Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Fájdalomba zárt múlt

Szerző:

Takács Ferenc mártír plébánosra emlékeztek

 

A délvidéki magyarság 1944. őszi drámája nagyrészt ma is feltáratlan és kibeszéletlen – hangzott el december 9-én, amikor emlékhelyet állítottak Takács Ferenc mártírhalált szenvedett péterrévei plébánosnak. Szürke, esős idő, a decemberi sötétség beburkolja az emberi tekinteteket a település mindenszentek tiszteletére szentelt templomában. Vajon ki mire gondol most? A jelenlévők közül a legtöbben már éltek azon a szörnyű őszön, télelőn, másoknak szülei vészelték át a Tito-partizánok bevonulását – a kegyetlen és értelmetlen halál bevonulását.

Melegítés kazánnal és lélekkel

Szerző:

Adomány a kárpátaljai tél előtt

 

Hosszú, szürke napok után végre kiderült az égbolt. A messzi távolban kékesen föltűnnek már a hegyek. Kárpátaljára tartunk. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felhívására a Karitatív Tanács tagjai egy hónappal ezelőtt gyűjtést hirdettek Kárpátalja megsegítésére. Ukrajna magyarok lakta vidéke – az egész országhoz hasonlóan – bizonytalan tél elé néz. A gázellátás bármikor leállhat az ismert politikai helyzet miatt, így az intézmények és a lakások egyik napról a másikra fűtés nélkül maradhatnak. Katolikus vonalon a Katolikus Karitász által szervezett gyűjtés során a befolyt adományokat – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával – jelentősen kiegészítették, s harminckétmillió forintot juttattak el a munkácsi püspökségnek. Ebből az összegből a helybéli Szent Márton karitászszervezet segítségével – a helyi szükségleteket felmérve – fatüzelésű kazánokat vásároltak, illetve közintézmények és családok tűzifaellátását támogatják.

Rokoni vallomás

Szerző:

1944. december 24-én végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét

 

A törökőri Kis Szent Teréz-plébánián évtizedek óta szolgál Bajcsy Lajos atya. Regnumi körökben különösen sokan ismerik. Arra azonban kevesen gondolnak – bár a név önmagáért beszél –, hogy Lajos atya rokoni kapcsolatban áll Bajcsy-Zsilinszky Endrével, akit éppen hetven esztendővel ezelőtt végeztek ki a sopronkőhidai fegyházban. Lajos atyával – miközben saját élettörténetéről beszélgettünk – szóba került a nemzeti ellenállás mártírjának sorsa, s egy kis „történelemkiigazítás” is.

Valamennyien ugyanarra az Istenre gondolnak

Szerző:

A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (I. rész)

 

„Az áldozatok előtt hajtunk fejet, az embermentők előtt tisztelgünk” – hangzott el az Áldozatok és embermentők című koncert kezdetén Budapesten, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban november 30-án. Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, Haramza László operaénekes, Dobszay Péter orgonaművész és Murányi Tünde színművész, valamint a Goldmark kórus közreműködésével a hetven esztendővel ezelőtti súlyos, sötét történelmi időkre emlékeztek, amikor fölhangzott a zsoltárokból, a Siralmak könyvéből, az Énekek énekéből összeállított műsor, amelynek végén a két szólista, Fekete László és Haramza László a kaddis és a miatyánk éneklésével szólaltatta meg a békesség, a kiengesztelődés vágyát és akaratát. Magyarországot 1944 márciusában megszállta a nemzetiszocialista német hadsereg, majd ugyanennek az évnek az őszén, keletről kezdve kiszorította a németeket a nemzetközi szocialista szovjet hadsereg, s megszállta az országot.

A lélek kirándul – a zarándok lelkületével

Szerző:

Látogatóban Paulovics László festőművésznél

 

Szentendre csendesen fogad. Véget ért – egy időre legalábbis – a turista- és kirakatömleny, amely az év nagy részében felcicomázza a várost. A szűk utca még inkább kiemel az idegenforgalmi hangulatból, s amint a csengőszó után fölballagunk a lépcsőkön, egyre inkább fölemelkedünk a látvány szépségébe. Kettős ez a látvány: a táj szépsége, s még inkább a belső tájé. Paulovics László festőművésznél járunk, „hát megjöttetek”, fogad kedvesen, a maga halk hangján, s invitál beljebb. Mi pedig elindulunk egy nagyszerű festői világba…

Szelíd határozottsággal

Szerző:

Katona István püspök jubileuma

 

Püspökké szentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepli Katona István atya december 9-én a váci székesegyházban, püspöki működésének első helyszínén, ahol hálaadó szentmisét mutat be. December 14-én Egerben kerül sor ünnepségre, majd december 20-án szülőhelyén, Tápiósülyben ad hálát a főpásztor az isteni kegyelmekért. Az alábbiakban a Katona István püspök atyával készült, közeljövőben megjelenő életútinterjú-kötetből (a Szent István Társulat Pásztorok sorozatában Szelíd határozottsággal címmel lát napvilágot) adjuk közre a püspöki kinevezés körülményeire vonatkozó részt, valamint Katona atya a főpásztori küldetésről vall az évforduló alkalmával.

Hol a hívők helye… A padban…?

Szerző:

Bacsmai László plébános jó kedélyű, megnyerő személyiség. 2003 óta szolgál Szekszárdon. Kerületi esperes, püspöki tanácsos, a családreferatúra vezetője. 1991-ben szentelték pappá, ezt két kápláni év követte Pakson, majd egy év Szekszárdon, utána kilenc esztendőre visszakerült szülőföldje közelébe, Felsőszentmártonba, ebbe a horvát faluba, amelyhez öt horvát lakosságú település tartozott. Laci atya anyanyelveként a horvátot őrzi. „Mint horvátnak, úgy éreztem, felelősségem van: nemcsak a hitet, hanem a nemzeti identitást és a nyelvet is őrizzem a végeken. Takács püspök úr, kispapkoromban lelkivezetőm mondta: a Jóisten oda küldi a kegyelmet a papnak, ahová a püspök helyezi. Ennek szellemében távoztam 2003-ban a horvát környezetből; könnyek között érkeztem ide, s azt mondtam a hívőknek: szívem Felsőszentmárton és Szekszárd között félúton van, tegyünk meg kölcsönösen mindent, hogy mihamarabb megérkezzen. Nem sokkal később már úgy jegyeztem le Szekszárdra érkezésemet: újra itthon.”

Félix atya prédikációi

Szerző:

Egy ferences szerzetes hithirdetése

 

A magyar irodalom jeles alkotásai közé tartoznak a prédikációgyűjtemények. A magyarországi latin nyelvű irodalomból elég a ferences Temesvári Pelbárt három könyvére emlékeztetni, aztán Pázmány Péter, Prohászka Ottokár jut eszünkbe. Sokan vannak, akik igen magas színvonalon művelték az irodalomnak ezt a sajátos – ám rendkívül fontos, hitvédő és hithirdető – műfaját.