Isten hívására felelt

Könyvespolcra

A Kairosz Kiadó Miért hiszek? című könyvsorozatának nyolcvanadik, Szívemből ünnepi ének árad… című kötete Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent József és Szent Margit-templom plébánosának életét, világunk néhány fontos kérdéséről alkotott véleményét mutatja be.

Az ügyvédből lett lelkipásztor beszámol papi hivatásának történetéről. Elmondja beszélgetőtársának, az Új Emberben rendszeresen publikáló Lőrincz Sándornak, hogy kisgyermekként igent mondott Isten hívására, ám utóbb e hívó hangot megpróbálta figyelmen kívül hagyni.

Elnöki elismerés


Schmitt Pál
köztársasági elnök június 13-án, Köztársasági Elnöki Érdemérmeket adott át a kultúra, a sport, a művészet, a vallás, valamint az oktatás területéről kiválasztott személyeknek a Sándor-palotában.

Hu – EU

Világ-nézet katolikus szemmel

Amikor Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról döntöttek, a magyarországi „EU-ellenzők”, az euroszkeptikusok azt hangoztatták: ezentúl nem ehetünk majd mákos rétest, nem vághatunk odahaza disznót, a kisboltok tönkre fognak menni, mert a pultok és az üzlethelyiség takarítása-tisztítása olyan bonyolult és nehézkes lesz, hogy legtöbbjük nem fogja tudni a követelményeket teljesíteni. Aztán 2004. május elsején ünnepélyesen csatlakoztunk az unióhoz. Mint ismeretes, mákot továbbra is ehetünk, és beláthatjuk, hogy a kisboltok sem takarítási problémák miatt húzzák le a redőnyt.

Mire elég a részmunkaidő?

A hét kérdése
Szalai Piroska a nők foglalkoztatásának bővítéséről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter áprilisi hatállyal miniszteri biztosnak nevezte ki Szalai Piroskát. Az új megbízott feladata, hogy megtalálja és elemezze azokat az okokat, amelyek akadályozzák a nők munkaerő-piaci részvételének növekedését, illetve hogy összegyűjtse a női foglalkoztatás arányának növelését és a családbarát munkahelyek megteremtését célzó munkaformákat.

– Naponta hallunk országunk nehéz gazdasági helyzetéről és a nagyarányú munkanélküliségről. Ilyen körülmények között nem reménytelen vállalkozás javaslatokat tenni a nők munkába visszatérését segítő gyermekfelügyeleti intézmények fejlesztésére, az őket érő diszkrimináció elleni fellépésre és egészségmegőrzésük érdekében a munkakörülményeik javítására?


 – Magyarország két legjelentősebb problémája a nagyon alacsony születésszám és foglalkoztatás, s e kettő összefügg. Utóbbi a férfiakra és nőkre egyaránt igaz. Olyan munkára van szükség, amelyet a munkavállalók el tudnak és el akarnak végezni, illetve olyan munkavállalók kellenek, akiket a munkaadók foglalkoztatni tudnak. Tehát a két szereplő igényének találkoznia kell. Az igényekre hathat a külvilág a gazdasági szabályozókkal, de az alapjukat természetesen nem ez adja.

A jóra szövetkeztek

Görögkatolikusok ünnepe – százéves a Hajdúdorogi egyházmegye – ünnepi ülés a Parlamentben

Száz esztendővel ezelőtt, 1912. május 6-án kiadott rendeletével Ferenc József császár megalapította a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegyét. Az országban több helyszínen tartottak megemlékezéseket, családi rendezvényeket a jubileum alkalmából.

Az egykori történelmi eseményre ünnepi üléssel emlékeztek politikusok, püspökök, papok és világiak május 12-én a Parlament felsőházi termében.

Kövér László
, a parlament elnöke az ünnepi ülés köszöntőjében a többi közt arról szólt, hogy a keresztényeknek mindig az igazságot kell követniük, bár jól tudják, nem ők az igazság megtestesítői. Tisztában vannak azzal, hogy egy igazság létezik, és életük során azt kell követniük. A történelem ura minden közösségnek és minden nemzedéknek egyetlen leckét ad fel – keresni az igazságot. Ez jelöli ki számunkra, mikor és hol, illetve hogyan szolgálunk.

Akarok gyereket? – Gyereket akarok!

A rendszerváltozás környéke magánéletemben is változást hozott: megnősültem. Az egyetemen ismerkedtem meg feleségemmel, s az államvizsgán már sejtettük, gyerekünk lesz. Hogy mindez „hivatalosan” is bebizonyosodjon, nejem elment az illetékes kórház szülészeti és nőgyógyászati szakrendelésére.
Apukajelöltként elkísértem a rendelő ajtajáig. Várakoztunk, izgultunk, majd behívták a mamajelöltet. Amikor kijött a rendelőből, zokogott. Megdöbbentem, nem tudtam mire vélni a dolgot. Percek teltek el, míg szólni tudott.

Nem kell egyetértenünk, de meg kell ismernünk egymást

Beszélgetés Ilan Mor izraeli nagykövettel

Tavaly ősszel új izraeli nagykövet érkezett hazánkba. Ilan Mor kezdettől hangsúlyozza: vendégnek érzi magát nálunk, közvetlen belpolitikai kérdésekkel nem kíván foglalkozni. Hangsúlyozza: arra törekszik, hogy a két ország lakói előítéletektől mentesen jobban megismerjék egymást. Az elmúlt hónapokban országjáró körútra indult, és már több olyan városunkat is felkereste, ahol katolikus püspökség van, s találkozott és megbeszéléseket folytatott az ottani megyés főpásztorokkal is. Útjai tapasztalatairól, terveiről s arról kérdeztük, szerinte a magyarok között nagyobb-e az antiszemitizmus, mint Európa más országaiban vagy más demokratikus államokban.

Istenhit: sok vagy kevés?

A hét kérdése

A Die Welt című német napilapra hivatkozva az MTI – és nyomában több hazai sajtóorgánum – a közelmúltban beszámolt egy nemzetközi vallásszociológiai kutatásról. Az ismertetésből kiderül, hogy a Chicagói Egyetem munkatársai által 1991 és 2008 között végzett felmérés szerint az egykori NDK területén a leginkább elterjedt jelenség az ateizmus, a fiatalok szinte mindenütt a világon kevésbé istenhívők, mint az idősebbek, a magyaroknak pedig 30,9 százaléka hisz Istenben, amivel a nemzetközi rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. (Az amerikai kutatók eredményei angol nyelven meg is tekinthetők az interneten: http:// www.norc.org/PDFs/Beliefs about God Report.docx.) Rosta Gergely szociológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusát kértük, írja meg véleményét arról, vajon menynyire hitelt érdemlők a fenti állítások.