A Kazal

Egy al­ka­lom­mal ös­­sze­ve­re­ke­dett az ügye­lő­vel, ezért el­bo­csá­tot­ták. 1936-tól a fő­vá­ros­ban igye­ke­zett bol­do­gul­ni, de ál­lan­dó szer­ző­dést si­ke­rei el­le­né­re sem ka­pott. Mel­lék­ál­lás­ban nyak­ken­dő­ket ké­szí­tett, dzsessz­do­bos, par­kett-tán­cos és bár­éne­kes volt. A há­bo­rú után kup­lék­kal, ka­ba­ré­szá­mok­kal sze­re­pelt, s az­tán gyak­ran tűnt föl a te­le­ví­zió kép­er­nyő­jén is. A hat­va­nas évek kö­ze­pén hos­­szabb tur­nén vett részt Ka­na­dá­ban és az Egye­sült Ál­la­mok­ban. Ne­ve fo­ga­lom­má vált, ő volt „a Ka­zal”.