Archív

XVI. Benedek pápa megválasztásának évfordulója

    Szentatyánk, XVI. Benedek pápa megválasztásának negyedik évfordulójáról szentmisével emlékeztek meg április 24-én délután a budavári Mátyás-templomban. Juliusz Janusz apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, esztergom- budapesti érsek, Paskai László bíboros, valamint a püspöki konferencia több tagja és papok mutatták be a szentmisét. Ismert közéleti személyiségek, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Dalma aszszony, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is részt vettek a szertartáson.

    Juliusz Janusz érsek szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy „a halálból feltámadt Jézus mérhetetlen hittel és erővel töltötte meg Péter szívét, hogy betölthesse a rá bízott küldetést. Ugyanez a meggyőződés és erő jellemzi Péter mai utódját is… Az elmúlt tizenkét hónap alatt számos jelét láthattuk ennek a Krisztus győzelmében való lelkesedésnek és hitnek, amely a Szentatya önzetlen szeretetében és az egységért végzett fáradhatatlan munkájában megnyilvánult." Megemlítette többek közt XVI. Benedek tavaly nyári sydney-i és tavaly őszi franciaországi, valamint ez év tavaszi, nagy jelentőségű afrikai látogatását is.

Szöveg és kép: m. g.  

    Szentföldi zarándoklaton vett részt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével április 15. és 22. között a főegyházmegye néhány papja és négy diakónusa. Útjuk során felkeresték a szent helyeket, köztük a haifai karmelita kolostort és zarándokházat. A magyar bíboros szentmisét mutatott be a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilikában. A Genezáret-tó partján felkeresték a primátus átadásának helyszínét, a Mensa Christit. A tavon hajózva a zarándokok imádkoztak hazánkért, hogy a Gondviselés kísérje népünket a történelem útján.

    Jeruzsálemben a Via Dolorosán végigjárták a keresztutat, és közös szentmisén vettek részt a Golgotán. A szertartáson jelen volt Jungbert Béla, Magyarország palesztin nagykövete és felesége is. Erdő Péter bíboros találkozott Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárkával, aki a Szentföldre látogató Szentsír-lovagok kitüntetésével, a zarándokkagylóval és a hozzá tartozó okirattal ajándékozta meg a főpásztort és Süllei László kanonokot (képünkön). A találkozón jelen volt Jungbert Béla, valamint Szentgyörgyi Zoltán, hazánk tel-avivi nagykövete is.

 Magyar Kurír  

    Amint a kilencvenes évek közepétől minden évben, az idén is Szent Adalbert, az esztergom-budapesti érsekség védőszentjének ünnepéhez kapcsolódva tartották meg a főegyházmegye ministránsainak találkozóját április 25-én az esztergomi bazilikában.

    Erdő Péter bíboros, érsek a szentmisén elmondott homíliájában a vértanú prágai püspök életéről beszélt, akinek missziós tevékenysége maradandó eredményeket hozott, amelyek Közép-Európa népeinek szívében máig élnek. A misszió területén a mai katolikusoknak is szolidárisnak kell lenniük egymással, közösen kell keresniük a választ korunk nagy hitbeli és erkölcsi kihívásaira. Szent Adalbert a vértanú misszionáriusok példaképe, olyan ember, akinek életében a kereszténység dinamizmust, küldetést jelentett. A ministránsok életében is küldetés a kereszténység, mert nem csupán részt vesznek a szentmisén, hanem aktívan szolgálnak az oltár körül is.

    A szentmise keretében tett ígéretet a hívek közössége előtt az a két diakónus, akik arra készülnek, hogy elköteleződjenek a szent szolgálat mellett.

    A szertartáson adta át Erdő Péter a Szent Adalbert-díjakat azoknak a világiaknak, akik az élet különböző területein az egyház, a kereszténység, a hit, az igaz emberség aktív misszióját teljesítik. Díjat kapott Dr. Tringer László orvos, Fehér László karnagy, Palojtay Béla orgonista és Németh Vince asztalos.

    A szentmise utáni délutáni programon a ministránsok játékos vetélkedőn vettek részt, amelynek során Szent Pál életéből vett feladatokat kellett megoldaniuk a csapatoknak.

Szöveg és kép: Cser István  

Országos konferencia az irgalmasságról

Fotó: Bókay

    A jubileumi 2000. évben II. János Pál pápa a szentek sorába iktatta Boldog Fausztina Kowalska nővért, az isteni irgalmasság apostolát, egyben kihirdette, hogy húsvét második vasárnapján, fehérvasárnap tartsa a világegyház az isteni irgalmasság ünnepét, mely a feltámadott Krisztus ajándéka az egész emberiség számára – amint ezt Dives in misericordia kezdetű enciklikájában kifejtette. 2002-ben II. János Pál felszentelte Krakkóban az Irgalmasság bazilikáját, és Isten irgalmába ajánlotta az egész világot. 2005-ben pedig éppen ennek az új ünnepnek vigíliáján szólította magához őt a Teremtő. Szent Fausztina nővérnek a világ minden táján akad követője. Az elmúlt esztendőben, Rómában tartották az isteni irgalmasság apostolainak első világkongresszusát, ahol Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek kezdeményezésére elhatározták, hogy szerte a világban országos konferenciákon terjesztik e tiszteletet. Hazánkban első alkalommal április 18-án, a fehérvasárnapot megelőző szombaton rendeztek ilyen konferenciát Bizalom az irgalmas Istenben címmel a budai ciszterci Szent Imre-templomban.

    A reggel kilenctől este kilenc óráig tartó találkozó kezdetén az ország minden tájáról érkezők hosszú sorokban álltak a regisztrációs asztaloknál, hogy kitűzőt kapjanak, adataikat rögzítsék, hogy máskor is el tudják érni egymást, valamint tarthassák egymással a kapcsolatot. A kilencszáznál is több résztvevőt a példásan megszervezett konferencián mindenről tájékoztatták a rendezők, pontosan kezdődtek a meghirdetett események, imák, előadások. A nap egyik legfontosabb pillanata volt, amikor Szent Fausztina csontereklyéjét Katona István püspök és paptársai ünnepélyesen az oltárra helyezték, ahol aztán a hívek leróhatták előtte tiszteletüket.

    A házigazda plébános, Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes köszöntőjében szólt arról, hogy az isteni irgalmasság dönt a világ sorsáról. Mint mondta, semmilyen diplomácia, tudás nem mentheti meg azt, ami veszni indult az emberek miatt, és akár az egész világot elpusztíthatja, csakis a megváltó Jézus, aki a kereszten meghalt értünk, majd föltámadt. Szólt arról is, hogy az utóbbi idők pápái körleveleikben az egyszerre igazságos és irgalmas Isten titkán elmélkednek. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, védnöke pedig Ternyák Csaba egri érsek volt, aki levélben köszöntötte a megjelenteket. Ebben többek közt azt kívánta, hogy a jelenlévők – megtapasztalva az isteni irgalmasság vigasztaló örömét – odaadó életük által az emberi irgalmasság terjesztői legyenek a világban.

    Katona István egri segédpüspök a konferencia reggelén II. János Pál pápa 2002-ben, az Irgalmasság bazilikájának fölszentelésekor elhangzott szavait idézte. Mint a püspök mondta, bár ő már a mennyekben van, most is szól hozzánk. A püspök figyelmeztetett: nincs más reményforrásunk, mint Isten irgalmassága, majd folytatta: az ember megdöbbenve áll a sok emberi gonoszság előtt, ám vannak, akik keresik a remény forrását, melyet Krisztusban fedezhetnek fel, aki az Atya arcát mutatja nekik.

(Folytatás a 12. oldalon.)

    Hilarion Máté-passiója – Április 8-án, 19 órától a Szent István-bazilikában, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek köszöntőjével egyházzenei koncerten Budapesten is bemutatják Hilarion Alfejev püspök Máté-passióját. Szólisták: Cser Péter, Szabóki Tünde, Megyesi Schwartz Lúcia, Bundovics István, Anatolij Fokanov. Közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar, vezényel: Antal Mátyás.

    Az orosz ortodox egyház fiatal püspökének 2006-ban írt művét sikerrel adták elő Rómában, Moszkvában, Torontóban, Melbourneben és a világ más nagyvárosaiban. (A belépés ingyenes. A koncertet a Mária Rádió egyenes adásban közvetíti.)

    Mozart Don Giovannija a Bécsi Állami Operaház vendégjátékában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében szólal meg a Művészetek Palotája hangversenytermében április 5-én, 19 órától. Közreműködik: Ildebrando D'Arcangelo, Ain Anger, Krassimira Stoyanova, Francesco Meli, Aga Mikolaj, Wolfgang Bankl, Alexandra Reinprecht és Marcus Pelz. Vezényel: Fischer Ádám. (Diákigazolvánnyal rendelkezők az előadás előtt 300 forintért állóhelyre szóló belépőt válthatnak.)

    Befogadó Transylvánia címmel nyílt meg az Erdély Művészetéért Alapítvány kortárs művészek festményeit és szobrait bemutató kiállítása a Vármegye Galériában (Budapest V. kerület, Vármegye u. 11.). A tárlat május 26-ig, keddtől péntekig 10 és 18 óra között tekinthető meg.

    Bach János-passióját adják elő a budapesti Zeneakadémián április 8-án, 19.30 órától. Közreműködik: Szigetvári Dávid, Orendt Gyula, Celeng Mária, Vörös Szilvia, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián; az Alma Mater Ének- és Zenekart Vashegyi György vezényli. (A jegybevételt a Zeneakadémia támogatására fordítják.)

    Hager Ritta Kossuth-díjas kárpitművész munkáiból nyílt kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban Élő gobelin címmel. A tárlat április 26- ig, hétfő kivételével 10- től 17 óráig tekinthető meg.

    A Faludi-filmklub következő rendezvénye április 1-jén, 18.45-kor kezdődik az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Fábri-teremben Carl Theodor Dreyer 1964-ben készített Gertrúd című filmjét vetítik. Belépőjegyek 450 Ft-os áron a helyszínen, kezdés előtt válthatók.

    (www.faludiakademia.hu)  

(Folytatás a 4. oldalon.)   

EU

A bencés prímás-apát a pápáról

    P. Notker Wolf bencés prímás-apát (képünkön) a müncheni Süddeutsche Zeitungban cáfolta, hogy XVI. Benedek pápa szakítani akar a II. vatikáni zsinat tanításával. Végül is Joseph Ratzinger fontos zsinati szakértő volt. A pápa szándéka, hogy jobban beágyazza az egyházi hagyományba a zsinat tanítását. A szakadár tradicionalista püspökök kiközösítésének feloldása nem jelent mást, mint az egyházzal való kiengesztelődésükért folytatandó párbeszéd kezdetét.

Pöttering a muzulmán országok keresztényeiért

    Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a német katolikusok és evangélikusok szociálpolitikai hamvazószerdáján hangsúlyozta, hogy a kultúrák párbeszéde nem lehet egyirányú. Ne csak a muzulmánok imádkozhassanak nálunk mecsetekben, hanem a keresztények is imádkozhassanak templomaikban a muzulmán országokban.

A délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeinek zarándoklata

    A főpásztorok kilencedik találkozója és zarándoklata Szent Pál nyomában március 3-tól 9-ig tartott. Nyolc püspöki konferencia képviseltette magát: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Moldávia, Románia, a Szent Cirill és Metódról elnevezett nemzetközi püspöki konferencia, valamint Törökország.

    A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, valamint Josip Bozanic bíboros, a szervezet alelnöke, továbbá Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európai tanács melletti állandó megfigyelője is. A CCEE által kezdeményezett találkozó házigazdája Luigi Padovese püspök, anatóliai apostoli helynök, a törökországi püspöki konferencia elnöke volt. A tanácskozás Iskenderumban, Kelet-Anatóliában kezdődött március 3-án Padovese püspök előadásával a törökországi keresztények és a katolikus egyház helyzetének bemutatásával. Március 7-én Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az isztambuli katolikus közösség részvételével a helyi katolikus székesegyházban. Az összejövetel középpontjában a keresztény identitás témája állt. A Pál apostol által kétezer éve felkínált modellből indultak ki a résztvevők. Az apostolnak egy multikulturális és sokvallású közegben kellett prédikálnia, hozzájárulva ezáltal a keresztény identitás építéséhez. A püspökök tehát megvizsgálták a keresztény öntudat mai helyzetét a délkelet- európai országokban. A zarándoklat során látogatást tettek Antiochiában, Pál apostol három útjának központjában, valamint Szeleuciában, hogy megtekintsék az ókori kikötő romjait, ahonnan Pál első útjára indult Krisztus után 43-ban. Március 6-án a résztvevők Tarsus-ba, Pál szülővárosába utaztak. Március 7-én a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeit fogadta I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka, és a főpásztorok részt vettek egy ortodox vecsernyén.