Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Krisztus a fõ kollégista

Szerző:

Henczel Szabolcsot, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi lelkészét, a soproni Szent Pál Katolikus Szakkollégium igazgatóját arról kérdeztem, vajon miben tér el egy plébánia és egy felsőoktatási intézmény lelkipásztori ellátása.

– Nemcsak a belvárosi Szent György-plébánia tartozik hozzám, hanem három középiskola is. Bár ennek a plébániának a legkisebb a lélekszáma, nagyon sok fiatal van itt. Még az elődöm kezdett el követni egy olyan lelkipásztori módszert, amelynek lényege, hogy a plébánia lelkiségi központ legyen. Ezért elég sok közösség van jelen nálunk. Megtalálható itt az Antiochia, a keresztény édesanyák Szent Mónika közössége és a Cursillo is. Ezek rendkívül sokféle alkalmat kínálnak nem csupán azok számára, akik a plébániához tartoznak, hanem a diákoknak is.

A szakkollégiumban hatvanan laknak. A soproni egyetemisták fele, ötszáz fiatal tartozik az egyetemi lelkészséghez. Aktívan körülbelül százhúszan vesznek részt programjainkon.

Sine pompa, simplici cultu

Szerző:

Többéves kutatás előzte meg Pázmány és Lippay koporsójának beszentelését

„Testemet pompa nélkül, egyszerű szertartás keretében kívánom eltemettetni, éspedig ha föld alatti kriptába helyezik, úgy parancsolom, hogy azon kriptában ássák fel a földet, és testemet a föld méhébe bocsássák alá” – olvashatjuk Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek végrendeletében. Fraknói Vilmos címzetes püspök beszámolója szerint a nagyszombati egyetem alapítóját jezsuita szabású vörös reverendában, főpapi jelvények nélkül temették el a pozsonyi Szent Márton-dómban. Bármily furcsa, a közelmúltig nem ismerhettük pontosan, hol is vannak a magyar egyháztörténelem egyik legnagyobb hatású főpásztorának földi maradványai.

Tanítás és történelem

Szerző:

Az egyház igehirdetése során nem tesz mást, mint megőrzi, megvédi és közvetíti a kinyilatkoztatott tanítást, amelyet az apostoloktól kapott. E tanítás pedig nem vélemény, hanem isteni letétemény, ezért örök időkre meg kell tartani azon értelmét, melyet az egyház neki tulajdonított. De vajon a kinyilatkoztatás lezárulása azt is jelenti, hogy a dogmák semmilyen vonatkozásba sem hozhatók az idővel? A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Dogmafejlődés, dogmaértelmezés című könyv erre a kérdésre szeretné megadni a választ.

A jó példa is segíthet

Szerző:

Országjáró

Konferenciát tartottak a nők munkavállalásáról

Manapság a gazdasági válság hatására egyre nehezebb munkát találni. Ha pedig valaki nőként szeretne elhelyezkedni – főleg akkor, ha több gyermek édesanyja –, különösen nehéz helyzetben van ezen a téren. E rendkívül időszerű problémáról tartott konferenciát a Nők a nemzetgazdaságban program keretében március 7-én a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián az Európai Regionális Szervezet. Asbóth Mária, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezetője foglalta össze röviden a tanácskozás néhány fontos felvetését. Beszámolója szerint a konferencia előadói olyan pozitív példákat igyekeztek megismertetni a jelenlévőkkel, amelyek segíthetik az előrelépést.

Gyilkos fiatalok

Szerző:

Anders Breivik és James Holmes. E két fi­a­tal ne­ve ne­he­zen fog el­tűn­ni a köz­tu­dat­ból. Túl­zás nél­kül mond­hat­juk, hogy tet­te­ik az egész vi­lá­got meg­ráz­ták. Egyik egy if­jú­sá­gi ren­dez­vé­nyen, a má­sik egy mo­zi­ban gyil­kolt, vá­lo­ga­tás nél­kül. Nemcsak a szak­ér­tők, de a la­i­ku­sok is ke­re­sik a vá­laszt: va­jon mi­ért? El­ső rá­né­zés­re tel­je­sen ér­tel­met­len­nek tű­nik az, amit el­kö­vet­tek. A csa­lá­di és a tár­sa­dal­mi okok biz­to­san mind köz­re­ját­szot­tak, de ön­ma­guk­ban még­sem ma­gya­ráz­nak meg sem­mit.

Filip dos­­szié — Pálfi Gé­za meg­fi­gyelt éle­te

Szerző:

Ro­mán do­ku­men­tum­film (2010)

 

Nem tu­dom, hogy össze­ha­son­lí­tot­ta-e már va­la­ki a ke­let-eu­ró­pai szo­ci­a­lis­ta rend­sze­re­ket ab­ból a szem­pont­ból, hogy me­lyik­nek a tit­kos­rend­őr­sé­ge volt a leg­ag­resszí­vabb, me­lyik volt kö­zü­lük a leg­gát­lás­ta­la­nabb. Az biz­tos, hogy a ro­má­ni­ai Securitate az el­sők kö­zött len­ne. Azt vi­szont bát­ran ki­je­lent­het­jük, hogy bár az egy­há­zak min­den kom­mu­nis­ta rend­szer leg­főbb el­len­sé­gei kö­zé tar­toz­tak, a ro­má­ni­ai ka­to­li­ku­sok két­sze­re­sen is a ha­ta­lom út­já­ban vol­tak. Nemcsak val­lá­suk, ha­nem ma­gyars­águk mi­att is. Pálfi Gé­zát, a fi­a­tal ka­to­li­kus pa­pot Már­ton Áron gyu­la­fe­hér­vá­ri püs­pök­kel ápolt kap­cso­la­ta mi­att fi­gyel­tet­te a Securitate. Vá­lo­ga­tott esz­kö­zök­kel pró­bál­ták el­le­he­tet­le­ní­te­ni, ké­sőbb meg­tör­ni. 1984-ben a tit­kos­szol­gá­lat bör­tö­né­ben halt meg. Maksay Ág­nes do­ku­men­tum­film­je fő­haj­tás a már­tír­sor­sú ma­gyar ka­to­li­kus pap előtt.

A Cég — A CIA re­gé­nye

Szerző:

Ame­ri­kai film­so­ro­zat (2007)

 

A hi­deg­há­bo­rús idő­szak so­rán va­ló­já­ban min­den fron­ton folyt a harc, ki­vé­ve az iga­zit, a ka­to­na­it. Mind­ez per­sze nem azt je­len­tet­te, hogy az esz­kö­zök te­kin­te­té­ben sok­kal kí­mé­le­te­seb­bek let­tek vol­na a szem­ben ál­ló fe­lek. Csu­pán ar­ra kel­lett fi­gyel­ni­ük, hogy le­he­tő­leg ti­tok­ban ma­rad­ja­nak az egy­más el­le­ni ak­ci­ók. A Truman el­nök ál­tal lét­re­ho­zott CIA te­vé­keny­sé­gé­nek rész­le­te­i­ről rá­adá­sul nemcsak a köz­vé­le­mény, ha­nem az ame­ri­kai Kong­res­­szus sem tu­dott szin­te sem­mit. Költ­ség­ve­té­se, sze­mé­lyi ál­lo­má­nya és mű­kö­dé­se csak né­hány benn­fen­tes előtt volt is­me­re­tes. Mikael Salomon minisorozata nemcsak azért ér­de­kes, mert meg­pró­bál­ja re­konst­ru­ál­ni a vi­lág leg­be­fo­lyá­so­sabb hír­szer­ző ügy­nök­sé­gé­nek hi­deg­há­bo­rús tény­ke­dé­sét, ha­nem azért is, mert kü­lön fog­lal­ko­zik a Cég ‘56-os sze­re­pé­vel. Néz­zük meg, hát­ha oko­sab­bak le­szünk egy ki­csit!

A kris­tály­tü­kör meg­ha­sadt

Szerző:

An­gol kri­mi (1980)

 

Ha va­la­ki­nek, hát egy de­tek­tív­re­gény-író­nak iga­zán nagy szük­sé­ge van a fan­tá­zi­á­ra.  Fő­leg ak­kor, ha va­la­ki olyan ter­mé­keny, mint Agatha Chris­tie, aki het­ven re­gé­nye mel­lett szá­mos no­vel­la és szín­da­rab szer­ző­je. De még ná­la is elő­for­dult, hogy kri­mi­jé­hez az élet­ből vet­te az öt­le­tet, amit az­tán a ma­ga zse­ni­á­lis mód­ján for­du­la­tos­sá ala­kí­tott. A kris­tály­tü­kör meg­ha­sadt tör­té­ne­tét ugyan­is Gene Tierney ame­ri­kai szí­nész­nő tra­gé­di­á­ja ih­let­te (töb­bet per­sze nem árul­ha­tok el, mert ak­kor nem len­ne mi­ért meg­néz­ni a fil­met). Egy ang­li­ai kis­vá­ros­ban fo­ga­dást ren­dez­nek az ott for­ga­tó ame­ri­kai stáb tisz­te­le­té­re, ahol meg­mér­ge­zik az egyik hely­bé­li nőt. Az itt nya­ra­ló Miss Marple sze­rint azon­ban a mér­get más­nak szán­hat­ták. A film­ben olyan sztá­ro­kat lát­ha­tunk együtt, mint Elizabeth Taylor, Tony Curtis vagy Geraldine Chap­lin.