Ezeréves Ősi falu egyháza

A történelem viharai, járványok megtizedelték a lakosságot, sokan elestek a harcokban, más vidékre menekültek, de a település újból és újból benépesült. Nem emeltek hivalkodó kastélyokat, kúriákat, de az itt élők lelkükben hűségesen őrizték múltjukat, ragaszkodtak szülőhelyükhöz, egyházukhoz. Az elpusztult középkori – Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt – templom helyére, a XIX. század elején új istenházát emeltek, amit Gyümölcsoltó Boldogasszony oltalmába ajánlottak. A katolikus és református vallású lakosság fő megélhetési formája a földművelés volt, de a későbbi években többen már a környező bányákban, a városok ipartelepein kerestek munkát. A II. világháborúban a német és orosz tüzérség csaknem rommá lőtte a templomot. A hívek segítségével és Angyal Vendel atya áldozatos munkájával sikerült kijavítani a sérüléseket. Az épület azonban további felújításra szorult, ezért a kilencvenes években Nagy Károly plébános látott neki a tervek elkészíttetéséhez, s utódjának, Beke Zsoltnak az ezredik évfordulóra – a támogatásokból és a hívek adományaiból – sikerült megújítani a tetőszerkezetet.

Az ezredik évforduló alkalmából a megújuló templomban mond hálaadó szentmisét augusztus 19-én Márfi Gyula veszprémi érsek. Augusztus 20-án, az ünnepi liturgia és kenyérszentelés után kitüntetéseket nyújtanak át azoknak a faluban élő vagy onnan elszármazott polgároknak, akik tevékenységükkel, életpéldájukkal öregbítették szülőhelyük hírnevét. Mint Kerekes Anna polgármester elmondta, az augusztus 20-án és 21-én megrendezendő falunapon színes programok várják az Ősibe látogató vendégeket. A Civil Összefogás Parkjában önvédelmi technikai sportbemutatókat tartanak, főzőversenyt rendeznek. A várpalotai falukapunál kialakított ligetben, Erzsébet királyné szobránál – emlékének tisztelegve – annak vér szerinti rokona emlékfát ültet, a község megújult parkjában millenniumi emléktáblát avatnak, ökumenikus szertartás keretében pedig felszentelik Ősi község kopjafáját. Az esti programban pedig – a község díszpolgára, Kubik Anna alternatív Kossuth-díjas színművész jóvoltából – bemutatják Tamási Áron Énekes madár című színművét Juhász Róza rendezésében. Augusztus 20-án, búcsúnap lévén, természetesen nem maradhat el a hagyományos búcsúi bál sem, ahova szeretettel várnak hívott és hívatlan vendéget egyaránt. Mint ahogy a gólyák, a falu szülöttei is hűségesek maradnak szülőhelyükhöz. Az a történelembe gyökerező hagyomány, amire tisztességként tekintenek, ami a fészek melegét, a haza hitét élteti. Ezzel a hittel felvértezve nem is tűnnek olyan nehéznek az elkövetkezendő évtizedek, évszázadok…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..