Fábián Attila

Az iszlám-keresztény párbeszéd lehetőségéről

Szerző:


A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.

„Európa, mit tettél a keresztségeddel?”

– Az elmúlt két napon többször, több nyelven elhangzott az előadók szájából: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. Ez nagyon szép. A baj az, hogy az európai országok törvényeiben semmi nyoma nincs ennek a felfogásnak. Boldog II. János Pál pápa 1980-as franciaországi látogatásakor feltette a kérdést: „Franciaország, mit tettél a keresztségeddel?” Ugyanígy feltehetjük azt a kérdést is: „Európa, mit tettél a keresztségeddel?”

Az iszlám–keresztény párbeszéd lehetőségéről

Szerző:


A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.

Úton a kiengesztelődés felé

– Milyen a keresztények helyzete Libanonban?

– A kereszténység kétezer éve, tehát a kezdetektől jelen van a Közel-Keleten. Az iszlám térhódítása óta a térség szinte minden országában kisebbségben élnek a keresztények. Libanon kivételt képez: jelenleg az ország népességének fele keresztény, korábban pedig többségben voltak. Abban is kivételes a libanoni helyzet, hogy nálunk az iszlám nem államvallás: a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást az Alkotmány biztosítja. A keresztények részt vesznek a közhatalom gyakorlásában is: a köztársasági elnök, és a parlamenti képviselők fele is keresztény.

„Lelkesen üdvözlöm nemzeti törekvésüket”

Szerző:

Interjúnk Henri Boulad jezsuita szerzetessel Magyarország és Egyiptom jövőjéről

„Köszönet! Háromszor is bravó a magyaroknak világos és bátor tettükért!” Szerkesztőségünkbe is eljutott az az e-mail, amelyben Henri Boulad jezsuita többek közt az idézett szavakkal reagált a La Revue Critique című francia folyóiratban megjelent egyik cikkre, amelynek szerzője az európai uniós támadások kapcsán kiállt hazánk mellett.