Szakrális Művészetek Hete – A három évvel ezelőtti városmisszió alkalmával induló mozgalom keretében a katolikus egyház – összefogva a történelmi egyházakkal – szerette volna megmutatni azt a gazdag kincset, amellyel a magyarság rendelkezik, s azt az értéket, amely a történelmi egyházak birtokában, illetve kezelésében fellelhető.
Kezdődik a Szakrális Művészetek Hete – A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódóan, szeptember 19. és 27. között immár harmadik alkalommal rendezik meg a Szakrális Művészetek Hete országos programsorozatot, melynek során a fővárosban, valamint huszonegy vidéki városban és több határon túli helyszínen mintegy százhúsz program várja az érdeklődőket.
Hazatért a máriapócsi kegykép -A péntek esti hálaadó hangverseny és éjszakai virrasztás után szeptember 5-én, hajnali három órakor több ezer zarándok indult el a hajdúdorogi görög katolikus székesegyházból, hogy Kocsis Fülöp püspök vezetésével hazakísérjék a könnyező Mária-ikont.
A Dunakanyar gyöngyszemének tartott Visegrádon gazdag programsorozattal emlékeztek meg a város alapításának ezredik évfordulójáról augusztus 19-29. között. Egy 1009-ből származó oklevél említi először a „magas vár” jelentésű Visegrád települést. A régészeti leletek szerint azonban már az újkőkorban is, a bronzkortól kezdve pedig folyamatosan lakott terület volt a folyópart környéke. A rómaiak, Nagy Constantin uralkodása idején erődöt emeltek a Sibrik-dombon. Ez a castrum volt a Duna menti limes legjelentősebb építménye. A város több helyén még ma is láthatóak római emlékek.
Ünnepi szentmise és Szent Jobb-körmenet Budapesten – Nagy szükségünk van egymásra, mert összetartásban, szeretetben megújulva lehetünk csak hiteles keresztények, igaz emberek és büszke magyarok – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében augusztus 20-án, a Szent István-bazilika előtti téren.
Kicsiben talán az egész ország sorsát, hitét, életerejét szimbolizálja a nevében is régi Veszprém megyei település ezeréves története. Tekintsünk most el a nyelvészeti magyarázatoktól – habár azok is tanulságosak – s maradjunk a régészeti leletek, történeti források adatainál, amelyek szerint a patakoktól, vízfolyásoktól körülvett terület már a bronzkorban is lakott hely volt. Területe a honfoglalás idején Eöse vezér birtokába került, akitől a nevét kapta. 1009-ben István király a veszprémi püspökségnek adományozta, s – a király rendelete szerint – a környező tíz falu itt építette fel első templomát.
Pótfelvételi a napokban az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán – Már a középkorban sem véletlenül alakultak ki a nagyobb egyházi központokban, szerzetesközösségek rendházaiban azok az oktatási intézmények, amelyek döntően meghatározták koruk s a következő évtizedek, évszázadok kulturális, tudományos fejlődését. A hely spirituális kisugárzása, szelleme magával ragadja, szárnyalásra készteti a tudásra szomjazó betérőt, a teremtett világ s önmaga rejtelmeiben eligazodni vágyó embert.
Új vezetők a szociális testvérek küldetéséről – A Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában megtartott ünnepi szentmisével zárult augusztus 2-án a Szociális Testvérek Társasága legfőbb tanácskozó testületének XIV. találkozója Budapesten, ahol megválasztották az új általános elöljárót, Pataki Ágnest és helyettesét, Kővári Magdolnát.
