Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei:

Az esztergomi Keresztény Múzeum könyvtárának ajtaja felett egy szerzetes térdepel a festmény jobb felén található feszület előtt. Előtte és a kezében könyvek, az egyikre rá is mutat baljával. A dominikánus szerzetes, Aquinói Szent Tamás (1226-1274), egyházunk egyik legnagyobb tanítója, aki nemcsak a hit fényénél, hanem az értelem, a filozófia eszközeivel is kereste Istent. Ő „keresztelte meg” a görög filozófust, Arisztotelészt, és a ferences misztikával szemben az értelem szerepét hangsúlyozta. Hatása a mai napig mérhető, különösen amióta a XIX. század végén XIII. Leó, majd a XX. század elején X. és XI. Piusz enciklikával és pásztorlevéllel megújította Tamás tanait, a tomizmust. A festményen látható könyvek Tamás kommentárjai, értekezései vagy fő művének, a Summa Theologiae-nek kötetei lehetnek.

A héten ünnepelt Aquinói Szent Tamást Szoldatits Ferenc (1820-1916) a hagyománnyal ellentétben nem testesnek festette meg. Előképként egy sienai festő, Sassetta (1392-1450) két műve szolgálhatott: az egyiket a Vatikáni Képtár, a másikat a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. Témájuk kissé eltér, az előbbin ugyanis Tamás a feszület előtt, az utóbbin pedig egy Mária-oltár előtt térdel. Szoldatits azon kevés magyar festők közé tartozott, akik Rómában a nazarénus festők társaságának tagjaként alkottak. A leginkább a bécsi Képzőművészeti Akadémiáról elszármazott nazarénus festők a modern festészetet az itáliai quattrocento művészete alapján próbálták megreformálni, pontosabban ahhoz próbálták visszavezetni. Szoldatits szintén Bécsben végzett, majd rövidesen a római művészkolónia tagja lett. A későbbi Olaszország fővárosában tett nála többször is látogatást megrendelője, az akkor még győri püspök, Simor János, akiről festőnk portrét is festett. A főpap olyan Szoldatits-művekkel gazdagította gyűjteményét, mint a Háromkirályok imádása, a Madonna, a Piéta, két házioltár, illetve a fent tárgyalt Aquinói Szent Tamás.

Szoldatitsot nemcsak a nazarénus festészet nagy rajongójának és gyűjtőjének számító Simor foglalkoztatta, hanem Eger, Budapest, Temesvár templomai számára is készített oltárképeket, freskókat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..