Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Kettős utazás

Szerző:

Jóannész Moszkhosz és tanítványa, Szophróniosz 578 tavaszán elindult, hogy összegyűjtse a sivatagi atyák bölcsességét. Az utazás gyümölcse a Lelki rét című gyűjtemény lett, melyben a szerzetesi életről szóló történetek mellett Moszkhosz a látottakat is lejegyezte, így akár útleírásként is olvasható a kötet. A katolikus történész és újságíró, William Dalrymple jó néhány évszázaddal később felkerekedett, hogy a XX. század végén újra bejárja azt az útvonalat, amelyet a VI. században Moszkhosz megtett. Élményeit meg is írta A Szent Hegytől keletre című könyvében, melyet a Holnap Kiadó jelentetett meg.

Mindig jobbra

Szerző:

A jezsuita rend 2015-ös terveiről

 

A jezsuiták az új év kezdetén, immár hagyományosan, ismertetik a sajtó képviselőivel – és rajtuk keresztül minden érdeklődővel – terveiket. Alkalom ez a visszatekintésre, de Forrai Tamás, a jezsuiták magyarországi rendtartományának tartományfőnöke a jövőbeli elképzeléseket is felvázolta.

A szerzetesközösségek számára is kihívást jelentenek Ferenc pápa üzenetei, melyek arra hívnak, hogy ne kényelmesedjünk bele a hétköznapokba. Nem elég azt mondani, hogy ez eddig így volt, ezért így is kell maradnia. Napjaink legfőbb feladata, hogy a szerzetesközösségeken keresztül is megmutassuk az egyház sokszínű arcát.

Vállalkozó kedvű fiataloknak

Szerző:

Elkezdődött a Kaszap István-év

 

A megszentelt élet éve programjaihoz, célkitűzéseinek megvalósításához a jezsuita rend is szeretne hozzájárulni. A lehetőségek közül Forrai Tamás tartományfőnök a romaintegráció és a közoktatás területét emelte ki, ahol a szerzetesrendek össze tudnák hangolni a már meglévő kezdeményezéseiket. Emellett a jezsuiták meghirdették a Kaszap István-évet. A részletekről Rudan Máriát, az ünnepi programok szervezőjét kérdeztük.

A budapesti gettó felszabadítása

Szerző:

Hetven éve

 

Az ENSZ közgyűlése január 27-ét 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-én szabadult fel, s néhány nappal előtte, január 18-án kezdődött meg a budapesti gettó felszámolása.

A második világháború idején Magyarországon sokáig úgy tűnt, hogy a német követelések ellenére sikerül a hazai zsidóság életét megóvni. Az 1944. március 19-i német megszállás azonban felgyorsította az eseményeket, és megkezdődött a vidéki zsidóság elhurcolása. Horthy Miklós kormányzó júliusban leállítatta a deportálást, de október 15-én sikertelenül próbált kiugrani a háborúból, így a hatalomra jutott Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes pártja ismét sok ezer zsidó életét fenyegette.

Mózes, a rettenthetetlen

Szerző:

Bár igen sok bibliai történetet láthattunk már a moziban – legutóbb Noé és a vízözön drámai képeiben merülhettünk el Darren Aronofsky rendezésében –, Mózes életénél és a kivonulás eseményeinél keresve sem találnánk alkalmasabbat a megfilmesítésre. Cecil B. DeMille 1956-os Tízparancsolata (ebben Charlton Heston formálta meg Mózest) vagy Roger Young 1996-os Mózes című filmje (itt a címszerepet Ben Kingsley játszotta) egyaránt igényes alkotások lettek. Múlt év végén igazi nagyszabású produkciónak ígérkezett Ridley Scott Exodus: Istenek és királyok című filmje, mely ismét a zsidó nép Egyiptomból való szabadulását meséli el. Úgy tűnik, hogy a rendezőknek valami oknál fogva manapság nem elég a szentírási történet önmagában, mindenképpen valamit változtatnak rajta. Így volt ez a Noé esetében, s így lett ez az Exodusnál is.

A szépség a remény jele lehet

Szerző:

Fecske Orsolya szociális testvér ajándéka a Fülöp-szigeteki gyerekeknek

 

Az elmúlt év novemberében Fecske Orsolya szociális testvér, festőművész – aki számos egyházi intézmény díszítésében, hittankönyvek és gyerekkiadványok illusztrálásában vett részt –, ajándékot küldött azoknak a Fülöp-szigeteki gyerekeknek, akik az utóbbi időben többször is megtapasztalták a természet pusztító erejét. Mi volt ez az adomány, és hogyan fogadták a gyerekek?

Több ezer képeslapot úgy nyomtatott ki a nyomda, hogy Magyarországon nem lehetett forgalomba hozni, ám a lapok esztétikai értéke ettől semmivel sem lett kevesebb. Egy, a Kisjézust ábrázoló karácsonyi rajz szerepelt rajtuk, gyerekeknek.

„Te pedig, Istenünk, jó vagy és hűséges”

Szerző:

A Bölcsesség könyve – melynek szerzője nem Salamon király, mint ahogyan azt a görög cím jelzi, keletkezését a Krisztus előtti I. századra teszik – nem tartozik a sokat idézett szentírási olvasmányok közé. A görög nyelven írt szöveg a héber és a protestáns kánonnak nem is része. Luca Mazzinghi tanulmányai – melyeket a Studia Biblica Athanasiana folyóirat 15. számában olvashatunk – ezt a kevésbé ismert könyvet hozzák közelebb az érdeklődőkhöz.

Középfölde az Urániában

Szerző:

Még középiskolás voltam, amikor elolvastam A Gyűrűk Ura három kötetét. Megvallom, szerzőjéről semmit sem tudtam, bár az is igaz, hogy ezzel nem voltam egyedül. A regényt ugyanis magyarul először csak 1981-ben adták ki – annak ellenére, hogy Angliában 1954-ben jelent meg először –, nem csoda hát, hogy írójáról sem hallhattunk. Ahogyan a világ más tájain, úgy nálunk is sok olvasót lenyűgözött a jó és a rossz monumentális küzdelme.