Papszentelés – A június általában a papszentelések ideje. Ezért Meszlényi Zoltán püspöknek most ezt a tevékenységét emeljük ki. A szentelés minden pap életének legnagyobb ünnepe, hiszen ezáltal állhat Isten és ember szolgálatába.
A lelkipásztor – Meszlényi Zoltánnak mint lelkipásztornak konferenciabeszédei is ismertek. 1945 adventjének négy vasárnapján tartott szentbeszédeinek hangvételét ez határozta meg: „Én Krisztust óhajtom prédikálni, s az ő eljövetelére akarlak titeket előkészíteni.”
Esketett és temetési szertartásokat is gyakorta végzett. 1947-ben az Annavölgyi kőszénbányánál nagy szerencsétlenség történt, és Meszlényi püspök végezte a temetést. Beszédében vigasztalta a gyászolókat, akik apákat, férjeket, testvéreket veszítettek el. Szavaiból mély együttérzés áradt.
Hirdette az evangéliumot… – Püspökként templomokat, harangot, oltárt és temetőt is szentelt Meszlényi Zoltán. Ezek a tevékenységek nem tartoztak a rendkívüli tennivalók közé egy segédpüspök életében, ám érdemes visszaidézni az ilyen alkalmakkor megfogalmazott gondolatait
Bérmálás – A papság lényegéhez tartozik a krisztusi parancs: „Menjetek, tanítsatok minden nemzetet.” Ennek legfontosabb eszköze a prédikálás. Meszlényi Zoltán prédikációi kötetbe szerkesztve meg is jelentek. A beszédek zöme bérmálkozókhoz szólt. 1921-ben szentbeszédet tartott egy bérmálás alkalmával, amelyben a szentség lényegéről szólt e szavakkal: „A régi rómaiak a katonákat megjelölték. Mikor valaki a katonai szolgálatra lépett, … Olvass tovább
A főpap és a gyerekek – Meszlényi püspök kapcsolatba került egy fontos gyermekintézménnyel is. Még gimnáziumba járt, amikor 1908. május 3-án Rajner Lajos címzetes püspök megalapította a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művét az elhagyott és árva gyermekek megmentésére. Védőszentül Szent Erzsébetet választották. (A kereszténység határokon átívelő ereje mutatkozott meg ennek az egyesületnek a létrehozásában.
Serédi Jusztinián érsek – hosszú évek tapasztalata alapján – magasabb méltóságot szánt Meszlényinek: 1934-ben – Angelo Rotta apostoli nuncius által – Meszlényi Zoltán segédpüspöki kinevezését kérte. A püspöki kinevezése azonban éveken át húzódott, a nuncius ugyanis Hamvas Endre kinevezését pártolta, és aggályait fokozta Meszlényi betegsége is.
Csernoch János halála után Serédi Jusztinián lett Esztergom érseke. Régi ismerősök voltak, hiszen Serédit mindenki felkereste római tartózkodása idején. Amikor 1930-ban új érseki irodaigazgatóra volt szükség, a prímás Meszlényi Zoltánt nevezte ki.
Papi pályájának kezdete az első világháború idejére esett. A Rómából hazatérő Meszlényi Zoltánt 1916-ban Csernoch János hercegprímás komáromi káplánnak nevezte ki, ám hamarosan Esztergomba, a prímási hivatalba rendelte. Javában dúlt az első világháború, meghalt Ferenc József és királlyá koronázták IV. Károlyt.
