Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Ma másként, de kellenek!

Szerző:

Emlékezés Csonka Ferenc atyára

Szent György, a cserkészek védőszentjének napján, április 24-én emlékmisét mutatnak be Pécsett, a belvárosi templomban. Csonka Ferenc atyára emlékeznek, arra a lelkipásztorra, aki – Horváth J. Attila, Csonka Ferenc ifjúsági csoportjának egyik tagja így fogalmazza meg – „szent életű ember volt, s az ifjúság mártírja lett”. A szentmise végén emléktáblát helyeznek el a gyóntatószéknél, ahol Ferenc atya – Feri atya – oly sokat ült. S az egész liturgia alatt égni fog a lámpa a gyóntatószékben.

A Pécsi Törvényszék 2013. január 24-i keltezéssel a következő végzést hozta: „A néhai Csonka Ferenc (…) elítélttel szemben (…) a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésével, illetve vezetésével elkövetett bűntette és kettő rendbeli természet elleni fajtalankodás bűntette miatt jogerősen 6 év börtönre, egyes jogok gyakorlásától 10 évi eltiltásra és teljes vagyonának elkobzására vonatkozó elítélést (…) semmisnek kell tekinteni.”

Legyünk Benedekké!

Szerző:

Országjáró

Pannonhalmi Területi Apátság

Azt mondják, március 21-e a tavaszi napéjegyenlőség ideje. Ilyenkor ugyanolyan hosszú a nappal és az éjszaka. Így tudtam, de kiderült, idén március 20-ára esett ez. A tavasz kezdete meg…? A csapkodó, hideg szél esőt ver arcunkba. De mit se számít! A bástyán folyó építkezés miatt a szamárkapun át jutunk el a bazilikához, ehhez a nemrégiben „letisztított”, középkori gyönyörűségében mutatkozó templomhoz. Nem tudok ennél modernebb istenházát elképzelni. Már csak azért sem, mert a kereszténység örök modernség. A szentmisén a latin és magyar énekek váltogatják egymást, lelkemet külön is megszólítja, amikor felhangzik a gregorián, Isten felé ez a dallamjáró. S forgatom magamban, akaratos vággyal a felszólítást: – Legyek Benedek! Hát miért is ne? Hiszen Benedeknek lenni jó. Csak Benedeknek lenni jó! – Palánki Ferenc egri segédpüspök beszédében a nap szentjének, a bencés rend alapítójának névjelentését adja: „A Benedek áldást jelent. Tedd magad is áldássá! Mindannyian áldások, Benedekek lehetünk. Ez a hivatásunk.”

Központi plébániák – mit jelent ez?

Szerző:

Országjáró

Pécsi Egyházmegye

A világi közigazgatás mellett az egész ország területét lefedi az egyházi közigazgatás, az egyházmegyék rendszere. Persze nincs ebben semmi újdonság, hiszen jól tudjuk történelmi ismereteinkből, hogy Szent István alakította ki a püspökségek rendszerét. Természetesen később is létrejöttek egyházmegyék, például a tizennyolcadik században, s legutóbb az 1993-as egyházmegyei határmódosítással egy időben született meg a kaposvári püspökség. A pécsi egyházmegye alapítását az 1009-es esztendőhöz kötik. De hogyan működik ma az egyházmegyei hivatal?

Az egyház céljából kell kiindulnunk, az emberek üdvösségének szolgálatából. Az egyházi törvénykönyv azt írja, hogy a püspök az adott területen, az egyházmegyében élő emberek üdvösségéért felelős. Ez az alapvető rendező elv. Hogyan lehet megfelelni ennek a történelem adott pillanatában, esetünkben a XXI. század elején a magyar kultúrában, a Pécsi egyházmegye keretei között?

Hol maradsz, harmadnap?

Szerző:

Ember vagyok. Állok az első stáció előtt. Nézem a műalkotást, a bronz domborművön kirajzolódik a férfi alakja, a háttérben valami kútféle, talán szökőkút, valaki éppen mosakszik. Csillan a fény, a férfi összekulcsolja maga előtt a kezét, kissé lehajtja a fejét – gyönyörű. Ember vagyok. Őt éppen halálra ítélték. És én gyönyörűnek nevezem a látványt?! Leforrázva állok. Nem tudok mit kezdeni a kifejezéssel: ember vagyok. Mit jelent ez? Talán annyit, hogy ez a legtöbb, amit képes vagyok elmondani önmagamról?

Neki nincs szava. Mindvégig szótlan marad, csak megy, egyre csak megy… Aztán a végén az a hét szó. Azzal világítja meg, onnan, a magasból, a keresztácsolat magasából az egész utat? Hét szó, hét emberi szó, de már nem is emberi: bocsásd meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek.

Ami Nagymaroson formálódik

Szerző:

Országjáró

Váci Egyházmegye

Nagymaros. Szemben Visegráddal. Az ország egyik legszebb pontja. Hadi Ferenc gyógyszerésszel beszélgetünk. Nélküle, családja nélkül immár évtizedek óta elképzelhetetlen Nagymaros katolikus élete. „A múlt felidézése nélkül nemigen lehet megérteni az itteni világot” – magyarázza Ferenc. A hatvanas évek végén kapcsolódott be a plébánia életébe, „amikor Beton atya volt itt hét évig a káplán. Majd más, nagyszerű plébánosok és káplánok sora segítette, hogy kialakuljon mindaz, ami ma – nyugodtan fogalmazhatom így – virágzik Nagymaroson.”

Ennek egyik kiindulópontja a hetvenes évek elején (kismarosi kezdet után) Nagymaroson kibontakozó, mára országos eseménnyé vált ifjúsági találkozó.

Cigányok – értük vagy velük együtt?

Szerző:

Beszélgetés Oláh Dezső teológussal

A római katolikus teológus a közelmúltban nevelésszociológiai fölmérést végzett a Váci egyházmegyében A cigány nép kapcsolata Istennel, avagy a hit nevelő hatása életükben címmel. Arra kereste a választ, milyen sikere lehet a cigánypasztorációnak, amikor egyre több cigány és nem cigány származású embert kerítenek hatalmukba a szekták. Száz római katolikus, református és evangélikus lelkipásztort keresett meg, s közben kíváncsi volt arra is, ők milyen ismeretekkel rendelkeznek a cigány népről, a cigány emberekről.

– A megkérdezett lelkipásztorok milyen arányban foglalkoznak cigány misszióval?

– Fölmérésem szerint elenyésző részük. Leginkább a katolikus papok tekintik ezt küldetésüknek, s legkevésbé az evangélikusok.

Az Ige lett testté, nem a statisztikai adatok

Szerző:

Várszegi Asztrik bencés főapát egy szociológiai vizsgálatról

Bencés apátságok mélyreható vallásszociológiai vizsgálatát végezte el Michael Hochschild, a német származású, Párizsban működő teológus és szociológus. Nyolc monostort járt végig munkatársaival Ausztriában, Németországban, illetve Magyarországon. Pannonhalma – mint Várszegi Asztrik főapát mondja – több mint egy hétig „szociológiai megszállás alatt állt”. Hochschild professzor kérdőívek segítségével sokoldalúan vizsgálta a monostori és a monostorhoz kapcsolódó közösségeket. Kérdéseket tett fel a gimnázium világi tanárainak, a gazdaságban, a konyhán, a karbantartásban dolgozóknak, de kíváncsi volt a bencésekkel kapcsolatban kritikus álláspontot képviselők vélekedésére is. „Így állította össze vizsgálati anyagát, amelyből kirajzolódott a valós kép: milyen keresztény értékekért élünk a monostorban – magyarázza Várszegi Asztrik. – A vizsgálati anyag következtetéseit 2012 őszén, a római apátgyűlésen tárta elénk, a tanulmány az Erbe und Auftrag (Örökség és küldetés) című, német nyelvű bencés folyóiratban jelent meg.”

Lelkek sikálása

Szerző:

Országjáró

Kiállítás a kommunista egyházüldözés pap áldozatairól

Február utolsó napja. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. Csöndes, finom készülődés a kiállítás megnyitására. A vendégek még nem érkeztek meg, csak én bóklászom a kiállított fényképek és tárgyak között. Arcok tekintenek rám, alattuk rövid életrajzok, s hozzájuk tartozó tárgyak. Szinte mindenik lelkipásztorról hallottam, többüket személyesen is ismertem vagy ismerem, hiszen szemközt éppen Kerényi Lajos atya néz rám, ma Budapesten a Szent Kereszt-templom plébánosa. Olofsson Placid bencés, Romzsa Tódor görögkatolikus püspök, Ortutay Elemér görögkatolikus teológiai tanár, Kiss Szaléz ferences szerzetes, Vezér Ferenc pálos szerzetes, Bolváry Pál pálos szerzetes, Asztalos János pócspetri plébános, Nagy Ferenc szalézi szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Endrédy Vendel ciszterci apát, Pálos Antal jezsuita. Hány éve immár, hogy kijártam hozzá piliscsabai hangulatos kis otthonába…