Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

„Kissé összefúj bennünket” – ez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Szerző:

Stratégiaalkotó hétvégére hívta meg testvérszervezeteit a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) február 20–22. között Budapestre. A tanácskozásra a Kárpát-medence négy országából érkeztek a keresztény értelmiségi szervezetek képviselői. Délvidékről a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK), Erdélyből a kolozsvári főesperesség, Felvidékről a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktató Központ (POK), Kárpátaljáról a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség részéről érkeztek résztvevők, Partiumból pedig Merlás Tibor atya, korábbi szatmárnémeti plébános volt jelen. Az anyaországot a KÉSZ kibővített elnöksége képviselte. A KÉSZ létrejötte óta keresi a kapcsolatot az elszakított nemzetrészek keresztény civil közösségeivel, s ezzel a nemzeti egység megteremtését és a keresztény evangelizáció erősítését szeretné szolgálni. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke bejelentette: április végén együttesen tartanak mariazelli zarándoklatot, amelyet a kereszténység erősödéséért és a nemzet egységéért ajánlanak majd fel.

Együttérzés az Iszlám Állam üldözötteivel

Szerző:

Hölvényi György Európai Néppárti politikus sajtóközleménye

 

„Az Iszlám Állam egyiptomi keresztények ellen elkövetett újabb gyilkosságai nemcsak Líbia és Egyiptom térségének békéjét veszélyeztetik, de súlyos figyelmeztetést jelentenek Európa számára is” – hívta fel a figyelmet Hölvényi György, az Európai Néppárt Vallásközi Párbeszéd Munkacsoportjának vezetője.

Az Európai Néppárt frakciója és magyar delegációja határozottan elítéli a dzsihádista terror újabb megnyilvánulását, és részvétét fejezi ki a kopt keresztény áldozatok családjainak, valamint az egész egyiptomi népnek is.

Egész létemmel szemben álltam velük

Szerző:

Rosdy Pál, az Új Ember főmunkatársa a katolikus sajtó közismert személyisége hosszú évtizedek óta. Szakmai felkészültsége, széles körű nyelvismerete, egyházi és általános tájékozottsága megnyilvánul az általa szerkesztett világegyház rovatban is. Történelmi érdeklődése – történelem szakos végzettsége okán, később levéltárosi diplomát is szerzett – magától értetődő. Ám „élet közelből” is megismerte a történelmet, annak nem éppen kellemes oldalát. Amikor a kommunizmus áldozatainak emléknapjára emlékezve erről beszélgettem vele, újból meglepett az a finom humor, szellemi és érzelmi elegancia, amellyel életének korábbi szakaszáról beszél. De kezdjük az elején…

A szeretet az élet alaptörvénye

Szerző:

Könyvespolcra

Tanulmánykötet Pauler Ákos filozófiájáról

 

A filozófiát – és ezzel együtt a filozófusokat – mint valami kényszerű, elvont ismeret hordozóját tekintik és nevezik sokan. Még az egyetemi tanulmányok során is úgy gondolják, olyan kötelező penzum, amelyen túl kell jutni, hogy aztán elfeledhessék. Miközben semmilyen tudomány nem beszél közelebbi módon az emberéletről – s ezáltal a világról – a filozófiánál. Megjegyezve azt, hogy a filozófia – habár oda sorolják – végső soron nem tudomány, több annál – vagy ha úgy tetszik, másabb annál. Másabb, hiszen a mindmáig – immár kétszáz esztendeje – érvényes kanti tudományfilozófiai meghatározás kalodájából a filozófia minduntalan kibújik, s igényt tart arra az egyszerű jogára: okosan gondolkodni a létezésről, s mindarról, amit ez magával von.

A megindult jövő lírikusa

Szerző:

Könyvespolcra

 

Deme Tamás verseskönyvéről

 

Belső tó – jelzi a kötet címe, s ez máris megindítja a gondolatokat. A verseskönyv szerzője Deme Tamás egyetemi oktató. A tudomány embere engedte ki szárnyai alól az olykor hagyományos versformát követő, máskor kötetlen gondolatáramlásban született lírai műveket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szerzőt évek óta ismerem, visszatérő zarándokútjainkon élvezhetem finom, magas műveltségű intellektusát.

Belső tó – máris Avilai Nagy Szent Teréz belső várkastélya, a lelki élet belső útja juthat eszünkbe, s ezt erősíti a kötetet bevezető Szilágyi Domokos-idézet: „Szégyen a szó, ha nem vigasz / szégyen a vers, ha nem igaz.” Deme Tamás ezzel megadja erkölcsi ars poeticáját, azt az általam is szinte már rögeszmésen vallott eszmét, mely szerint a legfontosabb esztétikai követelmény a tisztesség.

Hogy a jó hír eljusson

Szerző:

Emlékezés Magyar Kornélnéra, Emi nénire

 

Legutóbb néhány évvel ezelőtt találkoztunk, egy nyári napon. Emi néni ült a széken, mint aki éppen megpihen, s majd indul tovább, tekintete azonban már az életfáradásról beszélt. Amikor azonban megpillantott, az egymást köszöntő szavak után az első kérdése az volt: – És mi újság odabent?

Ez az „odabent”, az Új Ember szerkesztősége és kiadóhivatala jelentette számára – családja mellett – azt az oázist, ahol el lehetett viselni, túl lehetett élni a diktatúra évtizedeit. Vannak személyek – és Emi néni, Magyar Kornélné ilyen volt –, akik elválaszthatatlanokká lesznek attól a helytől, attól az eszmétől, ahol és amelyből részt vállalnak.

Másfél millió menekült, kétezer éves keresztény kultúra tűnhet el

Szerző:

Hölvényi György európai parlamenti képviselő iraki útja

 

Az észak-iraki Kurdisztánban járt január 30. és február 3. között Hölvényi György néppárti európai parlamenti képviselő a Szentszékhez közel álló, huszonkét országban tevékenykedő nemzetközi segélyszervezet, Aid to the Church in Need francia és német nemzeti igazgatójával, valamint a segélyszervezet helyi vezetőjével, Andrzej Halemba lengyel pappal. A Törökországgal határos Kurdisztán a maga nehéz múltjával ma a menekültek földje. Délen az Iszlám Államnak (IÁ-nak, újabban dásnak) nevezett alakulattal határos. A dás fegyveresei elől a keresztényeknek – és másoknak is, így a jeziditáknak – menekülniük kellett. Hölvényi Györggyel személyes tapasztalatairól, valamint arról beszélgettünk, mit tehet Európa, ezen belül Magyarország a menekültek érdekében.

Jó kis szelet adott papságomhoz

Szerző:

Györgydeák Márton a Parma Fidei idei kitüntetettje

 

Budapesten, a felső-krisztinavárosi plébánián szolgál. Szelíd tekintetű, szűkszavú, érzelmeiben visszafogott, ugyanakkor energikus mozgású a hetvenedik életévén túl járó lelkipásztor. 1942-ben született Budapesten, de azonnal hangsúlyozza: erdélyi származású. Édesapja Székelyudvarhely mellől való, édesanyja marosvásárhelyi. Mikor Észak-Erdélyt visszacsatolták, szülei Budapestre költöztek, Györgydeák Márton így látta meg a napvilágot a magyar fővárosban. A szülők rövidesen visszatértek Erdélybe, de amikor 1944-ben közeledett a front, ismét Magyarországra költöztek. 1956-ban, tizennégy éves fejjel halottakat hordott. „Közel laktunk a Corvin-közhöz, egyik osztálytársamat lelőtték… vittem a halottakat a Horváth Mihály téren temetni, szemben a harckocsival, amely közben tüzelt… Na jó, egy rőzsét talán elhelyeztem a kommunizmus máglyáján azzal, hogy ott voltam a tűzvonalban.”

A kommunizmus áldozatainak emléknapján adják át minden évben a Parma Fidei – Hit Pajzsa – kitüntetést annak a személynek, aki a diktatúra évtizedeiben is töretlenül megtartotta hitét, és másokat is segített ebben. A díjat Gyurkovics Tibor költő és Horváth Béla, volt országgyűlési képviselő alapította. Idén Györgydeák Márton a kitüntetett. Az ő vallomását olvashatják az alábbiakban.