Az emberi méltóság templomáról

A hét kérdése

A közelmúltban szentelte fel Máriapócson Kocsis Fülöp püspök az emberi méltóság tiszteletére emelt fatemplomot. A Nagy Szent Bazil Rend monostorépülete mellett álló, stílusában és építészeti megoldásaiban ruszin templomépítési hagyományokat követő templom a jelenlegi kegytemplom elődjének másolata, mely fölött védnökséget vállalt az Emberi Méltóság Tanácsa. A civil szervezet elnökével, Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetőjével beszélgettem az esemény után.

– Miért tartották fontosnak, hogy templomot építsenek az emberi méltóság tiszteletére?


– Hívő katolikusként valljuk: Isten képmására lettünk teremtve. Ebből fakad az a méltóság, mely megillet minket fogantatásunktól a halálunkon túl is. Gondoljunk csak arra, milyen viták alakulnak ki akár egy-egy temetés kapcsán is. Május 17-én szentelték fel Máriapócson az emberi méltóság templomát, ahol táblát helyeztünk el, melyen ez olvasható: Emeltetett Isten dicsőségére, akinek az emberi méltóságunkat köszönhetjük.

Ülésezett a püspöki kar

Nyitott kérdések az állami finanszírozásról

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) május 30. és 31. között megtartott nyári rendes ülését követően Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Mohos Gábor, a konferencia titkára sajtótájékoztatón számolt be az ott elhangzottakról. Elmondták, hogy a napirendi pontok között szerepelt a köznevelés finanszírozásának, a kötelezően bevezetendő erkölcs- és hittanoktatásnak, valamint a szociális intézmények helyzetének kérdése, melynek kapcsán a testület megállapította, hogy továbbra is sok a nyitott kérdés ezeken a területeken. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: a hónapok óta húzódó kérdések miatt kéréseket fogalmaztak meg az illetékes hatóságokhoz, hiszen kormányrendelet készül az eddig is biztosított állami finanszírozás elosztásáról, annak alapjáról és módjáról. A konferencia tagjai azonban attól félnek, hogy ez az eddigi megszokott rendszertől sok mindenben eltér majd, és érintheti a kistelepülési, a közgyűjteményi és az épületrekonstrukciós támogatásokat, a hittanóradíjakat, a bérkompenzációkat is.

A remény és szeretet hajóján

Hagyomány már, hogy a Táltos utcai Szent Kereszttemplom igazgatója, Matolcsy Kálmán zenés esti családi hajózásra hívja a budapesti plébániák, lelkészségek híveit, a katolikus iskolák diákjait és a szerzetesközösségek tagjait, hogy pár órán át kötetlenül beszélgetve, zenét hallgatva élvezhessék a találkozás örömét. Az útra mindig a testvéregyházak képviselői is meghívást kapnak. Május 27-én százak várakoztak a parton, hogy aztán a Hunyadi hajóval útra keljenek, ismerősöket keresve beszélgessenek, a többi közösség tagjaival ismerkedjenek, nézzék, amint a Lánchíd, az Erzsébet, majd a Szabadság híd alatt elhalad a hajó, aztán amint felgyulladnak a város fényei.

Ottlik Géza – száz

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Minden megvan címmel a száz éve született Ottlik Gézáról rendeztek tárlatot, amely a mára kultuszregénnyé vált Iskola a határon szerzőjének életművét mutatja be. (A Múzeumok Majálisán a Ki vagyok én? Nem mondom meg. Petőfi választásai állandó tárlatáért a múzeum megkapta az Év Kiállítása elismerést.)

Az évfordulós kiállítás címét az író egyik elbeszélése adta. Az első teremben berendezett dolgozószoba valamennyi bútora és tárgya Ottlik Géza hagyatékából származik, de a látogató megtekintheti Esterházy Péter híres alkotását, az egy lapra leírt Iskola a határon eredeti példányát is.

Találkozás a szent művészettel

Palermo és Bécs után Budapesten, a Szent István-bazilika altemplomában nyílt kortárs katolikus művészeti kiállítás. A találkozás című tárlatot május 25-én nyitotta meg Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A kiállítók közösségét, az Imago Unitatist többféle hivatás és művészeti ág képviselői, így építészek, képző- és iparművészek alkotják.

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak?

A hét kérdése

Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyik ülése után bejelentette, hogy tekintettel a hazai nehéz gazdasági helyzetre az egyház a Katolikus Karitászon keresztül gyógyszer-támogatási akciót indít. A káposztásmegyeri plébániai karitász vezetője, Dyekiss Marika az észak-pesti régió vezetője is. A támogatás rendszeréről, illetve arról kérdeztük, hogyan lehet a mai gazdasági körülmények közt is segíteni az elesetteket.
– A káposztásmegyeri plébánia a lakótelep szívében található. Karitászcsoportja „messze földön” híres. Hogyan kezdődött a segítőmunka?

– 1985-ben az első lakótelepi házban kaptunk lakást férjemmel és gyerekeimmel. Ígérték a metrót, ami elmaradt, így az OTP nem tudta értékesíteni a nagyméretű lakásokat. Nagycsaládosok költöztek ide, több lakást akadálymentesítettek, mozgássérültek is érkeztek négy-öt gyermekkel. Ismerőseim is jöttek: a regnumi közösségből, illetve egykori patronás iskolatársak.

„Bízza magát a megbízhatóra”

Huszonöt éve szervez utakat a Makrovilág

 Madari Gyula, a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda igazgatója sajtótájékoztatón jelentette be, hogy huszonöt éves fennállásuk alkalmából huszonöt hálaadó napot tartanak a következő egy évben. Az első alkalomra a Szent István-bazilikában, június 18-án kerül sor, ahol Veni Sancte szentmisével adnak hálát, az utolsó napon, 2012. június 16-án pedig zarándokutat szerveznek Esztergomba, a Dunán megrendezett hajós ünnepséggel.

Ne maradjon rejtve a múlt!

Egri kiállítás a kommunista egyházüldözés papi áldozatainak emlékére

Egerben június 10-én, Számon-tartva címmel kiállítás nyílt a kommunista egyházüldözés papi áldozatainak emlékére. A tárlat rendezője Tikovits Ernő, az egri Szent István Rádió szerkesztője. Mint elmondta, egy riport alkalmával találkozott a vértanú Kenyeres Lajos atya történetével és tárgyi hagyatékával, ez indította el benne a kiállítás megrendezésének gondolatát.