Forrai Tamás Gergely SJ

A jánosi kérügma azon mennyei dolgokról tanít, amelyeket szükséges meglátnunk és befogadnunk ahhoz, hogy életünk kiteljesedjen. Ez a krisztológia mutatja fel számunkra az egyetlen Fiút, aki ugyanúgy „fentről” kapott ajándék, mint a hitünk. E kettő pedig egybekapcsolódik, hiszen ha hiszünk a megfeszített és megdicsőült Krisztusban, akkor és csak akkor lesz teljes és örömteli az életünk.

Ezen alapvető tapasztalatot János egy konkrét találkozásban írja le, amikor Nikodémus egy éjjel felkeresi Jézust. A kereső, de még hitetlen tanító a példája annak, hogy lehetséges a hit fejlődése. Még éjnek idején jön, hiszen talán fél attól, hogy Jézussal lássák és kapcsolatba hozzák vele. Még a sötétség jellemzi a hitét, és nem tud kijönni a világosságra, ami maga is Isten ajándéka számunkra. De már keresi azt, ami „felülről” jön. Érdekes az itt olvasható többértelmű szó, az anothon, hiszen ezt egyszerre használták a felülről, a kezdetektől és az újra értelmében. János számára ez a felülről érkezett ajándék, amely már megvalósította a megváltást: ha hiszünk Jézusban, akkor nem kerülünk ítélet alá, s életünk örök és teljes!

A biblia üzenete

Mt 5,13–16A hegyi beszédben – mindjárt a boldogságok egyetemes igazsága után – Jézus személyesen szólítja meg a tanítványokat, tehát minket is, hogy váljunk a föld sójává és világosságává (Mt 5,13–16). De mit is jelent ez?

Azt tudjuk, hogy a só ízesít, tartósít. Alapvetően azt is tudjuk, hogy a mi feladatunk, hogy a világot mindenki számára élvezhetővé tegyük, úgy, hogy közben őrizzük, védjük magunkban jézusi meghívásunkat. Hiszen egyedül a megtalált és követett élethivatásunk tesz boldoggá, és e nélkül értelmetlen, irányvesztett, sodródó marad életünk.

A Biblia üzenete

Magam elé képzelem József alakját, tele fájdalommal, hiszen minden összezavarodott benne, ami éltette, amire életét rátette, amire vágyott. Tele van fájdalommal, még éjszaka is ez foglalkoztatja, töpreng, és mégsem érti, mi történik vele és Máriával. Mintha mindent el kellene hagynia, anélkül, hogy értené a folytatást. József számára még is érthetővé válik a kettős biztatás: Ne félj, és vállald a gyermek elnevezését, azaz vállald magadra az atyai felelősséget! Bár nem könnyű felfogni a magyarázatot, ami különben is nehéz lenne az egyszerű embereknek, mégsem lesz megcsonkított a hitbeli valóság, ahogy megtapasztalja: „Velünk az Isten”! (Mt 1,18)

A Biblia üzenete

Az október 6-i gyásznapon mi is feltehetjük az örök emberi kérdést a mai olvasmány szavaival: meddig még az erőszak, miért a gonoszság? (Hab 1,2) Olyan távolinak tűnik az ígéret, hogy „az igaz élni fog hűségéért”. Érdemes végiggondolni, hogy valóban hiszem-e ezt. Élem-e a hit erejét? Megtapasztaltam-e ezt életemben, vagy csupán mondom, mert így „tanultam”?

Számomra megkapó, ahogyan evangéliumunkban (Lk 17,5–10) a tanítványok őszintén ki tudják mondani hitük korlátait, és éppen ebben kérnek megerősítést: „Növeld bennünk a hitet.” Ezután első olvasatra inkább elkeserít Jézus válasza. Vajon nem azt kell-e ebből kiolvasnom, hogy akkora hitem sincs, mint a szederfának?

A biblia üzenete

Kü­lön­le­ges, sok­szor vis­­sza­té­rő kép a Bib­li­á­ban a ka­pu. Egy­szer nyi­tott: a sza­bad be- és ki­lé­pés he­lye, a be­fo­ga­dás jel­ké­pe. Más­kor zárt. Ek­kor a vé­de­lem és a biz­ton­ság szim­bó­lu­ma, amely ugyan­ak­kor egye­se­ket el­uta­sít és ki­zár. Így vagy úgy, mind­ket­tő szét­vá­laszt, meg­ros­tál. Ma­ga Jé­zus is hasz­nál­ja ma­gá­ra a ka­pu ké­pét. ő a Köz­ve­tí­tő – aki ál­tal mint nyi­tott ka­pun ke­resz­tül Is­ten köz­li ma­gát ve­lünk, és aki ál­tal el­ju­tunk az Atyá­hoz –, de egyút­tal ő a la­ko­má­ra ké­sőn ér­ke­zők előtt be­zár­ha­tó ka­pu is, aki fel­té­telt szab a be­lé­pés­hez: a meg­té­rést!

A Biblia üzenete

A mai evangélium a küldetésből éppen visszatérő hetvenkét tanítvány örömét írja le, mely Jézust is eltölti. Egy pillanattal később ez az Isten felé forduló, kitörő hálaadás törik meg hirtelen. Az írástudó – aki kérdésével próbára akarja tenni a Mestert – mintha nem látna. Ekkor indul a példabeszéd ismert története.

„Mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?” A törvénytudó kérdése ugyanaz, mint a gazdag ifjúé, de alapvetően minden gondolkodó emberé, aki élete távlatát akarja megismerni. Aki értelmet akar adni a mának.

A Biblia üzenete

A Jó Pásztor történetét mondva Jézus újra visszatér Jeruzsálembe, ahol pedig már korábban meg akarták kövezni, és ahol most is nyilvános választ követelnek tőle. Az ő válasza azonban csak azoknak szól, akik hisznek benne. Akik meghívást kaptak az Atyától, és arra életükön meglátszó módon válaszoltak. „Juhaim hallgatnak szavamra; én ismerem őket, ők pedig követnek engem” – mindez megmutatja azt a személyes kapcsolatot, ahonnan a jézusi hivatás ered. Ebből kiindulva az is világos, hogy a hivatás következménye az élet megváltoztatása, látható megújulása a Jézus-követés útján.

A Biblia üzenete

Lukácsot nem véletlenül nevezzük az irgalmasság evangélistájának, úgyhogy talán jobb is nem a tékozló fiú, hanem a tékozló Atya történetéről beszélni. Ezt a példabeszédet Jézus akkor mondta, amikor a farizeusok kérdőre vonták a „társasága” miatt. S valóban, a vámosok és bűnösök mind odamentek hozzá, hogy hallgassák. Ekkor mondja Jézus az Atyát bemutató három példabeszédet az elveszett bárányt kereső pásztorról, az ezüstpénzt kereső asszonyról és a tékozló fiút befogadó apáról. Ez utóbbiban a kisebbik fiú kikéri örökségét, és amikor azt elmulatva rájön emberségét is elemésztő szegénységére, hazamegy, hogy bocsánatot és új lehetőséget kérjen. A nagyobbik fiú nem veszi észre, hogy „minden az övé”. Képtelen az örömre – és így a megbocsátásra is. Önteltségében nem képes a szeretetre, és így megbocsátani sem tud testvérének.