A ReNaissance Tanulmányi Ház – a jezsuiták diploma utáni képzést folytató fiatalok számára létrehozott kollégiuma – idei, IX. Carpe Viam programja A férfi a XXI. században című kerekasztal- beszélgetés volt. A meghívott vendégek – Vekerdy Tamás pszichológus, író, Varga Pál pszichiáter, családterapeuta és Spéder Zsolt szociológus, demográfus – több oldalról igyekezett megközelíteni és bemutatni a férfiakról kialakult képet és annak változásait.
Az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye. Magyar tagszervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága több évvel ezelőtt hozta létre a Műemlékvédelmi Panteont. Ennek célja, hogy a magyar épített örökség megőrzésében, a műemlékvédelmet szolgáló kutatásban és oktatásban élen járó szakemberek tevékenységét megörökítse, és ily módon emléket állítson nekik. Idei évi rendes közgyűlésén a Magyar Nemzeti Bizottság e panteonba emelt két egyházi szakembert, Fieber Henriket és Arató Miklós Orbánt.
Könyvespolc
Immár huszonötödik kötetéhez érkezett a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Sapientia Füzetek című sorozata. Ezekben a kis könyvekben a legtöbbször a főiskola által szervezett konferenciák anyaga jelenik meg. A legújabb kötetben a 2013. november 16-án megrendezett tanácskozás szövegeit olvashatjuk, melynek központi témája a megváltás volt.
Manapság már senki nem csodálkozik azon, hogyha a mitológia történeteiből nyer ihletet egy-egy filmrendező. Ha csak a kétezres évekre figyelünk, akkor is találkozhattak már a nézők a trójai háború hőseivel éppúgy, mint Thészeusz vagy Perszeusz megpróbáltatásaival. E feldolgozásokban egy közös pontot fedezhettek fel a mitológia ismerői: a klasszikus szerzőknél olvasható változatoktól a forgatókönyvírók alaposan eltértek. Pontosabban szólva, legtöbbször csak az alapkonfliktust tartották meg, a többit átgyúrták, mégpedig annyira, hogy csak köszönőviszonyban volt az eredeti történettel. Ezzel szemben a bibliai tárgyú filmekre mindeddig az volt a jellemző, hogy az alkotók kínos pontossággal követték a Szentírásban leírtakat. Egészen mostanáig. Ugyanis a nemrég bemutatott Noé című amerikai film szakít ezzel a hagyománnyal. Mégpedig alaposan.
Beszélgetés Luigino Bruni közgazdászprofesszorral
A katolikus egyház társadalmi tanítására alapuló alternatív közgazdasági elvek egyik elismert képviselője Luigino Bruni, a római LUMSA (Libera Università Maria Santissima Assunta) Egyetem és a Firenze melletti Loppianóban működő Sophia Egyetem közgazdaságtan-professzora. A múlt hétvégén megrendezett, A boldogság közgazdaságtana című konferencia főelőadóját többek között az erkölcsi elvek és a gazdaság viszonyáról kérdeztük.
Szerepet kaphat-e a boldogság a gazdaságban?
Vajon a közgazdaságtan etikai tudomány-e? Hogyan lehet a boldogság közgazdasági tényező? Képes önmagában a fogyasztás elégedetté tenni az embereket? E kérdéseket járták körül a március 28-án megrendezett A boldogság közgazdaságtana című konferencia résztvevői és előadói – többek között Luigino Bruni a római Lumsa Egyetemről, Kerekes Sándor a Budapesti Corvinus Egyetemről, Petres Erika Lúcia OP a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskoláról és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Zrt. vezérigazgatója. A tanácskozást a Sapientia főiskola Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban képzési programja, az ÉrMe Üzleti Hálózat és a Budapesti Corvinus Egyetem szervezte.
A felvilágosodás gondolkodói – az enciklopédisták különösen – enyhén szólva nem szívelték a vallási intézményeket. Voltaire, Montesquieu és Denis Diderot írásaikban igyekeztek lejáratni, megalázni a katolikus egyházat. Utóbbi regényt is szentelt a témának; az 1760-ban megjelent, Az apáca című írás a korszak talán legismertebb egyház- és szerzetességellenes műve. Azt hihetnénk, hogy amint a XVIII. század problémái már csak a történelemkönyvekben kapnak helyet, úgy a Diderot által ábrázolt világnak sincs többé aktualitása. Guillaume Nicloux francia rendező azonban nem így gondolta. Az apáca című filmjét a napokban mutatták be a hazai mozik.
Beszélgetés Tarnai Richárd kormánymegbízottal
A mai közállapotokat tekintve igen nehéz feladat hangot adni a keresztény etikai, erkölcsi elveknek a közéletben. De talán még ennél is nagyobb kihívást jelent egy felelős hivatal élén dolgozni úgy, hogy annak ne lássa kárát a család. Tarnai Richárd kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjeként mind a két fronton igyekszik helytállni – erről a most megjelent Csak természetesen című könyvét olvasva is meggyőződhetünk. A kereszténydemokrata politikust a család és a közélet viszonyáról kérdeztük.
