A következő időszakban többféle állami támogatásban is részesülhetnek azok az egyházi – szociális és oktatási – intézmények, amelyek az ezt megelőző években nem kaptak elég figyelmet. Közel hetven épület megújulására jut abból a pályázati forrásból, amelynek részleteit Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár ismertette a sajtó képviselőivel.
Tavasszal állítják helyre a ledőlt keresztet
Pázmánd sokáig a jezsuiták egyik magyarországi központja volt. Ma is megannyi emléket őriz a község az ő idejükből. Nemrég helyreállították azt a három keresztet, amelyeket egykor a közeli Zsidókő-hegyre állított a rend. Sajnos egy nyári vihar során villám csapott a hegybe, és a középső kereszt ledőlt. A körülményekről Virányiné Reichenbach Mónika polgármester számolt be.
Egy eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajzot fedezett fel Jacques Dalarun francia történész. A kicsi, mindössze 120 x 82 milliméteres kódex tartalmazza Celanói Tamás Szent Ferencről írt művét, egy miatyánk-kommentárt és Szent Ferenc Intelmeit. A ferences rendtörténet kutatója szerint az életrajz 1230 körül keletkezett. A könyvecskét, amely eddig egy magángyűjtemény része volt, megvásárolta a Francia Nemzeti Könyvtár.
Sokszor úgy gondoljuk, ha egy film ismertetéséhez odaírjuk, hogy meghatározó benne a társadalomkritika, akkor azzal már mindent elmondtunk. Ezt persze leginkább akkor tesszük szívesen, ha olyan filmet vizsgálunk, amelyet eredetileg szórakoztatásra szánt a rendezője. Egykor az olasz politikai krimik, ma a skandináv krimik és az amerikai akciófilmek esetében hallunk önkritikus felhangokat. De mi a helyzet a német filmekkel? (Magyarországon valószínűleg csak a különlegességek kedvelői tudnának néhány német rendezőt megemlíteni. Nekem hirtelen csak Wim Wenders és Christian Petzold neve jut eszembe.) Nos, ha valaki mindeddig hiányolta a német társadalmat elemzőbíráló filmeket, annak érdemes megnéznie az Elborult világ című filmdrámát.
Találkozás a házasság hete arcaival – Évezredes múltja van, napjainkban mégis sokfelől éri kihívás a házasság intézményét. Ma már sokan nem tartják magától értetődőnek, hogy kapcsolatuknak a házasság adjon tartást és formát. De ha két ember mégis úgy dönt, hogy egy életre elköteleződnek egymás mellett, az időközben felmerülő gondok bizony alaposan próbára teszik hűségüket. A házasság hete – melyet idén február 8. és 15. között tartanak, keresztény egyházak és civilszervezetek összefogásával – programjai nem csak a házasság értékeire hívják fel a figyelmet. A különféle előadások, rendezvények azoknak is segítséget nyújthatnak, akik párkapcsolati problémákkal küszködnek. A házasság hete idei arcai harmincöt éve élnek boldog házasságban. Tomka János villamosmérnök és mérnöktanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Közgazdasági Tanszékének vezetője. Három könyv fűződik a nevéhez. Néhány évvel ezelőtt tudásmenedzsmentből szerzett doktori címet. Tomkáné Zsáry Anikó építészmérnök, az Átrium Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Lakások, családi házak építésével, belsőépítészeti kivitelezésével foglalkozik. Három felnőtt gyermek édesanyja, és nemrég nagymamává lépett elő.
A szerzetesség és a Jézus-ima kapcsolata
A keleti kereszténység lelkiségi hagyományából Nyugaton leginkább a Jézus-ima ismert. A szív imájaként ismert rövid fohász – Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam! – gyakorlatát és teológiáját a szerzetesség dolgozta ki. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nemrég a Jézus-imáról és a keleti szerzetességről szóló konferenciának adott otthont. A szokatlanul nagy érdeklődést kiváltó tanácskozáson elhangzott gondolatokból szemezgettünk.
Száz éve született Thomas Merton
„1915 januárjának utolsó napján, a Vízöntő jegyében, egy iszonyú háború idején, délen, a spanyol határ mellett, egy francia hegység tövében jöttem a világra. Természettől fogva szabad vagyok, mint Isten képmása, mégis foglya voltam saját erőszakosságomnak és önzésemnek, mint a világ képmása, melybe beleszülettem. Ez a világ a pokol képe volt…” Így kezdi Thomas Merton trappista szerzetes, költő és író a Hétlépcsős hegy című önéletleírását. A múlt század egyik legjelentősebb lelki írója azt az utat járta be, amit Szent Pál és Szent Ágoston. Anglikán keresztény családba született, de a vallás kérdései sokáig nem igazán érdekelték. Olvasmányélményei – például a Vallomások – és barátai hatására 1938-ban katolizált, majd rövid ferences kitérő után 1941-ben belépett az Our Lady of Gethsemani trappista kolostorba.
„Erre Fülöp kérte: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, s az elég lesz nekünk” (Jn 14,8). „De [Tamás] kételkedett: Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem” (Jn 20,25).
Természetes emberi tulajdonság, hogy nem fogadunk el bármit, csak úgy. A fenti evangéliumi idézetek is mutatják, hogy bizonyosságra vágyunk, sokszor még a hit kérdéseiben is. Jó lenne, ha kételyeinket magunk mögött tudhatnánk, egyszer és mindenkorra. A modernitás ráadásul magával hozta azt a természettudományos módszert, mely lépésről lépésre haladva bizonyít vagy cáfol egy elméletet, és ha a tények mást mondanak, akkor a legcizelláltabb teória is ki fog hullani a rostán. De vajon a vallási tanok közül melyik bizonyítható? Mikor és hogyan igazolható egy hit?
