Felismerni Istent egy pohár vízben
Beszélgetés Henri Boulad jezsuita szerzetessel – Ismét Magyarországon járt Henri Boulad. A népszerű lelki írót és hitszónokot az új evangelizációról és az egyház előtt álló kihívásokról kérdeztük.
Baranyai Béla
A felemelő szeretet bajnoka
Szent Márton tiszteletéről rendeztek konferenciát Szombathelyen
Via Sancti Martini – Szent Márton útjai térben és időben címmel rendezett konferenciát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Szombathely önkormányzata, a Szent Márton Programiroda és a Szombathelyi egyházmegye. A tanácskozás a 2016-os Szent Márton-emlékév beharangozó rendezvénye volt.
Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: „Lehet, hogy Szent Márton pannonhalmán született, de Szombathelyen biztos.” Mint elmondta, azt szeretnék, „hogy Szent Mártonról mindenkinek Szombathely jusson az eszébe, Szombathelyről pedig Szent Márton”.
Ismét látogatható az Országgyűlési Múzeum
A korábbinál kisebb, ugyanakkor napjaink vizuális követelményeihez igazított kiállítást láthatnak az érdeklődők. A márciustól látogatható Országgyűlési Múzeum elődje 1929-ben nyílt meg. A kiállítás alapját ebben az időben a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájának tárgyai adták. A múzeumot 1933-ban tizenhét helyiségre bővítették. Állománya folyamatosan gyarapodott a beérkező ajándékokkal, híres politikusok és államférfiak hagyatékaival, valamint rendszeres vásárlással. Öt évvel később már huszonnégy terme volt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949-ben felszámolta az intézményt; gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumba helyezték át.
KIFE – hálózat a katolikus civilszervezetekért
A húszéves Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) április 14-én jubileumi közgyűlésen emlékezett meg az elmúlt két évtized eseményeiről. Az ünnepség során átadták a Kerkai-díjat, amelyet ebben az évben ifjúsági kategóriában Molnár István, a KALOT Nagykátai Népfőiskolai Egyesület elnöke, a felnőttképzés területén végzett kiemelkedő tevékenységéért pedig Hortobágyiné Nagy Ágnes, a Parázs Pasztorális Központ szakmai felelőse vehetett át.
„Az egyik a másik üdvéért van”
„Miért adják ki 2012-ben azt a könyvet, amely nem sokkal a minden életkapcsolatot szétszakító háború után, 1949-ben jelent meg? Azért, mert minden bizonnyal ma is telibe talál” – írja Ida Friederike Görres Házasság és magány című könyvének ajánlásában Hanna-Barbara Gerl-Falkovitz filozófus. A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője négy kis levélben járja körül – nem csupán elméletileg – a címben felvetett témát. Minden korban létezett a házasságnak valamiféle formája. A modern időkben a nemiségről kialakult kép szétzilálódott, férfi és nő kapcsolatáról megannyi felfogás létezik.
Csupán Isten elég
Könyvespolcra
Bernhard Langenstein – aki sokszor megfordult a taizéi közösségben – Ne félj, ne aggódj című kis könyvében két életutat állít elénk.
A száz éve született Roger-Louis Schütz-Marsauche Svájcból költözött Franciaországba. A háború alatt Taizé faluban menekülteket bújtatott. Néhány társával 1949-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy Isten melletti életet fognak élni. A Roger testvér által vezetett közösség nyitott volt bárki számára, az évtizedek alatt protestánsok és katolikusok is szívesen keresték fel őket. A hetvenes évektől megrendezett európai ifjúsági találkozók „olyan jeles napokká váltak, melyeken a résztvevők elszántan keresik Istent”.
„Oly egyszerűen, mint a pacsirták”
„Krisztusnak igaza volt, Ferenc testvér, mikor azt mondta, hogy
a mennyek országa bennünk van.
Nincs éhség, nincs szomjúság
és nincsen balsors.
Egyetlen dolog létezik:
az emberi szív!
Nikosz Kazantzakisz
Assisi Szent Ferenc alakja a filmeken „Személyiségének bűvköre megérintette és elkápráztatta mindazokat – akár katolikusok, akár protestánsok, más vallásúak vagy hitetlenek voltak –, akik róla és működéséről beszéltek vagy írtak… És mégis: Szent Ferenc egyszerű, jól ismert, oly sokszor lefestett és megidézett alakja eltűnik a középkori történetírás egyik legbonyolultabb és legvitatottabb kérdése mögött. (…) Szent Ferenc körül igen hamar kialakult egy olyan irodalom, amelyben legenda és történelem, fikció és realitás, költészet és valóság szétválaszthatatlanul fonódik össze.”
Megmarad majd korunk üzeneteként
Interjú László Dániel festőművésszel
A budapest-külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébánián februárban örömteli eseményre került sor. Bíró László tábori püspök megáldotta azt a nagyméretű, új faliképet, amely László Dániel festőművész munkája. Az alkotóval a mű létrejöttének kulisszatitkairól beszélgettünk.
– Hogy kerül napjainkban egy régi templomba új festmény?
– Ha egy templomnak Szent Kereszt a titulusa, akkor értelemszerűen fő helyet kell biztosítani a Golgota-ábrázolásnak. Még a hatvanas években meg is festette ezt a témát Dienes Jenő. Ez az enyves festékkel készült kép már nagyon rossz állapotban volt. Mivel restaurálni már nem lehetett, ezért került új festmény a helyére. Előtte persze az eredeti képet a további állagromlás elkerülése érdekében konzerváltuk.
