Füzes Ádám

Zsinórmérték Mt 22,34–40

Irgalmas nevelés a „gyomlálás” helyett Mt 13,24–43

Elpasszolni vagy továbbadni? – az ajándék természetéről

A primícia latin szó, az első termést jelenti, az egyházi szóhasználatban mindenkinek a frissen szentelt papok újmiséje jut az eszébe, ami júniusban különösen is időszerű. Ahogy a termés „zsengéjét” áldozta fel az Ószövetség embere Istennek, úgy ma is fontosnak tartjuk mindazt, ami „első” az életünkben. Például arra is figyelünk, hogy mikor veszünk fel egy ruhát először (a templomba megyünk vele), emlékezünk a gyermekünk első szavára, és az sem mellékes, hogy mit tesz az új házaspár az első napján. Hát még milyen fontos az, amikor a pap, sokéves készület után, végre elõször áll az oltárhoz, hogy a nagy hálaadó imádságot elmondja, és bemutassa a legszentebb áldozatot.

A Karmel hegyén aratott diadalt Illés próféta a Baal-papokon, az igaz Isten a hamis bálványok tisztelőin. Az Illés kútjánál letelepedett remetéknek a XIII. században adott szabályzatot a jeruzsálemi pátriárka. A hely szépsége, termékenysége, az igaz hithez kötődő szerepe ihlette a szerzeteseket arra, hogy Szűz Máriával kapcsolják össze Karmel hegyét. Miután el kellett hagyniuk Karmel vidékét, és Európába érkeztek, a Karmelhegyi Boldogasszony Testvéreinek nevezték magukat. A II. lyoni zsinat 1271-ben engedélyezte fennmaradásukat. A rend és a nyári ünnep kapcsolódik az egyik legelterjedtebb jámborsági gyakorlathoz, a skapuláréhoz.