Osztó-Pontok programsorozat
Pszichológus és teológus beszélgetett a hitről és az élet értelmének kereséséről.
Pszichológus és teológus beszélgetett a hitről és az élet értelmének kereséséről.
Szinte minden ember tapasztalja a felgyorsult élettempó, a stressz és a korunkat meghatározó versenyszellem romboló hatásait. Ezek közé tartozik a kiégésnek nevezett jelenség is, amelynek a szakemberek szerint tizenkét stádiuma van. A kiégés örvényébe kerülve először csak a bizonyítási kényszer uralkodik el rajtunk, ám a lépcsősor utolsó két foka már valóban nagyon mélyre, a depresszióhoz és a teljes reménytelenséghez vezet. E jelenséget régóta tanulmányozzák a pszichológusok, a zuhanás állapotairól tehát nagyon sok mindent tudunk. De vajon ugyanilyen alaposan ismerjük az emelkedés fázisait is?
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán immár több mint háromszáznyolcvan éve tanítják és kutatják a katolikus teológiát. Az itt folyó oktatás célja, hogy a hallgatók „a kinyilatkoztatásból származó teljes katolikus tanítást mértékadó módon, rendszerezett formában megismerjék, és mindezt lelki életük számára is hasznosítani tudják”. Kránitz Mihályt, a Hittudományi Kar dékánját kérdeztük.
Conor O’Malley (Lewis MacDougall) tizenkét éves. Vagyis az élete egyáltalán nem könnyű. Mostanában pedig egyre nehezebb: édesanyja (Felicity Jones) súlyos beteg; apja (Toby Kebbell) sincs mellette, mert a távoli Amerikában él; nagymamájával (Sigourney Weaver) nem találja a hangot; az iskolában pedig három fiú folyamatosan zaklatja. S ha mindez még nem volna elég, egy éjszaka eljön hozzá a szörny. Azért, hogy elvigye. De Conor egyáltalán nem rémül meg. Sőt. Hiszen látott ő már borzalmasabbat is. Rémálmaiban.
Ha egy novella vagy esetleg egy regény filmes feldolgozásáról hallok, előre félek attól, vajon mi fog átalakulni, hány olyan lényeges gondolatot süllyesztenek el az alkotók, amelyek gazdaggá és mély értelművé tették az eredeti művet. Néha azért a filmadaptáció önállóan is megállja a helyét, még akkor is, ha sok mindenben változtattak a történeten.
Geréby György és Novák Veronika mutatta be a nagyközönségnek február 24-én Bugár M. István A teológia kezdetei a jánosi tradícióban – a Melitón- és a Hippolütosz-dosszié és Pierre Riché Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című könyvét.
Kilencedik alkalommal rendezték meg az Esztergom–budapesti főegyházmegyében a katekéták konferenciáját, melynek ezúttal a Párbeszéd Háza adott otthont. A kétnapos tanácskozás nyitó előadását Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek tartotta. A konferencia témája a keresztség volt, mottóját pedig az emmauszi tanítványok evangéliumi történetéből vették: „Melléjük szegődött…” (Lk 24,15)
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének, a megszentelt élet napjának előestéjén, február 1-jén ifjúsági imaestet tartottak szerzetesekkel a budapesti Örökimádás-templomban.
A hálaadás szervezője az Iránytű Hivatásgondozó Műhely, a magyarországi szerzetes-elöljárók konferenciái és a Nyolc Boldogság Közösség volt.