Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Íj és szív

Szerző:

Ázsia múltja a filmvásznon

Vajon mennyit tudunk Korea, Japán vagy éppen Tajvan történelméről? Valljuk meg, nem sokat. Persze ez természetes is, hiszen mindenkinek elsősorban a saját nemzete múltját kell ismernie. Magyarországot pedig földrajzi elhelyezkedése Európához köti, ezért ennek a kontinensnek a történelme sokkal közelebb áll hozzánk. Persze időnk és energiánk sincs arra, hogy szakkönyvekben tanulmányozzuk a földgolyó összes népének múltját. Ám szerencsére a filmművészet nemzetek feletti, így hozzánk is eljutnak olyan alkotások, melyek messzi országokkal és számunkra tökéletesen ismeretlen korokkal foglalkoznak. Néhány órát pedig időnként biztosan áldozhatunk arra, hogy megismerjük más népek küzdelmeit, esetleg tragédiáit. A végén pedig talán még arra is rájövünk, hogy mindez velünk is megtörtént, valamikor régen…

Vágy és áldozat

Szerző:

Egy szellemtörténeti kísérlet

Nemrég a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtári Esték sorozatán belül Yvon Myoken Bec zen mester tartott előadást René Girard (képünkön) gondolkodásáról, A kereszténység és buddhizmus találkozásában címmel. A Magyarországon szinte teljesen ismeretlen Girard filozófiája ugyanis Bec szerint alkalmat nyújthat arra, hogy e két, mind földrajzilag, mind tanításában olyannyira különböző vallást szellemi értelemben is összekapcsolja.

A párbeszéd megerősít

Szerző:

A kereszténység és a buddhizmus kapcsolódási pontjairól

Ha a vallások közötti párbeszédről hallunk, a közös gyökerek miatt elsősorban a zsidó vallásra és az iszlámra szoktunk gondolni. Pedig a kereszténységben és a buddhizmusban is találhatunk olyan elemeket, amelyek az együttműködés és a kölcsönös megértés alapjául szolgálhatnak. A kapcsolódási pontokról és a közös cselekvés lehetőségeiről Cser Zoltánt, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárát kérdeztük, aki aktív résztvevője a keresztény–buddhista párbeszédnek Magyarországon.

– Mesélne egy kicsit magáról? Mi visz rá valakit Magyarországon, hogy a buddhizmussal foglalkozzon?

– A szüleim nagyon szerették a természetet. Már kora gyermekkoromtól vittek a szabadba. Mentünk vízitúrázni, barlangászni, hegyet mászni. Ez a szemlélet, a természet, a természetesség fontossága pedig nagyon közel áll a buddhista felfogáshoz.

Irányjelek Simone Weiltől

Szerző:

Mivel Simone Weil gondolataival a hazai közvélemény Pilinszky János közvetítésével találkozhatott először, elsősorban azok az írásai láttak napvilágot magyar nyelven, melyeknek lelki-spirituális dimenziói voltak. Pedig Weil a társadalmi cselekvés filozófiai alapjaival is foglalkozott, melyek – még akkor is, ha magukon viselik annak a kornak a jellegzetességeit, amikor születtek – ma is megfontolandók. A Gondolat Kiadó jóvoltából most ezekkel is megismerkedhetünk a Begyökerezettség című kötet olvasásakor.

Mi áll a lehallgatási botrány hátterében?

Szerző:

A hét kérdése

Újabb és újabb adatok derülnek ki annak a lehallgatási ügynek a részleteiről, melyet Edward Snowden szivárogtatott ki olyan nagy tekintélyű újságoknak, mint a The Guardian és a The Washington Post. Az eset alapjaiban rázta meg a nyugati államok között fennálló bizalmi viszonyt, mert kiderült: ebben az esetben szövetséges nyomozott szövetséges után. Az ügy részleteiről Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

– Valójában kicsoda Edward Snowden?

– Egy harmincéves amerikai állampolgár, aki az Egyesült Államok titkosszolgálatai mögött álló Booz Allen Hamilton cég munkatársa. A cég 1914- ben jött létre, 1940-ben szakértőkkel együtt kidolgozta a német tengeralattjárók elleni háború elméleti és gyakorlati kérdéseit, a hidegháború korában pedig az egyik legfontosabb háttérintézmény volt. Huszonötezer alkalmazottjának jelentős része a titkosszolgálatok korábbi vezetője vagy a kormányzatból és az elit egyetemekről rendkívül magas fizetéssel elcsábított szakértő. Tavalyi árbevétele közel hatmilliárd dollár volt, ennek kilencvenkilenc százaléka kormányzati megrendelésből származik. A megbízások egynegyede közvetlenül a hírszerzéstől érkezett. A munkatársak hetvenhat százalékának van hozzáférése titkosított anyagokhoz.

Azonosak (is) vagyunk

Szerző:

Elmélet vagy élet

Dennis Gansel német rendező A Hullám című felkavaró filmjét a hazai mozikban is láthattuk annak idején. Ebben egy középiskola tanára sajátos módon szeretné bemutatni diákjainak az autoriter társadalom működését. Kitalál egy tekintélyelvű csoportot – tagjai hullámmozgást imitáló karlendítéssel köszöntik egymást –, ő pedig vezérként áll a társaság élére. A Hullám bámulatos gyorsasággal kezd terjedni, nemsokára már az osztályterem falain túlról is vannak tagjai. A valós alapokra építő filmet – 1967-ben az Egyesült Államok egyik iskolájában történt hasonló – általában úgy szokták értelmezni, hogy lám-lám, ha nem vigyázunk, akkor demokráciáinkat egy karizmatikus vezető szempillantás alatt tekintélyimádó szörnyűséggé változtathatja. Ám ha kicsit jobban figyelünk, megláthatjuk: nem az a baj, hogy a filmbeli diákokat ilyen gyorsan magába tudja szippantani egy autoriter szervezet. Ez ugyanis csak a probléma felszíne. Az említettek ugyanis csak azért tudnak megtörténni, mert ezek a gyerekek – mivel folyton azt hallják, hogy legyenek másmilyenek, mint a többiek – egész egyszerűen nem tartoznak sehová.

Összefogásból született

Szerző:

Országjáró

Tábori püspökség

Jubileumához érkezett a zalavári tábor

Immár tizedik éve rendezi meg a Katolikus Tábori Püspökség természet- és környezetvédelmi táborát Zalaváron, a Magyar Honvédségnél dolgozók gyermekei számára. Kirándulások, éjszakai túra, lövészet, tűzoltó- és tűzszerész-bemutató, népdalok és katonadalok énekversenye várja itt azokat, akik vállalják egy hétre a katonás életmódot. S nincsenek kevesen, hiszen eddig már több mint háromszáz gyerek járt Zalaváron.

– AKatonai Ordinariátus már sok évvel ezelőtt szeretett volna gyermektábort szervezni – mesél a kezdetekről Berta Tibor általános helynök, a tábor parancsnoka. – Ez végül 2004-ben sikerült. Azért esett a választás éppen Zalavárra, mert itt találtunk alkalmas plébániai épületet, amelynek udvarán a katonai sátrakat is el tudtuk helyezni. Fontos szempont volt még, hogy a közelben van a Kis-Balaton, amely ideális helyszín a környezetvédelmi programjainkhoz.

Az áldozatok a fontosak

Szerző:

Naponta jelennek meg olyan publikációk – többek között az Új Ember kiadásában is –, amelyek a Rákosi és Kádár nevével fémjelzett diktatúra titkosszolgálatának működéséről rántják le a leplet. Ám ahhoz, hogy megfelelő színvonalú művek születhessenek, szükség van egy olyan háttérintézményre, amely nemcsak őrzi a dokumentumokat, hanem segíti is a kutatók munkáját. Kónyáné Kutrucz Katalint, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesét a levéltár működésének kulisszatitkairól kérdeztük.

A szocializmus időszakában az állambiztonsági szerveknek az volt a feladatuk, hogy figyeljék és nyilvántartsák az állampolgárokat. Titkos nyomozásokat folytattak, és segédkezet nyújtottak a büntetőeljárások lefolytatásához. Ebben az időben az számított államellenes tevékenységnek, amit a fennálló rendszer annak tekintett.