Beszélgetés Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsekkel korunk szellemi-lelki válságáról
Huszonhárom esztendő telt el az úgynevezett rendszerváltozás óta. Érsek úr hogyan látja: milyen ideológiák, világnézetek határozzák meg Magyarország és tágabb értelemben Európa jelenét? Azét az Európáét, amelyhez az Európai Unió révén hazánk is tartozik. – Miután megszűnt a kommunista időkben fölállított vasfüggöny, az információk szabadon áramolhatnak, s egész Európát elárasztotta a posztmodern szemlélet. Ennek lényegét azonban azok az irodalomárok sem tudják pontosan meghatározni, akik ennek szellemében alkotnak vagy értekezéseket írnak róla. Valakitől a következő magyarázatot hallottam: miután kimúltak a nagy ideológiák – ezen a jobb- és baloldali politikai rendszereket értik –, egyre inkább tért hódít az ideológia nélküli ideológia. S ez lenne a posztmodern.
Ilyen helyzetben mi marad az embernek? A bizonytalanság, amikor már nem képes hinni, sőt divat nem hinni semmiben; eluralkodik a kételkedés, ami végletes relativizmushoz vezethet. Leszek Kolakowski, a lengyel konvertita filozófus mondja: a mai ember kételkedésében odáig megy, hogy szinte már abban is kételkedik, hogy egyáltalán kételkedik.
Ezen szellemi vonulat mellett a gazdasági életet a globalizáció határozza meg. A nagytőkének, ennek a meghatározhatatlan – láthatatlan és behatárolhatatlan – erőnek az uralma. Csak működésének következményeivel szembesülünk: fölfalja a kisvállalatokat, a kis cégeket, s a teljes személytelenség jellemzi. Egyetlen szempontja a gazdasági haszon, s ha profitérdeke azt diktálja, azonnal továbbáll.
Az emberek mindennapi, személyes világában pedig sok esetben a fiziológiai örömök kizárólagos keresése válik meghatározóvá. Látjuk ezt a hirdetésekben, reklámokban: edd meg, kend magadra, vedd föl – s akkor boldog leszel.
