lom­ban részt ve­vő gép­ko­csik szá­ma is je­len­tő­sen meg­emel­ke­dett.