Haszon és felelősség

Keresztény etikai elvek a gazdaságban

Talán nincs még egy olyan terület, ahol a keresztény elvek oly mértékben próbára vannak téve a mindennapok során, mind a gazdaságban. Persze csak akkor, ha egy vállalat irányítója, egy vállalkozás tulajdonosa felvállalja és komolyan veszi azt, hogy életét a krisztusi tanítás vezérli. A következő hetekben az Új Ember hasábjain olyan keresztény vállalkozókat szólaltatunk meg, akik igyekeznek a keresztény etikai elveket összeegyeztetni a sikeres gazdasági tevékenységgel. Sorozatunk első részében Fejes László, az MKB Euroleasing elnök-vezérigazgatója beszél megtéréséről és a keresztény elvek gyakorlati megvalósíthatóságáról.

A Gulag krónikása

A XX. század diktatúrái közül a fasizmus bűnei igen jól dokumentáltak. Ezzel ellentétben az egykori Szovjetunió rémtetteiről szinte alig áll rendelkezésünkre irat vagy fénykép. Éppen ezért felbecsülhetetlenek a szemtanúk visszaemlékezései. Kiemelkednek közülük azok, akik írói vénával is rendelkeztek. Ők ugyanis könyveik révén képesek voltak arra, hogy belopakodjanak a hétköznapi emberek nappalijába, dolgozószobájába, így megismertetve a világ közvéleményét mindazzal, ami a Gulagon történt. Közülük a legismertebb Alekszandr Szolzsenyicin, aki, miután 1973-ban kiutasítottak hazájából, az Egyesült Államokban élt. Egészen más sors jutott osztályrészül Varlam Salamovnak, aki a Szovjetunió északkeleti csücskében található Kolimán raboskodott. Kolimai elbeszéléseiből az Európa Könyvkiadó a Szabad Tér Kiadóval közösen 1989-ben, önállóan pedig 2005-ben adott ki válogatást. Előbbi címe Kolima – Történetek a sztálini lágerekből, utóbbié Szentencia – Válogatott elbeszélések.

„Nem a siker elérése a cél, hanem a cél elérése a siker”

Tíz éve indult útjára a Management by Jesus szeminárium

Jubileumi szimpóziumot tartott Vállalkozni mindig jó – startup egészen másképp címmel az ÉrMe Üzleti Hálózattal együttműködve a Management by Jesus (MbJ) szeminárium a Párbeszéd Házában, június 20-án. A rendezvényen elsősorban a vállalkozások indításáról és a gyorsan változó piaci környezet kihívásaira adható válaszokról esett szó. Az MbJ szeminárium Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, közgazdász kezdeményezésére jött létre. Az alapötletet egy Márk evangéliumára épülő, vállalkozóknak tartott lelkigyakorlat adta. „Egy klasszikus vezetői tréning vagy szakirodalom arról szól, hogy miként vezessük eredményesen munkatársainkat.

Határterületen

Gánóczy Sándor dogmatikaprofesszor
Állati ember – emberi állat című akadémiai székfoglalója

Tanított Párizsban és Münsterben, volt a Würzburgi Egyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dogmatikaprofeszszora, neves Kálvin-kutató, harminchárom monográfia szerzője. Hosszú évek óta folytat párbeszédet fizikusokkal, biológusokkal és agykutatókkal. Gánóczy Sándor, akit a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban külső tagjává választott, székfoglaló előadásában az ember és az állat között húzódó határvonalat vizsgálta, teológiai és filozófiai szempontból.

A leghosszabb napon…

Filmek a D-dayről

Minden idők legjobban előkészített, a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb haderő bevetésével végrehajtott hadművelete a normandiai partraszállás volt. A hetven évvel ezelőtt történt események megfilmesítése bármikor biztos kasszasikert hozhatott volna, ennek ellenére kevesen vállalkoztak rá. Talán éppen azért, mert hűen visszaadni mindazt, ami a francia partoknál 1944 júniusában történt, meglehetősen nagy kihívást jelent minden filmes alkotónak.

A Cornelius Ryan regényéből készült, A leghosszabb nap című film (1962) – méreteiben legalábbis – méltó volt a megörökített eseményhez. A háromórás mozit öten rendezték, a főbb szerepekben a kor legnagyobb sztárjaival találkozhattak a nézők. Henry Fonda, John Wayne, Sean Connery és Richard Burton mellett számtalan színész igyekezett bemutatni, mi történt azokban a nevezetes napokban. Ryan írása azért is alkalmas volt a megfilmesítésre, mert kisebb, különös epizódokat gyűjtött össze. Érdekes módon ezek a jelenetek – amikor például a német és amerikai katonák annyira bámulják a fejük felett elhúzó repülőket, hogy egyszerűen elsétálnak egymás mellett – jobban megmaradtak a nézőben, mint a történelmi események részletei.

A Pázmány a kutatás élvonalában

Sikeres volt az európai uniós pályázat

Végéhez érkezett A tudományos kutatások kibontakoztatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen című, nagyrészt európai uniós támogatással megvalósított pályázat. Eredményeiről, a két év alatt elvégzett munkáról számolt be az egyetem vezetése a PPKE Információtechnológiai Karán tartott rendezvényen.

„E pályázat révén a nemzetközi kutatások élvonalába kerülhet a Pázmány egyetem.” E szavakkal indította útjára 2012-ben Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke a majd egymilliárd forintos projektet. „Az volt a cél, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet hozzákapcsoljuk a nemzetközi felsőoktatás rendszeréhez és a világ kutatási hálózatához. Ezt pedig kiemelkedő eredménnyel tudtuk megvalósítani. Gazdag egyetemi, tudományos kapcsolatrendszert sikerült kialakítani.” Így értékelte Szuromi Szabolcs rektor a pályázat megvalósítását.

Óvni a lángot

Tehetség a közösségben

A legutóbbi Pisa-felmérés egyik nem várt eredménye az volt, hogy hazánkban a kiemelkedő képességű gyerekek aránya csökkent az évek alatt. Elsősorban a pedagógusokra hárul az a feladat, hogy felismerjék a tehetségeket, és fokozott odafigyeléssel segítsék őket készségeik kibontakoztatásában. Nagy Ildikó Orsolya, a Pannonia Sacra Általános Iskola tanítója, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember az egyéni adottságok kifejlesztése és a közösségépítés összefüggéseiről beszélt a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet konferenciáján. Az alábbiakban előadása főbb mondanivalóját emeljük ki.
Tudomásul kell venni, hogy a gyakorlati ismeretek egy része elavul addigra, míg a gyerek felnőve használni tudná azokat. Vagyis az oktatásnak a képességek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnie, mert a ma diákja később ezekre támaszkodva magára a változásra tud majd reagálni. Sokszor egyoldalú az iskola értékelése, mert csak az intellektualitásra figyel, holott a személyiségnek ez csak az egyik része.

A hely szelleme

Lourdes a XXI. században

Lourdes egészen a XIX. század második feléig csupán egy jelentéktelen franciaországi kisváros volt. Amikor azonban a helyi molnár lányának, Marie-Bernard Soubirous-nak, vagyis Bernadettenek 1858-ban megjelent egy titokzatos hölgy, minden megváltozott. Először csak a környéken, majd Franciaország- szerte, később az egész világon híre ment a jelenésnek. A hölgy ugyanis 1858. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Bernadette kérésére így mutatkozott be: Que soy era Immaculada Councepciou – Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.