Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

A zene a szeretet egyik formája

Szerző:

Országos hangszergyűjtést hirdetnek a máltaiak

 

José Antonio Abreu venezuelai közgazdász és zenész 1975-ben sajátos programot indított el. Ötlete az volt, hogy ifjúsági zenekarok szervezésével próbál segíteni a nyomortelepeken élő gyerekeken. Elgondolása szerint az a gyerek, aki egyszer hangszert vett a kezébe, soha nem fog fegyvert fogni. Egy szimfonikus zenekarban ugyanis mindenkinek megvan a helye, ugyanúgy, mint egy ideális – a szolidaritásra, a harmóniára és a kölcsönös együttérzésre épülő társadalomban.

Minden emberhez szólunk

Szerző:

Beszélgetés Kuzmányi Istvánnal, a Magyar Kurír főszerkesztőjével

 

Egy évvel ezelőtt vette át a katolikus hírportál vezetését Kuzmányi István. A Magyar Kurír főszerkesztőjét az internetes média feladatai mellett arról kérdeztük, hogy milyen változásokon ment át ez idő alatt a hírportál.

– Egy évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a Magyar Kurír a „jó hír közvetítője” szeretne lenni. Sikerült ezt megvalósítani?

– A Magyar Kurír egy olyan klasszikus közszolgáltató, mely továbbadja a katolikus egyházról szóló híreket. Ha a hírszolgáltatást mint feladatot tekintjük, ez részben biztosan sikerült. Azon a szakmai szinten, ahol most tartunk, mindent megtettünk ennek érdekében. Azt kértem a püspök atyáktól, hogy hadd vigyem vissza a kurírt eredeti céljához – mely a nevében is szerepel –, ahhoz, hogy ez egy katolikus hírportál legyen. A kommunikáció tartalmát a befogadó határozza meg. Ezek szerint egyfelől nyugodt vagyok, mert a hírt továbbadtuk, de az már nagy kérdés, hogy eljut-e azokhoz, akiknek szántuk.

Megújult a budapesti Ward Mária-iskola

Szerző:

Tavaly készült el a Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium bejárata. A fejlesztés folytatódott, ennek eredménye, hogy a diákok szeptemberben egy felújított iskolában kezdhették meg a tanévet. A fenntartó Congregatio Jesu szerzetesrend Belváros-Lipótváros önkormányzatának segítségével több tízmillió forintos beruházást valósított meg.

„Egész életük ránk volt szánva”

Szerző:

Huszonöt éves a Magyar Piarista Diákszövetség

 

Nagy Sándor József honvédtábornok, aradi vértanú; Eötvös Loránd fizikus; Toldy Ferenc irodalomtörténész; Vörösmarty Mihály és Pilinszky János költő; Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek – hogy csak néhány jól ismert nevet említsek azok közül, akik a piaristáknál tanultak. A kegyes tanítórend egykori diákjai már a kezdetektől egyletekbe tömörültek, ám e sok évtizedes szerveződéseket a kommunizmus évei alatt szinte teljesen megszüntették. A rendszerváltás után, 1989-ben alakult újjá a Magyar Piarista Diákszövetség. A huszonötödik évfordulón Oberfrank Ferenccel, a diákszövetség elnökével beszélgettünk.

Kihűlés-veszélyben

Szerző:

A Szeged–csanádi egyházmegye kezdeményezései a családokért

 

A Szeged–Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynökség CsaládKöz-Pontja idén szeptemberben középtávú programot indított CsaládEgyetem címmel. A „Családokkal Mária útján” elnevezésű zenés zarándoklaton, május 15-én jelentették be először a rendezvénysorozatot, melynek első állomása a június végén lezajlott Családi Nyári Egyetem volt. A képzés témájául az együttműködő kommunikációt választották.

Gondolkodni tanított

Szerző:

In memoriam Fila Béla

 

Nem tizennyolc évesen kezdtem el annak idején a teológiát, talán ezért is tekintettem nagyobb várakozásokkal a tanulandókra, mint a többiek. Ahogy egyre-másra következtek a legkülönfélébb tantárgyak, észre kellett vennem, hogy valami hiányzik. Minden professzor igyekezett lelkiismeretesen leadni az anyagot, ám egy-két kivételtől eltekintve általában kicsit úgy éreztem magam az órákon, mintha egy gimnázium magasabb szintre emelt tananyagát hallgatnám éppen. A felsőbb évfolyamba járók próbáltak megnyugtatni, hogy ne legyek türelmetlen, a dogmatikaórákon majd egységes egésszé áll össze mindaz, amit addig tanultunk. Amikor aztán eljöttek az első órák Fila Bélával – a közelmúltban elhunyt teológiai tanár vezette ekkor a dogmatika tanszéket –, láttam, hogy itt valami sokkal többről van szó annál, hogy egy tárgy magába foglalja a többi felismeréseit.

A végzetes múlt és a remélt jövő

Szerző:

Paulus tábornok 1942-ben autóbalesetet szenved, helyére Erich von Manstein kerül, a németek pedig legyőzik a Szovjetuniót. Így indul Horváth László Imre regénye, a Lett este és lett reggel. A fiatal író alternatív történelmet boncolgató műve egy fiktív náci ideológus, Klaus Arme 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll. Egyszerre lehetünk tanúi Arme felemelkedésének és annak, hogyan alakul át a világ a nemzetiszocialisták uralma alatt. A regény vezérfonala a nácik és a kereszténység viszonya, Arme ugyanis az utóbbinak lesz a „szakértője”.

Az egyház szívében élő szó

Szerző:

Beszélgetés Martos Levente teológussal a Bibliáról

 

Manapság elég betérni egy könyvesboltba, ha hozzá szeretnénk jutni a Szentírás egy példányához. Ám könnyen zavarba jöhetünk, ha az eladó megkérdezi, melyiket is szeretnénk. Katolikust, protestánst? És ha az előbbit, akkor melyik fordítást? Ezek szerint több Biblia létezik? Ha igen, akkor melyik a hiteles? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt lapunknak Martos Levente Balázs, a Győri Hittudományi Főiskola tanára.