Húsz helyen állítják ki a Kárpát-medencében – Szűz Mária alakja – a magyar népnyelv Boldogasszonya – különleges helyet foglal el a nemzeti emlékezetben és a szakrális tudatban. A magyar nép Szűz Mária-tisztelete Szent István kora óta elevenen él. Az ország számos pontján ismerünk Mária-kegyhelyeket, s a művészet folyamatosan visszatérő témája a Szűz élete és isteni küldetése.
Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben alapította az első – ma is működő – hazai egyetemet az érsekség ideiglenes székhelyén, Nagyszombatban, s vezetését a jezsuitákra bízta. Korábbról is ismerünk egyetemi kezdeményezéseket (Pécs, Óbuda, Pozsony), de ezek néhány év vagy évtized múltán megszűntek.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a véleménynyilvánítás és cselekvés fontosságáról – Időről időre – választások idején különösen – felerősödik az egyházzal szemben megfogalmazott vád: politizál. Mintha ez valami bűnös kifejezés lenne. S már eleve fogalmi zavar mutatkozik meg ebben, hiszen az egyház annak minden tagját jelenti, azaz minden megkeresztelt személyt. Miért ne politizálhatnának? Ennek tükrében kell-e politizálnia az egyháznak, s hogyan tehetünk különbséget a papi személyek pártpolitikai, politikai, közéleti szerepvállalása és véleménynyilvánítása között?
Gyűjtés az iskolák javára – Az egyházi iskolák javára gyűjtenek február 28-án a templomokban. Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia iskolabizottságának elnöke kiemelte: egyházmegyéjében meghatározzák, hogy az egyes plébániákról befolyó adományokat melyik helyi iskola működésére fordítják.
Az egyik legtekintélyesebb magyar költői díjat, a Balassi-kardot idén is hagyományosan Bálint napján, február 14-én adták át Budapesten, a Gellért Szállóban rendezett ünnepség keretében. Minden évben egy magyar és egy külföldi – idegen anyanyelvű – költő részesül az elismerésben.
Húszéves a püspöki konferencia titkársága – Húsz évvel ezelőtt az egyház életében – a megváltozott politikai-társadalmi viszonyoknak köszönhetően – szinte új időszámítás kezdődött. Addig tiltott, sőt üldözött missziós területek éledtek újjá. A kibontakozó egyházi életben az immár Állami Egyházügyi Hivatal „gyámkodása” nélkül működő püspöki konferencia a megnövekedett feladatok összefogására és ellátására életre hívta a püspöki konferencia titkárságát. A két évtized alatt három főpásztor, illetve egy szerzetes töltötte be a titkári tisztet, egyben a püspöki konferencia szóvivői feladatait is ellátták: Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök (ma pannonhalmi főapát), Ternyák Csaba esztergomi segédpüspök (ma egri érsek), Veres András egri segédpüspök (ma szombathelyi megyés püspök) és Német László verbita szerzetes (ma a szerbiai Nagybecskerek püspöke). Az alábbiakban az elmúlt két évtized történéseit felidézendő ők emlékeznek titkári idejükre.
Előadások a KÉSZ-ben múltról és jelenről – Mit köszönhet a magyar nemzet a kereszténységnek? Ez a központi gondolata annak a száz előadásból álló sorozatnak, amelyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) indít útjára februárban az ország tizenhét városában.
A bál: a derűs társas találkozás alkalma. Régen a fiatal leányokat a bálokban mutatták be, hogy majd megtessék valamelyik hozzáillő fiatalembernek.
