Aquinói Szent Tamás – A múzeumok látogatói számára az egyik legrejtélyesebb és ezért a legvonzóbb hely a raktár. Az ott őrzött műalkotások megtekintése kivételes alkalomnak számít. Több országban is létrehoztak olyan, úgynevezett „tanulmányi raktárakat”, ahol látogatók előre meghirdetett időpontokban megtekinthetik az ott tárolt alkotásokat. Ám nemcsak a raktárak mélyén rejtőznek művek, hanem az intézmények hivatali szobáiban is.
Helytől, gyűjteménytől és kutatók szakértelmétől függetlenül a Régi Képtárak festményei számos megoldatlan mesterkérdéssel szembesítik a látogatót.
Néhány téma vissza-visszatér sorozatunkban. Így van ez a „háromkirályokkal” is. Ezúttal az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményének két azonos tematikájú festményét hasonlítjuk össze.
Karácsony ünnepére készülve az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményéből három, Máriát a Kisdeddel ábrázoló festményt vizsgálunk meg.
Bizonyára minden Olvasónk hallott már valamilyen Luca-napi népszokásról. Így készíthettek már lucabúzát, lucapogácsát, lucaszékét, részt vehettek lucázásban, illetve más népi hagyományhoz fűződő tevékenységben.
Vajon ki is az a Szent Ansano? – A kép segítségével is csak kevés információval leszünk gazdagabbak: egy szent, aki keresztel.
Az ünnep alkalmából Árpád-házi Szent Erzsébetről esik szó írásunkban – immár nem először. Ám az előző évhez képest új festő-kalauzt választunk: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898) helyett Franz Joseph Dobyaschofskyt (1818-1867). Festményünk témája is más, hiszen Erzsébet nem palástját, hanem élelmét osztja meg a nincstelenekkel, havas táj helyett pedig lombos fák zárják le a hátteret.
Vajon milyen zenét hallgatunk a mennyországban? Vajon hitelt adhatunk egy protestáns teológus elképzelésének, aki szerint az angyalok Bachot játszanak Isten dicsőségére, és csak magukat vidítják fel Mozart muzsikájával?